Nemzeti és egyházi ünnepeken is felcsendültek Gáty Zoltán szerzeményei

Gáty Zoltán ének- és zenetanár, karnagy, zeneszerző életének jelentős részét, mintegy 40 évet élt Pápán. Ezer szállal kötődött a város kulturális életéhez. Életműve a magyar zenekultúra küzdelmekkel és nagyszerű eredményekkel büszkélkedő történetének egyik gyöngyszeme.

Kerpel Péter művész-tanár, a zeneszerző dédunokája kiemelte, a Gáty név nem ismeretlen a magyar kultúrtörténetben. Gáty Zoltán zeneszerző, zenetanár és karnagy dédnagyapja Gáti István református lelkész, a felvilágosodás kori Magyarország első gyors-írási rendszerének kidolgozója, az első magyar nyelvű természetismereti tankönyv és számos magyar nyelvészeti tárgyú alkotás szerzője volt. Az ő fia, azaz a zeneszerző nagyapja a jogi és mérnöki végzettséggel rendelkező Gáty István, aki 1808-tól a gróf Esterházy család pápai és tatai uradalmának mérnöke, a Nátus épületének egyik tervezője, a Magyar Tudományos Akadémia matematika osztályának levelező tagja, egy forradalmian új tükrös földmérő eszköz feltalálója, valamint az első magyar nyelvű zongoraiskolai tankönyv megírója volt.

Gáty Zoltán 1856-ban Ajkán, Gáty Lajos mérnöknek és Vincze Teréziának, az adászteveli esperes leányának második gyermekeként született. Zeneélményekben gazdag gyermekkora ajkai tanulmányait a Pápai Református Kollégiumban folytatta, majd Pesten magyar-természetrajz szakos tanárnak készült.

Diáktársai nagyon hamar felismerték zenei tehetségét, és biztatásukra felvételizett a Zeneakadémiára, amelynek akkori elnöke Liszt Ferenc, igazgatója pedig Erkel Ferenc volt. Az akadémiai mester Hubai Jenő hegedűművész édesapja, Huber Károly lett, akinek irányítása mellett Gáty Zoltán a zeneszerzési főtanszéken kitűnő eredménnyel végzett 1884-ben.

Első nagy művét, az I. Magyar Nyitányt 1884-ben Budapesten a Vigadóban a Zeneakadémia zenekara Erkel Gyula vezényletével elő is adta. A mű partitúrájának címoldalán ez áll: „Elfogadta kis kurtítással”, és az aláírás „Erkel Ferenc”.

Az 1884-89-es budapesti időszak zeneiskola alapítását és hírnevet adó koncertsikereket hozott Késmárky Árpád, illetve Kaczián Géza közreműködésével, illetve tanárkodást a Református Teológiai Akadémián.

Kerpel Péter rámutatott, nagy változás következett Gáty Zoltán életében, amikor Csekő Gusztáv halálával a Pápai Kollégium megüresedett tanítóképzői ének- és zenetanári állására a Dunántúli Református Egyházkerület meghívta. Feleségével és három gyermekével 1890-ben költöztek Pápára. Tanárként szolgálatában állt a főgimnáziumnak, a teológiának, a nőnevelőnek, sőt egy ideig a Pápai Tanítóképzőnek is. Tanulóiból női, férfi és vegyes énekkart szervezett.

Gáty Zoltán a Jókai Kör alapítói között a zenei szakosztály előadójaként városi zenekart szervezett, és minden fontosabb ünnepségen szerepelt. 1904-ben Köveskuthy Jenő és Sarudy Ottó zenetanárok segítségével Városi Zeneiskolát alapítottak Pápán a „Zenei műveltség terjesztése és a magyar zene ápolása” céljából. A Kapossy Lucián szerkesztette Pápa város egyetemes leírásában ő írta meg Pápa addigi és akkori zenei életének történetét. A zenének művészetben, az emberi történelemben és a pedagógiában betöltött szerepéről, valamint Liszt Ferencről és Erkel Ferencről szóló előadásai a Jókai Kör estjein hangzottak el.

Nemzeti és egyházi ünnepeken egyre több szerzeménye csendült fel, és népszerűvé vált a hallgatóság körében. Ezek közül kiemelkedett a szimfonikus zenekarra írott Magyar Nyitányok és a Szabadság Induló. Elismerést hoztak az énekkarra és hangszeres kíséretre épülő művek, mint például a Kossuth induló, a Hálaének, az Ima vagy a Gyászhangok. Mély hitét tanúsították zsoltárfeldolgozásai, a Miatyánk megzenésítése. Diákjai iránt érzett szeretetét mutatja a Képezdészek indulója vagy a Prepa induló. Pedagógiai célzattal sok népdalfeldolgozás és kis hangszeres művecske született a tanítványok okítására. Magyaros, verbunkos hangulatú szerzeményeit a cigányprímások is gyakran játszották városszerte. Úgy születtek alkotásai, hogy megfeleljenek egyik alapvető hitvallásának és alapelvének: „Zenémet aki hallja és játssza, az érezze és tudja, hogy ez a zene magyar zene, de messzemenően művészi értékű is”.

A korabeli híradások és az 1928-as halála utáni nekrológok szerint évtizedekig Gáty Zoltán szervező, pedagógiai és alkotói munkája adta Pápa zenei életének alapját és lendületét. Személyisége, tevékenysége közkedvelt és elismert volt minden társadalmi körben – fogalmazott Kerpel Péter.

Igazi polihisztor volt

Gáty Zoltán valóságos polihisztor volt. Mindamellett, hogy tanított, rendszeresen koncertezett, illetve koncerteket szervezett. Ezen túlmenően tanulmányokat írt, valamint színdarabban szerepelt, sőt, még verseket is költött. A Pápa városában töltött évei alatt egyáltalán nem szakadtak meg jó kapcsolatai volt budapesti kollégáival. Éppen ellenkezőleg, számos Pápán rendezett koncerten tűntek fel, amelyek révén feledhetetlen élménnyel gazdagították a lelkes városi hallgatóságot. Szinte biztos, hogy ezeknek a koncerteknek a megszervezésében Gáty Zoltán is tevékenyen közreműködött. Gyümölcsöző személyes kapcsolatai révén pedig budapesti művészek egész sora jutott el a barokk városba.

Vallner Bettina

Forrás: https://veol.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .