Ilyen egy festőrestaurátor élete

Másodközlés (forrás: https://veol.hu)

A restaurátor- szakmáról, pápai és evangélikus gyökereiről beszélgettünk Heitler András festőrestaurátorral, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetőjével.

Heitler András Pápán született, a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett, mint mondta, az iskola biztos alapokat adott számára. Édesapja, Heitler László rajztanár, festő, művészeti író volt. Máig meglévő tartalékot, támaszt jelent, hogy gyerekkora óta látta, édesapja miként fest, miként készül egy kép. Az ismert művész nem erőltette fia számára a képzőművészeti pályát, harmadikos gimnazista korában mégis ő ajánlotta Andrásnak, hogy próbálja meg a restaurátor szakot. A Képzőművészeti Főiskolára többszöri próbálkozás után vették fel, a szombathelyi főiskola rajz-történelem szakára elsőre. Édesapja jó barátja volt Marosfalvi Antal, a Szombathelyi Képtár restaurátora, a szakma alapjait nála sajátította el András.

Heitler András a főiskolával párhuzamosan dolgozni kezdett a Szombathelyi Képtárban segédrestaurátorként, ez jó gyakorlati alapot biztosított a főiskolához. Ahogy meséli, mindig érdekelte a történelem, a humán tudományok. Egy restaurátornak a képzőművészeti alapképzettség mellett történelmi ismeretekkel is rendelkeznie kell (hiszen a tárgyaknak történeti múltjuk van), emellett otthonosan kell mozognia a természettudományokban (szükség van az anyagtudományok ismeretére, mivel a restaurátor a műtárgy anyagával foglalkozik). Ötéves volt a főiskolai képzés, egy évben négy hallgatót vettek fel, ma sem egyszerű a pályát kezdő kollégák élete.

– A felvételi követelményekben erőteljesek a képzőművészeti követelmények. Biztos szinten kell tudni rajzolni, festeni, mintázni. A művészeti alapképzésre épül az elméleti képzés, aminek jelentős része természettudományos jellegű, majd jön a gyakorlati restaurátori munka a felsőbb évfolyamokban. Különösen megragadtak a falképtechnikák. Szerencse is kellett ahhoz, hogy a közvetlenül a diploma megszerzése után bekerültem olyan csapatba, csapatokba, melyekben nagy falkép-restaurálási munkákhoz jutottam. Ez a szombathelyi székesegyház mennyezetének restaurálásával kezdődött – tekintett vissza Heitler András.

Mint mondta, a restaurátorcsapatok alapvetően bizalmi alapon szerveződnek. A nagyobb munkákban van egy vagy két vezető restaurátor, aki szervez, megszabja az irányt, összeszedi a kollégákat. Heitler András egymás után kapta a feladatokat, több munkát Gyarmati Andrással közösen végzett. Őt egy finnországi ösztöndíj ideje alatt ismerte meg jobban. Vászonképeken is folyamatosan dolgozott, Heitler András szerint egy festőrestaurátornak jó, ha többféle területen is kipróbálja magát. A falkép- és a vászonkép-restaurálás egyaránt közel áll hozzá. A vászonkép- restaurálások közül a szombathelyi Szent Márton-templom tavalyi helyreállítási munkáit emeli ki, több kollégával együtt restaurálta a nagy főoltárképet, ez „fogós” feladat volt. A falképek közül mindegyik kedves és szép számára, a kicsi is és a nagy is. Emlékezetes a majkpusztai munka, a szerzetesi ebédlő, refektórium restaurálása.

Heitler András 2001-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol kezdetektől óraadó. Egy elméleti tárgy oktatásával bízták meg őt, éveken keresztül végezte. 2013-ban lett főállású oktató, tanársegédi beosztást kínáltak neki, a vászonkép-restaurálás gyakorlati oktatásába szállt be egykori tanára mellé tanár-segédnek. 2013-ban szerezte meg a doktori fokozatot, 2014-ben már adjunktusként elvállalta a restaurátor tanszék vezetését. A hét első felét Budapesten, a másodikat Szombathelyen tölti. Nagy családja, három gyereke van: Anna 13 éves, az ikrek, Dávid és Janka 11 évesek, felesége, Németh Gabriella pedagógus, a művészeti szakközépiskolában tanít.

Heitler Andrásnak apai ágon katolikus felmenői voltak, anyai ágon viszont evangélikus. Ő és bátyja gyerekkori neveltetésében nagy szerepe volt az anyai nagymamának, aki a gecsei evangélikus lelkész lánya volt. A nagymama testvére a mosonmagyaróvári lelkészhez, a Heitler fiúk későbbi keresztapjához ment hozzá. Keresztszüleitől gyakran hallotta, hogy őrizzék meg az evangélikusságot, ez a biztatás is szerepet játszott abban, hogy ha már felnőtt fejjel is, de 30 évesen Szombathelyen konfirmált, s bekapcsolódott a gyülekezet életébe. Mint mondja, sokkal többet és még tevékenyebben szeretne jelen lenni, de megnövekedett budapesti munkája miatt nem tud. A gyerekek a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolába járnak, velük ő is gyakran részt vesz iskolai programokon, gyülekezeti alkalmakon.

Dolgozott a szombathelyi evangélikus templom oltárképén, vezető restaurátora volta sárvári templom munkálatainak. Ez utóbbi feladattal 2008-ban keresték meg. Csak jóval később lehetett elkezdeni a munkát a templom falainak szigetelése, a falak száradása miatt. 2016-ra sikerült forrást találni a felújításhoz, a munka 2016 telén indult. A templom belsejét egy 1956-ban készült díszítőfestés határozta meg, az orgonakarzatot két oldalsó szárnnyal egészítették ki.

A 19. században máshogy nézett ki a templom, a cél ennek a visszaállítása, az 1880-as évekbeli állapot rekonstruálása volt. Egy archív fénykép és a megmaradt eredeti részek alapján készült el a rekonstrukció, ami közelít az eredetihez, hiteles. A munka nyáron befejeződött, csak kisebb utómunkák vannak hátra.

Balla Emőke

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .