Fegyvercsörgés, patadobogás, korabeli zenék, ruhák, sátrak és harci eszközök kíséretében elevene-dett meg az egykori szkíták, hunok, avarok, magyarok világa A hegy napján, melyre több mint ezren látogattak ki.
A Hagyományok Hegye nevet viselő öreghegyi szabadidőközpontban minden nyáron megszervezett múltidéző rendezvény évről évre változatos, nagy sikerű programokkal várja a közönséget, idén sem volt ez másképpen.
A megnyitón Kovács Zoltán, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett: az 1988-ig katonai lokátorállomásként működő, közel 8,5 hektáros területet a pápai önkormányzat 15 évvel ezelőtt kapta meg az államtól kulturális célokra. Ezt követően lelkes hagyomány-őrzők több mint 10 ezer óra önkéntes munkával rendbe tették és lépésről lépésre fejlesztették a hegyet, hogy kialakítsanak egy néprajzi, történelmi, természetismereti vonulattal bíró szabadidőközpontot. Tevékenységük gyümölcse lett a Hagyományok Hegye.
Unger Tamás, Pápa alpolgármestere köszöntőjében kiemelte, a helyi önkormányzat a kezdetektől támogatta a Hagyományok Hegye létrehozását, majd fejlesztését, az így kialakult szabadidőközpont és A hegy napja pedig igencsak fontos helyre lépett elő a város amúgy is gazdag kulturális életében.
A mostani rendezvényen a szép számú közönség láthatott többek között íjász-, baranta-, citera- és buhurtbemutatót, az érdeklődők megtekinthették az avarokról szóló jurtakiállítást, középkori fegyverek hatásdemonstrálását, solymászok műsorát.
Emellett színesítették az eseményt például bajvívók, vitézi játékok, látványos csatajelenetek, lovas harci bemutatók, továbbá életre kelt a pásztorok világa, valamint volt népzene, táltosdobolás, tűzgyújtás. Idén először puszták népe lovasversenyt is tartottak – erre 15 lovas nevezett, köztük többen távolabbi településekről érkeztek.
A kilátó, illetve az egyko-ri radarállomást bemutató tárlat szintén népszerűnek számított. Tóth Kálmántól, a Hagyományok Hegye Egyesület elnökétől és kiállításból megtudtuk: a második világháború végén az oroszok telepítették ide, a város legmagasabb pontjára az első lokátort.
A magyar katonák 1961 második felében, a Sármelléken szolgáló egység Pápára helyezésével költöztek fel a hegyre, egyúttal a területen megalakult a 7. Önálló Rádiótechnikai század. Az alakulat fő feladatai közé tartozott a pápai reptéren megforduló repülőgépek tájékozódásának segítése, a légtérvédelem. Az év-tizedekig működő öreghegyi lokátorállomást 1988-ban áttelepítették a Pápától 13 kilométerre lévő Kupra.
A hegy napját a Hagyományok Hegyes Egyesület és a Pápai Huszáregyesület szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a helyi önkormányzat támogatásával valósították meg.
Polgár Tibor
Forrás: https://veol.hu/