Heitler László: A pápai Bacchus szobor

Az alábbi szöveg több forrásból és időszakból származik!

Akik Pápa barokk épületei közül a Fő utca 2. számú ház bolthajtásos kapualját és az udvar kovácsoltvas ráccsal díszített függőfolyosóját tanulmányozzák, de a félhomályos lépcsőházba már nem merészkednek be, egy szép szobor élményével szegényebben távoznak az épületből. A lépcsőfordulóban ugyanis az itáliai reneszánsz egyik kiemelkedő művészegyéniségének Jacopo Sansovinónak az ifjú Bacchust ábrázoló szobráról készült szép másolat áll.

250px-Jacopo_Tintoretto_027
Jacopo Sansovino

Az ifjabb Sansovino (1486-1570), akinek eredeti neve Tatti volt, de mestere, Andrea Sansovino iránti tiszteletből megváltoztatta, Firenzéből indult művészi pályáján. “Michelangelo és az antik szoboremlékek hatottak rá. Rendkívüli tehetsége a firenzei dóm Szent Jakab szobrában és különösen az előre lépő, csészéjét magasra emelő Bacchus aktjában jelentkezett először.” (Ybl Ervin)

A Sansovino kezétől származó márvány eredeti Firenzében a Museo Nazionale (Palazzo di Bargello) egyik díszes termének (Sala del Camino) főhelyén áll. A múzeum katalógusában ezt olvashatjuk: “Sansovino főműve a Bacchus a faunnal, amelyet Guadalfondo dei Bartolini villája számára készített, és amit ez utóbbi aztán I. Cosimonak ajándékozott: a formák lágyságához és természetességéhez a mozdulat harmóniája és a testtartás, valamint az arányok klasszicizmusa csatlakozik. A mű az 1515 körüli firenzei korszak utolsó éveiből való.”

Sansovino: Bacchus
Sansovino: Bacchus

Mielőtt a Pápán levő bronz-alakra visszatérnénk, megemlítjük, hogy Washingtonban (National Galery) egy másik, márvány-példánya is van a szóban forgó szobornak. Ezt azonban Claude Michel, népszerűbb nevén Clodion, XVIII. századi francia szobrász műveként említik, elhallgatva J. Sansovino nevét. (Legalábbis 1966-ban így látta e sorok írójának Amerikát járt barátja. A. Tóth Sándor festőművész.) Pontos másolatról van szó, nem változatról, így különösen indokolatlan az eredeti szerző nevének elhallgatása. Sansovino könnyed léptű, karcsú fiúként ábrázolta a bor és mámor antik istenét, aki baljával italt tartalmazó csészéjét emeli magasra, jobb kezéből szőlőfürtök csüngnek. A szőlőt az ifjú isten lábához. a lecsúszott párducbőrre kuporodó faunkölyök csipegeti. Bacchus nem törődik a kis tolvajjal, szőlőindákból kanyarított koszorúval ékesített fejét felveti, arcán könnyü mámor derűje fénylik, amint magasra emelt tálkájára tekint. A klasszikus görög szobrászat tanulságai éledtek újjá ebben az enyhén idealizált szoborban.

Közvetlen elődje témában és kompozícióban Michelangelo Bacchusa, amelyet Sansovinoénál mintegy húsz évvel korábban, Rómában faragott az ifjú mester. (Ma szintén a Bargelloban őrzik). Sok jel mutat arra. hogy Sansovino látta ezt a szobrot.

Michelangelo: Bacchus
Michelangelo: Bacchus

Michelangelo másfélszeres életnagyságú márványszobra mámoros állapotban ábrázolja Bacchust. Bizonytalanul áll a lábán, szőlőfürtökkel koszorúzott feje előre billen, tekintete révedező. A szőlőt lopó kis faun a főalak egyik lábához simul, amelyet – tekintettel anyagára, a márványra – még egy fatörzs is erősít. A kissé ernyedt tartású figurán határozottan mutatkozik a közvetlen természettanulmány hatása, míg Sansovino alakja erősebben idealizált. Egy fokkal könnyedebb és artisztikusabb Sansovino műve, mint töprengő, újat kereső idősebb kortársáé. A szemléletbeli különbség olyan apróságokban is megmutatkozik, mint a fatörzs kérgének kialakítása és az egyenetlen földet utánzó talapzat. Sansovino ovális talapzatra állította Bacchusát, hangsúlyozva vele a figura csavarodó mozgását.

Hogyan került Pápára a másolat? Dr. Fenyvessy Ferenc, országgyűlési képviselő vásárolta Bécsben és állíttatta új pápai háza, a Gróf út legelején ma is álló (tomyos) Fenyvessy villa sarkához 1895-ben, s vele “városunkat díszíté”.
Nemes tettével, nem kis pénzbeli áldozatával Pápát nagy városok és világhíres műgyűjtemények sorába emelte. Ugyanis Rómától Washingtonig és Szentpétervárig számos helyen őrzik múzeumok nagy megbecsülésben Sansovino szép és könnyen megszerethető mesteri alkotását. amely az évszázadok során olyan ismertségre és
kedveltségre emelkedett a szobrászatban. mint Leonardo Mona Lisája a festészetben.

Egy szép szobor városunkban

Egy szép szobor érkezett városunkba e napokban. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő rendelte azt villája elé, amely tényével csak városunkat díszíté. A szobor a híres Sansovinonak (szül 1477- ben Flórenzben) [A korabeli tudósító rosszul ismerte a születési évet] műve s a Bacchust ábrázolja satyrral. A szobor eredetileg Flórenzben van, de az oly hímeves, hogy annak gipsz másolata nemcsak a pápa vatikáni kertjében és műcsarnokában, de minden állam múzeumában megvan, a budapesti nemzeti múzeumban is. A képzőművészet minden kézikönyve rajzban és szövegben felemlíti Sansovino négyszáz évvel ezelőtt készített szobrát, mely a szobrászat egyik elismert remeke, s mint ilyent ismeri el a művelt világ. Fenyvessy a szobrot a herceg Salm féle öntődében rendelte meg s az öntvény oly szépen sikerült, hogy a bécsi szaklapok is hozták annak clichéjét.

Pápai Lapok ı895./22. (V.26)/5

A fémbe öntött másolat Pápán a Fő utca 2-ben, a Pedagógus Művelődési Ház lépcsőfordulójában, semennyire sem előnyös elhelyezésben áll (remekmű – rangrejtetten). Ebből az inkább teljes, mint fél ismeretlenségből, a megrögződött érdektelenségből fényre hozni, megismertetni, kivételes művészi rangjához méltó szerepét megadni hosszú ideje húzódó-halasztódó kötelességünk. Sansovino szobra – a sok barokk művészeti alkotás között – ez az egyetlen reneszánsz mű a városban. Mennyivel kedvezőbb helye lenne egyik téren vagy parkban, szökőkút, vizes medence közepén, vagy a Helytörténeti Múzeum termeinek valamelyikében.

Forrás:

  • Műgyűjtő – A műbarátok és a műkereskedelem lapja III. évf. 71/3 – Heitler László: Sansovino: Bacchus
  • Heitler László: Bacchus Pápán (Pápa, 2008)
  • Pápai Lapok ı895./22. (V.26)/5

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .