Avar vér is csordogál ereinkben? – A pápai járás szép számban rendelkezik avar kori temetővel

A Régészeti mozaik elnevezésű előadás-sorozat keretében Perémi Ágota régész- muzeológus, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója és régészeti osztályvezetője tartott előadást Veszprém megye avar kori leletanyagáról a Kékfestő Múzeumban.

Elsőként az avar nép történetét ismertette, miszerint 568-ban települtek be a Kárpát-medencébe nehéz körülmények között. Hiszen akkoriban a Dunántúl a longobárdok, míg a többi terület a gepida birodalom fennhatósága alá tartozott. A két germán eredetű nép régóta vitában állt egymással. A longobárd király szövetkezett a katonáskodó avarokkal, együtt megtámadták a gepidákat, és el is foglalták a területüket. Majd a longobárdok, felismerve az avarok harciasságát, szintén elvonultak innen, eltemetett halottaikat is magukkal víve.

– Gyaníthatóan az avarok soha nem hagyták el a Kárpát-medencét. A 8. század végén a frank birodalom támadásai miatt az avarság mint állam jogilag szétesett ugyan, de a nép helyben maradt, s megérhette a honfoglalás korát. Lehet, hogy még a mi ereinkben is csörgedezik egy kis avar vér – jegyezte meg a múzeumigazgató.

Perémi Ágota közölte, megyénkben hatvan-hetven avar kori lelőhely van. Habár még nincs mindegyik teljesen feltárva, így is rengeteg leletanyaggal rendelkezünk, ugyanis a férfiakat gazdag mellékletekkel, lovaikkal együtt, a nőket szép, napi viseletükben temették el. Az avar néppel jelent meg a térségben a kengyel, megbecsülték lovaikat. A lószerszámzatot, a szíjazatot gyönyörű veretekkel díszítették, a 670-es évektől kezdve például kantárrózsákkal is. Harciasságukat a kardok, a szablyák, a lándzsák, a különböző nyílcsúcsok bizonyítják. Íjaikat a feltárt sírhelyekben talált csontmerevítőkből rekonstruálják. A háztartás körül használatos vaskéseiket a különféle, rangjelző veretekkel díszített öveikre erősítve, fatokban viselték. A kora avar korban a bizánci császár a béke megvásárlásaként nagyon sok aranyat juttatott számukra, ami megjelenik a viseletükben, például a nők többféle fülbevalóján – számolt be a fennmaradt tárgyi emlékekről a régész-muzeológus.

Ízelítő a rendelkezésre álló gazdag avar kori leletanyagból

Az előadás harmadik részében a megye területén található lelőhelyek anyagait részletezte. A pápai járás szép számban rendelkezik avar kori temetővel, akárcsak Veszprém megye. Kitűnő lelőhely például Eplény, ahol jó állapotú koporsószerkezeteket figyelhettek meg, valamint Balatonfűzfő, ahonnan görög feliratú kereszt és a Petros-bullának nevezett medál, továbbá egy kettős csontsíp került elő, utóbbi egyedülálló a megyében. Mint mondta, a pápai kora avar kori temetkezési helyen szinte egyedi övgarnitúrát tártak fel, illetve egy olyan, formáját tekintve bizánci eredetű csatot, amit a szakirodalom világszerte pápai típusú csatként ismer.

A legújabb lelet Pápakovácsiból érkezett: a késő avar kori edény alapján nagy temetőre számítanak, mert akkoriban az avarság harci kedve lelohadt, nagyobb méretű, több generáció által használt temetőket hoztak létre. Keszthely-kultúraként egy avar korban itt élt, vélhetően bizánci származású népről beszélt, amely eltérő leletanyaggal rendelkezik.

Laskovics Márió

Forrás: https://veol.hu/

Vélemény, hozzászólás?

error: Figyelmeztetés:
A tartalom másolás védelem alatt áll!