A hegy múltja – Évtizedekig katonai objektum működött a pápai szabadidőközpont helyén

A mai fiatalok közül sokan talán nem is tudják, hogy a már jó néhány esztendeje a Hagyományok Hegye nevet viselő öreghegyi természetismereti és hagyományőrző szabadidőközpont területén egykor évtizedekig katonai lokátorállomás működött.

A Hagyományok Hegye Egyesület most kiállítás formájában feldolgozta a hajdani honvédségi objektum történetét. Saját gyűjtésnek és hadtörténeti segítségnek köszönhetően egy olyan informatív tárlat jött létre, ami nem mindennapi ízelítőt ad többek között a korabeli légtérvédelemről, a magyarországi radarállomásokról, repülőkről, fegyverekről, egyenruhákról. – A második világháború végén, 1945-ben az oroszok telepítették ide, a város legmagasabb pontjára az első lokátort – mesélte lapunknak Tóth Kálmán, a szabadidőközpontot működtető civil egyesület elnöke. Megtudtuk tőle: a magyar katonák 1961 második felében, a Sármelléken szolgáló egység Pápára helyezésével költöztek fel a hegyre. Mindez azért történt meg, mert a pápai reptér ekkor a magyar, míg a sármelléki a szovjet honvédség fennhatóságába került. Egyúttal a közel 8,5 hektáros öreghegyi területen megalakult a 7. Önálló Rádiótechnikai század.

Az alakulat fő feladatai közé tartozott részt venni az összefüggő rádiólokációs tér létrehozásában, a légtérvédelem, az ellenséges repülőeszközök felderítése és követése, valamint a felderítési adatok továbbítása az elöljáró harcálláspontra, továbbá például a saját repülőgépek és a polgári légi forgalom ellenőrzése. Tehát segítették a pápai reptéren megforduló repülőgépek tájékozódását, pásztázták a légteret. 1988-ban aztán a Pápától 13 kilométerre lévő Kupra telepítették át az öreghegyi radarállomást, amin időközben jelentős korszerűsítéseket hajtottak végre.

A város határában található, csaknem 8,5 hektáros korábbi katonai terület elhagyatottá és rendkívül elhanyagolttá vált, mígnem 2002-ben egy lelkes hagyományőrző csapat illetékességi körébe került. Civilek és különféle egyesületek összefogásával, becslések szerint több mint tízezer munkaóra árán eltűntették a rengeteg szemetet, az omladozó épületeket, majd létrehozták a néprajzi, történelmi és természetismereti vonulattal bíró szabadidőközpontot, a Hagyományok Hegyét. Kialakítottak itt egy, a térség gazdag állat- és növényvilágát bemutató tanösvényt, egy jurtakiállítást, emellett felépítettek egy palánkvárat, valamint a város legmagasabb pontján, 176 méter magasan egy 11,5 méteres kilátót.

Tóth Kálmán rámutatott, a pápai Öreghegy már a történelmi időkben is lakott terület volt. A térség a polgárság és a parasztság értékeit, kulturkincseit egyaránt magában hordozza, továbbá jelentős avar kori emlékekkel rendelkezik, nagyszerűen lehet itt szemléltetni a város középkori múltját. – A Hagyományok Hegye a természetismeret terén is kiemelkedőnek számít, hiszen több mint 100 növény- és állatfaj figyelhető meg ezen a területen – fűzte hozzá az egyesületi elnök.

A pápai hagyományőrzők minden évben megtartják A hegy napja elnevezésű programjukat, melyen bemutatják, hogyan éltek régen az őseink, miképpen kapcsolódtak a természethez, milyen tudásuk, értékeik voltak. A változatos rendezvényen megidézik a Kárpát-medencében élt népek szokásait, tradícióit, ruházatát, fegyverzetét, harci technikáját, a korabeli csatákat, továbbá a pásztorok és a lovaskultúra világát. A hegy napja idén július 8-án, szombaton 14 órakor kezdődik. A hajdani lokátorállomást bemutató tárlatot ezen az eseményen is meg lehet tekinteni.

Polgár Tibor

Forrás: https://veol.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .