Régészeti mozaik – Ilon Gábor régész, történész tartott előadást a hantai Árpád-kori falu ásatásairól

Pápa – Mind a mai napig Veszprém megye legkorábbi ismert Árpád-kori települését képezik a Hanta városrészen 1995-ben feltárt épületmaradványok. Sajnos a terület azóta kutathatatlanná vált.

A Gróf Esterházy Károly Múzeum Régészeti mozaik elnevezésű előadássorozata keretében Ilon Gábor régész, történész tartott előadást a hantai Árpád-kori falu ásatásának jelentőségéről kedden a Kékfestő Múzeum foglalkoztatójában. Az intézmény egykori munkatársa elmondta, a pápa-hantai városrészen 1995-96-ban végeztek feltárást, melyet távozása okán ő már nem tudott végig figyelemmel kísérni.

– 1994 őszén egy Hantai úti lakos III. Béla-kori rézpénzt hozott be a múzeumba, illetve egy temetőt feltételező emberi csontot. Tulajdonképpen ez indított el. Kimentem, körülnéztem a telkén, később ástam is. Mivel egy vidéki kis múzeumnak akkoriban sem volt pénze, így a veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a pápai Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium diákjait vontuk be a munkálatokba.

A kenyérgyár mögötti területen ástunk, abban a tudatban, hogy ahol temető volt, ott templomnak és településnek is kellett lennie. Annyit tudtunk, hogy volt itt egy középkori falu, amit Hantának hívhattak – emlékezett vissza a több mint húsz évvel ezelőtti ásatások kezdetére Ilon Gábor.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársaként dolgozó szakembertől megtudtuk, a feltárás érdekessége, hogy máig Veszprém megye legkorábbi ismert Árpád-kori településéről van szó. Ebben közrejátszik az is, hogy a megyében az utóbbi időben nem volt nagy autópálya-beruházás, aminek köszönhetően újabb leletanyagok láthatnának napvilágot. Habár 2010-ben Litérnél felszínre került megyénk legnagyobb Árpád-kori települése, az sem olyan korai, mint a 11. századi hantai falu.

A leletanyagról elárulta, a kerámiákon kívül kilenc, kis alapterületű veremház maradványait találták meg. Őseink ezekben csak a hideg időben tartózkodtak, életük nagyobb részét azonban kinn a szabadban töltötték. Megjegyezte, a tetőszerkezet és a gödör közti padkán aludtak. Hovatovább itt egy olyan egyedálló, már felszínre épített, alapozóárkos épület részletét is sikerült kibontani, amely legalább kétosztatú lehetett, tehát legkevesebb két helyiségből állt.

A temetőt ekkor még nem találták meg. Csak 1996 novemberében bukkantak összerakott embercsontokra, megbolygatott temetőre a rézpénzt megtaláló lakos telkén. Ilon Gábor szénizotópos kormeghatározással kimutatta, hogy a lelet 1250 körüli, azaz Árpád-kor végi. Hozzátette, a pápai múzeumból való 1995-ös távozása utáni években egy beruházás keretében gyakorlatilag elpusztították a maradványokat, így a Hantai út négy telkét leszámítva kutathatatlanná vált a terület.

Laskovics Márió

Forrás: https://veol.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .