Horváth Adrián: A pápai 159. számú Corvin Mátyás cserkészcsapat fúvószenekara (1926-1940)

Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását és 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). A szövetség, miután a Tanácsköztársaság betiltotta, 1919 szeptemberében alakult újjá. A háború vége felé közeledve a hatalom igyekezett ellehetetleníteni a cserkészmozgalmat, hogy saját, kevésbé népszerű Levente és Őrszem mozgalmát erősítse. 1944-ben a nyilasok fel is oszlatták a Cserkész Szövetséget.

A mai Türr István Gimnázium elődjében, az akkori Bencés Reálgimnáziumban vagy más nevén a Szent Mór Katolikus Reálgimnáziumban alakult meg a 159. számú Corvin Mátyás cserkészcsapat. „Kocsis Lénárd igazgatósága és Vértes Zoárd parancsnoksága alatt kezdődött ez a jellemnevelő munka 1920 őszén. (…) Fojtényi Emil alapítja meg a fúvószenekart, mely ettől kezdve a város sok ünnepségén és felvonulásán vett részt.”[1] A zenekar megalapításának időpontja nem olvasható ki, de gyanítható, hogy 1926-ban Muzsik Jakab karmester segítségével történt.

A cserkészzenekar szinte egy időben alakult meg a leventezenekarral. A zenekar elvileg nem kapcsolódott a leventezenekarhoz, de mivel Lengyel Gyula, a leventék karnagya a Bencés Gimnáziumnak is tanára volt (ahol a cserkész-fúvószenekar is működött), szinte biztosra vehető, hogy a leventezenekar már a kezdetekkor az utánpótlást nevelte ki ebben az együttesben. Ez a folyamat már sokkal egyértelműbbé vált Védenyi (Ekker) Lajos alatt, aki párhuzamosan volt a két zenekar karnagya.

A Bencés Gimnázium épülete (1949)
A Bencés Gimnázium épülete (1949)

Fojtényi Emil, amikor Pápára került, már a győri bencés Jedlik Ányos cserkészcsapat fúvószenekarának ifjú vezetője volt (nevéhez kötődött a győri cserkész-fúvószenekar megszervezése is). A szakmai munkát viszont – a tűzoltózenekarnál is megemlített – Muzsik Jakab végezte, aki 1926-tól a diákoknak heti 4 órában tanított zenét.[2] A zenekar a cserkészmozgalom részeként (Fojtényi Emil parancsnoksága alatt) működött mint Cserkész-fúvószenekar, de a sajtóban még Intézeti- és Bencés-fúvószenekarnak is nevezték. A zenekar fontos szerepet játszott Pápa zenei életében, hiszen jelentős számú zeneileg képzett utánpótlást nevelt, mind a tűzoltózenekarba, mind a leventezenekarba.

A zenekar 1927-es első bemutatkozásáról az alábbiak szerint számoltak be: „A bencés reálgimnázium cserkészei febr. 27 én ½ 6 órai kezdettel jól sikerült műsoros farsangi estélyt rendeztek. A változatos műsor számai közül különösen a kitűnően betanított fúvószenekar keltett nagy hatást a közönség körében, mely szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a zenekar élvezetes játékát. A dicséret Muzsik Jakab karnagyot illeti, ki alig öt hónap alatt kitűnően betanította a 24 tagú zenekart, az ő általa átírt darabokra.”[3]

Szerencsére a gimnázium értesítőjében maradt fenn egy leírás a zenekarról, amit itt teljes terjedelmében közlök:

„Fúvószenekar. A múlt iskolaévben a cserkészet keretében alakult meg 20 taggal. A nagy vakáció alatt önkéntes jelentkezőkkel kibővült 27 tagúvá, majd a jelen iskolaévben a cserkészcsapattól az intézet vette át és még októberben 40 tagúvá fejlesztette. Zenekarunk az idén is derekas munkát végzett, A Himnuszon, Szózaton, Nemzeti Hiszekegyen és Pápai Himnuszon kívül betanult 8 csapatindulót, 2 gyászindulót (az egyik Beethoven klasszikus műve), 8 egyházi éneket és 10 hangversenydarabot. Szép teljesítmény ez egy fiatal zenekartól, főleg ha még azt is megemlítjük, hogy mindig csak a leggondosabban kidolgozott, valóban zenei élvezetet szerző előadással jelentek meg a nyilvánosság előtt. A jelentős eredmény két körülménynek köszönhető. Az egyik a szakszerű vezetés. Karnagyunk, Muzsik Jakab, nemcsak elméletileg kitűnően képzett zenész, hanem több évtizedes katonakarmesteri működése alatt az oktatás még nehezebb munkájában is mesteri ügyességre tett szert. Az érdem oroszlánrésze az övé. A szép sikert előmozdító másik körülmény ifjaink lelkes buzgósága. A próbák szabadidejüket jórészt lefoglalták, de ők szívesen választották az időtöltésnek ezt a nemes formáját a durva football és a léhaságra nevelő korzózás helyett. Mindig örültek, ha új darab betanulására került a sor és ők élvezték legjobban, ha már ment a darab. Egészségüknek is határozottan javára vált ez a hasznos elfoglaltság. Az egészségtan által oly nyomatékkal sürgetett tüdőtornáztatás itt ugyancsak intenzív alkalmazást nyert és kiszellőződött a tüdő a sok görnyedő ülés után.

Nagy hasznát vettük zenekarunknak ünnepélyeinken. Szereplése a műsorokat változatossá és a közönségre nézve vonzóvá tette. Közreműködött a cserkészcsapat és az intézet kivonulásainál, temetésen és az úrnapi körmeneten, szerenádot adott az igazgató neve napján, sétahangversenyt rendezett a helybeli huszárezred hősi emlékműve javára, szórakoztatta a tankerület igazgatóit itteni összejövetelük alkalmával, bemutatta a magyar zenét Buttler Wright amerikai követnek. Részt vett József Ferenc kir. herceg fogadásán, a VIII. o. búcsúztatásán. Az évzáró ünnepélyen pedig a vidéki szülőket ismertette meg ez idei működésének eredményével.

Az év végén kieső zenészek pótlására (nyolcadikos nem lehet zenész) már októbertől kezdve I. osztályosok nyertek oktatást, úgyhogy az új iskolaév elején ismét teljes zenekar kezdi meg a munkát. Az eddigi eredmények alapján a legszebb reményekkel nézünk további működése elé.”[4]

A cserkészzenekar vezetéséről 1930-ban az idős mester, Muzsik Jakab lemondott: „Gyermekei szeretete nem engedi meg karnagy urunknak, hogy továbbra is ilyen fáradságos munkával foglalkozzék ilyen magas korban. Gyermekei ráparancsoltak, hogy tegye le a karnagyi pálcát és vonuljon az ö körükbe. Fájdalommal vesszük tudomásul, hogy karnagyunk távozik. Hisz a zenekar megalakulásától kezdve mind a mai napig ő volt a zenekar. lelke és mindazok az eredmények, amelyeket a zenekar ezen idő alatt elért, mind csak az ő buzgalmának és nagy tudásának voltak köszönhetők. Ezért fáj az ő távozása elárvult zenekarunknak. Örök hálánk és el nem múló szeretetünk kíséri őt a megérdemelt nyugalomba és azt kívánjuk, hogy a jól megérdemelt nyugalmat gyermekei és unokái szerető körében még sokáig élvezze!”[5]

A zenekar további sorsáról a Szent Benedekrendi Szent Mór Katolikus Reálgimnázium 1930/31-es évkönyvében olvashatunk: „Eredményekben gazdag múltra visszatekintő zenekarunk az idei iskolai évben régi karnagyának Muzsik Jakabnak elköltözése következtében csak sok nehézséggel folytathatta működését. A karnagyi teendőket szeptemberben Fojtényi Emil tanár vette át, de nem sokáig folytathatta buzgó munkáját, s tragikus halála után árván maradt a zenekar. Pápán nem találtunk új karmestert s így csak januárban indulhatott meg ismét az intenzív munka, amikor a győri 35. számú cserkészcsapat karnagya, Ekker Lajos vette át az oktatást. Nagy ambícióval, lelkes buzgósággal fogott a munkához s a II. félévben már ismét akcióképes volt zenekarunk.”[6]

Tehát Muzsik Jakabot először rövidebb időre Fojtényi Emil, majd az a Védenyi Ekker Lajos váltotta, aki akkor a győri katonazenekar főtörzsőrmestere[7] és helyettes katonakarnagya volt. Munkáját Schaller Mátyás természettan- és mennyiségtan tanár, később a rajztanár Boksay Endre segítette, akik a karnagy mellett a zenekar hivatalos vezetői voltak.

A fúvószenekarnak 26 haladó és 16 kezdő tagja volt. Ez utóbbiak év vége felé már a nagy zenekarban szerepeltek. A tanítást Ekker Lajos győri karmester vállalta, aki átlag minden második hét keddjén oktatta 3-4-ig a kezdőket, 4—1/2 6-ig pedig a haladókat. Ezenkívül heti 3 órában Schaller Mátyás tanár foglalkozott a teljes zenekarral. Sikerrel szerepelt az iskolai ünnepélyeken, az úrnapi körmeneteken, az intézeti tornaünnepélyen és a cserkészcsapat jubileumán.[8]

Az 1934/35-ös tanévben az oktató (Védenyi) hiányában az iskola kénytelen volt szüneteltetni a fúvószenekar működtetését.[9]

1935-ben új karmester érkezett az iskolába Pala Károly személyében. Pala rőföskereskedő segédként a leventezenekar szalonzenekarában játszott (és feltételezésem szerint ekkor már a leventezenekar tamburmajorja volt), és – szakember híján – elvállalta a szakmai munkát.  Az utolsó évekből érdekes adatok maradtak fenn a zenekar összeállításáról és repertoárjáról:

A zenekar tagjai:

  • Pikoló: Sauer Z.
  • Fuvola: Pálhidai L.
  • Esz-klarinét: Dekovics S.
  • B-klarinét: Kassai A., Fábián I., Horváth Z.
  • Szárnykürt: Kovárczi L., Káldi L., Bertalanits M., Magyar I., Bábich I.
  • Piszton: Hajdú I., Bóka T.
  • Esz-trombita: Bősze L., Gervald I., László A., Hoffer S.
  • B-trombita: Dimek L., Vitéz I.
  • Puzón: Nagy L., Tikovits K.
  • Basszus szárnykürt: László Z.
  • Eufónium: Tasnády T., Tüttő J.
  • Vadászkürt: Horváth Á., Kocsis J., Polgárdy L.
  • F-helikon: Barát I., Termeczky J.
  • B-helikon: Mátz B.
  • Nagydob: Müller I.
  • Kisdob: Vattay Gy., Sélley F.
  • Cintányér: Kirsch L., Ónodi O.

Tanult darabok: Erkel Ferenc: Himnusz, Szabados Béla: Hiszekegy, Kraul Antal: Recece induló, Magyar díszmenet induló, Védenyi (Ekker) Lajos: Konkoly induló, Pala Károly: Ballag már a vén diák, Dávid: Országúton, Sárgaréz, Lehár Ferenc: Lyuk-lyuk, Hermann Dostal: Repülő induló,  Lengyel Gyula: Keringő egyveleg, Pécsi: Keleti nász, 8 darab tornazene, Ez nagy Szentség, Szent vagy Uram, Égből szállott, Ahol vagy magyarok[10]

A fúvószenekar utolsó tanéve az 1939/40-es volt. Ezután a zenekar teljesen megszűnt és az iskola már talán nem is tett lépéseket a zenekar feltámasztására.

Az 1941-es leltárból jól látható, hogy 7 fafúvós, 24 rézfúvós, 8 ütős hangszer némult el örökre. A kottatár 98 db szalonzenekari és 42 db fúvós kottája vált az enyészet martalékává, eltüntetve így számos pápai karmester fúvószenekari művét, melyeknek már csak a címeit ismerjük, de dallamát sosem fogjuk újra hallani.

A Bencés Reálgimnázium zene és kottatárának 1941-es leltára
A Bencés Reálgimnázium zene és kottatárának 1941-es leltára

[1] Pápa és Vidéke • 1941.12.14., 1. old.

[2] A Pápai Szentbenedekrendi Szent Mór Kath. Reálgimnázium értesítője az 1926/27. iskolai évről, 27. old.

[3] Pápa és Vidéke • 1927.03.06., 3. old.

[4] A Pápai Szentbenedekrendi Szent Mór Kath. Reálgimnázium értesítője az 1927/28. iskolai évről, 36. old.

[5] A Pápai Szentbenedekrendi Szent Mór Kath. Reálgimnázium értesítője az 1929/30. iskolai évről, 38. old.

[6] A Pápai Szentbenedekrendi Szent Mór Kath. Reálgimnázium értesítője az 1929/30. iskolai évről, 31. old.

[7] A Pápai Szentbenedekrendi Szent Mór Kath. Reálgimnázium értesítője az 1933/34. iskolai évről, 30. old.

[8] A Pápai Szentbenedekrendi Szent Mór Kath. Reálgimnázium értesítője az 1931/32. iskolai évről, 14. old.

[9] A Pápai Szentbenedekrendi Szent Mór Kath. Reálgimnázium értesítője az 1934/35. iskolai évről, 29. old.

[10] A Pápai Szentbenedekrendi Szent Mór Kath. Gimnázium értesítője az 1936/37. iskolai évről, 34-35. old.

Forrás: Horváth Adrián: Két évszázad fúvószenéje Pápán (Pápa, 2016 – ISBN: 978-963-12-4850-0)

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .