Károli Gáspár-díjat vett át Hubert Gabriella irodalomtörténész, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság tagja

Díj előlegben

2017. október 30., hétfő

reformatus.hu

„A jubileumi évben Károli-díjat kapni olyan óriási megtiszteltetés, amitől elakad az ember szava, de leginkább további munkára kötelez.” Károli Gáspár-díjat vehetett át Hubert Gabriella irodalomtörténész és Kovács István Gábor történész október 30-án.

Az elismerést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át hétfőn Budapesten, a minisztérium tükörtermében. A díj azoknak a kiemelkedő személyiségeknek az elismerésére adományozható, akik a hittudományok terén kifejtett munkásságukkal gazdagították a magyar tudományos életet, illetve a magyar vallási irodalomban és vallási életben kiemelkedőt alkottak, különös tekintettel a biblikus tudományokban, illetőleg a teológiában – fordítással, tanulmánnyal – elért kimagasló eredményeikre – ismertette a miniszter a díjátadó ünnepségen.

Ajándékkal válaszolni a személyes veszteségre

Balog Zoltán úgy fogalmazott: Luther nélkül nincs Németország, és Károli Gáspár nélkül nem létezne a magyarság sem a mostani formájában. A miniszter ünnepi beszédében arról a lelki teherről is szólt, amit a díj névadója, Károli Gáspár hordozott, miközben a Bibliát fordította. „Az 1586-os pestisjárványban elveszítette három gyermekét és a feleségét, ilyen körülmények között dolgozott. Életpéldájából azt lehet megtanulni, hogy a hívő keresztyén ember ajándékkal válaszol életének személyes veszteségére. Ez tette igazán naggyá emberként és tudósként is Károlit” – tette hozzá.

„A két díjazott fontos közszolgálatot, kiemelkedő egyháztörténeti munkát végez” – hangzott el Hubert Gabriella és Kovács István Gábor munkásságának méltatásában.

Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója rövid hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a gyűjtemények kitárják az egyház ablakát a világra, a kutatók pedig hozzájárulhatnak, hogy szélesebb körben is megismerhessék az egyház kincseit. Kovács István Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára azt mondta az egybegyűlteknek, hogy a díjat előlegnek tekinti, hiszen még sok tudományos kötet elkészítése vár rá.

Az összekötő kapocs

„A jubileumi évben Károli-díjat kapni olyan megtiszteltetés, amitől elakad az ember szava, de leginkább további munkára kötelez” – fogalmazott Hubert Gabriella válaszul a reformatus.hu kérdésére. Mint mondta, a Károli-díjjal egy emberen keresztül egy teljes szakma kap elismerést. „Az evangélikus gyűjtemény mindig is az összekötő kapocs szerepét töltötte be a világi és az egyházi tudományosság között. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy feltárjuk az értékeinket, amelyek az egész magyarság értékei, legyen szó bármilyen speciális területről – adott számot küldetéstudatáról. – Az evangélikus egyház soknemzetiségű: a német, a szlovák, a szlovén és a magyar énekkincs fordítása, a közös gyökerek megmutatása a nemzetek közötti összhangot segíti elő. A tudományt nem szabad megtartani magunknak, arra is való, hogy az eredményeinket népszerű, közérthető formában megfogalmazzuk és megosszuk másokkal, ezt munkáljuk a magunk eszközeivel a gyűjteményben.”

Hubert Gabriella kutatási területe a protestáns régi magyar irodalom története, egyháztörténet, műfajtörténet, adatbázis-építés; a 16-18. századi magyar gyülekezeti énekek története, evangélikus könyv- és könyvtártörténet, emellett rendszeresen publikál egyháztörténeti és műfajtörténeti területen is.

Ott állnak mögöttük

Kovács István Gábor az identitás meghatározó szerepéről szólt honlapunk érdeklődésére: „Szülőfalumban, Hernádszurdokon múlhatatlan élményem volt az »istenes emberrel« való találkozás, hiszen a Hernád túlsó partján, Göncön fordította a Szentírást Károli. Ez az élmény meghatározó volt egész életemre nézve, bármit is tettem.”

Legfontosabb munkái között tartja számon, hogy foglalkozhat a tudáselittel. „Az egyetemi tanárok élettörténetének feldolgozása közben jöttem rá, milyen fontos a felekezeti hovatartozás. Bármelyik 20. századi református egyetemi tanár életét vizsgáltam – geológust, jogászt, történészt, orvost – a családfában kutatva mindig találtam az ősök között református lelkipásztorokat, tanítókat. Vagyis a mostani professzorok mögött ott állnak a 16. századi reformátorok, a generációkon átívelő hálózat, különösen jól látszik ez Sárospatakon. Számomra ez a felismerés adta a legnagyobb élményt a munkámban. A tiszáninneni egyházkerület után, ha Isten éltet, szeretném még a többi egyházkerület egyetemi tanárságának az életét is feldolgozni” – fűzte hozzá Kovács István Gábor.

Kovács István Gábor kutatási területe az 1980-as évek végétől a magyar polgárosodás korabeli tudáselit, az egyetemi tanárok kutatása. Az egyetemi tanárokat újabban felekezetenként vizsgálja, mint a sajátos felekezeti-művelődési alakzatok meghatározó tényezőit. Tanulmányai fontos adalékok a református oktatásügyre és arra nézve, hogy a magyar reformátusság milyen szerepet játszott, milyen színeket adott a magyar művelődéstörténethez az elmúlt századokban. A budahegyvidéki református gyülekezet presbitere.

A Károli Gáspár-díjat húsz évvel ezelőtt, 1997-ben alapította az akkori kulturális minisztérium, azóta évente egyszer adják át olyan kiemelkedő személyiségeknek, akik a hittudományok területén maradandót alkottak. Az ünnepségen részt vett – mások mellett – Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos, Bogárdi Szabó István református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, Szabó Ferenc dunamelléki lelkészi főjegyző, valamint Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára.

Fekete Zsuzsa, fotó: Vargosz

Vélemény, hozzászólás?

error: Figyelmeztetés:
A tartalom másolás védelem alatt áll!