Tisztelgő búcsúzás Csoóri Sándortól

Életének 87. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után, vasárnap éjszaka végleg eltávozott közülünk a szellemi honvédelem költő-parancsnoka, Csoóri Sándor. Megrendített, hogy Illyés Gyula és Németh Lászlóné után meghalt a Bethlen Gábor Alapítvány legifjabb alapítója is. Aki a Magyar Írószövetség lázadó tagja, a Tiszatáj szerkesztőinek, Duray Miklósnak, Tőkés Lászlónak, a Charta 77-nek pártfogója, a HITEL folyóirat létrehozója, főszerkesztője; a magyar irodalom és a kulturális közélet kiválósága, a határon túli magyarok patrónusa volt. Értékmentő öreghajdú a Nagy Népi Hurálból, ahonnan kihaltak mellőle a társak; Illyés Gyula, Nagy László, Kiss Feri, Czine Miska, Sütő András, Fekete Gyula, Vekerdi László, Csurka Pista, Für Lajos, Dobos László… s ifjabb barátait Nagy Gáspárt, Görömbei Andrást is temethette. A nemzetépítő MVSZ- kísérletről nemrég megjelent könyvem fő szereplője, hajdani bajtársam, főnököm és hosszú évekig a barátom volt. A közeljövőben megjelenő MVSZ Kislexikonban róla összeállított szócikkemmel búcsúzom tőle, tisztelgek emléke előtt:

Csoóri Sándor:

1930. február 3-án született Zámolyon. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben, a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.  1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. Jövő Mérnökéhez került. 1968-88-ig a MAFILM dramaturgja – Kósa Ferenccel és Sára Sándorral együtt – számos kitűnő, díjnyertes film alkotója, mindhárman a magyar filmművészet megújítói körébe tartoztak. A hatvanas évek közepétől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége, a hetvenes évek végétől – Kiss Ferenccel és “Nagy Népi Hurál”- beli társaival együtt –, a Bethlen Gábor Alapítvány és a HITEL zászlóvivője. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban 1990-ig rendkívül nagy volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1985-ben részt vesz a monori találkozón, 1987-ben pedig a Lakiteleki Találkozó előkészítésében. Az MDF alapító tagja, később elnökségi tagja. Esszéket, szociográfiát, kisregény, forgatókönyvet is írt, verseit számos idegen nyelvre lefordították. Több civil szerzetben vállalt elnöki tisztséget: Illyés Gyula Alapítvány, Nemzetközi Transsylvania Alapítvány, Hungária TV Alapítvány, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Emberi Jogok Magyar Ligája budapesti tagozata stb. A magyar közélet meghatározó személyisége, a rendszerváltó népiek egyik legmarkánsabb képviselője, a HITEL folyóirat vezetője, akit 1991-től az ezredfordulóig háromszor megválasztottak a Magyarok Világszövetsége elnökévé, 2000-ben a Küldöttközgyűlés az MVSZ örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. 1990-től – a balliberális erők által antiszemitának minősített cikke miatt, több írótársa és számos tisztelője szembefordult vele. A hisztérikus hangulatkeltés nyomán a Magyar Írószövetség – amelynek elnökségi és választmányi tagja volt – nyilvánosan elhatárolódott tőle. Folytonos támadások közepette, ebben az időszakban, tisztségviselő társaival folytatta a magyar világszervezet megújítását, amely 1992 nyarán megtartotta a Magyarok III. Világkongresszusát. Ekkor kezdeményezték a Duna TV létrehozását. 1995-ben az MVSZ szervezte az utódállamok magyarellenes nyelvháborúja ellen tiltakozó Debreceni Nagygyűlést. 1996-ban, az általa vezetett Szövetség közreműködésével, az egész világon méltó módon ünnepelték meg a magyar millecentenáriumot. Ennek keretében az MVSZ megtartotta a Magyarok IV. Világtalálkozóját, világkongresszusát, küldöttközgyűlését, amelyen őt újraválasztották. 1998-ban eredményekkel ünnepelték a Magyarok Világszövetsége megalakulásának 60. évfordulóját. Ekkorra már 54 ország közel ezer egyesületét és több, mint egymilliós tagságát igyekezett összefogni működésével, programjaival a magyarok világszervezete.. Csoóri Sándor munkásságát számtalan díjjal és kitüntetéssel ismerték el: 1981-ben Herder-díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2004-ben Magyar Művészetért Díjat, 2006-ban Balassi-emlékkardot, 2008-ban Príma Primissima- díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját 2014-ben a Nemzet Művésze-díj kapta. Háromszor kapta meg az Év Könyve Díjat (1985, 1995, 2004), kétszer a József Attila-díjat (1954, 1970), kétszer a Magyar Örökség díjat (1997, 2005), és kétszer a Kossuth-díjat (1990, 2012). 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja lett. (MVSZ Kislexikon, kézirat)

Béke legyen vele. Isten nyugosztalja!

Buda, 2016. szeptember 12.

Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .