Esterházy Péter és Gitta könyvtár az Országos Evangélikus Könyvtárban

2022. január 21. 17:21

Írószobából egyházi gyűjteménybe

Megnyitotta kapuit az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár

A ma­gyar kul­tú­ra nap­já­hoz kap­cso­lód­va avat­ták fel ja­nu­ár 21-én Bu­da­pes­ten, egy­há­zunk or­szá­gos köz­pont­já­nak épü­le­té­ben az Es­ter­há­zy Péter és Gitta Könyv­tá­rat. A nagy ér­té­kű kol­lek­ció az Em­be­ri Erő­for­rá­sok Mi­nisz­té­ri­u­má­nak tá­mo­ga­tá­sá­val ke­rül­he­tett új he­lyé­re. Mint az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény kü­lön­gyűj­te­mé­nye a ku­ta­tók és a nagy­kö­zön­ség szá­má­ra is nyit­va áll – emel­lett ta­lál­ko­zá­si pont és iz­gal­mas kö­zös­sé­gi tér is egy­ben, amely­ben igazi ku­ri­ó­zu­mok­ra is lel­het a lá­to­ga­tó.

„Azt nem mon­dom, hogy sze­re­tek ol­vas­ni. Mert az túl kevés volna. Az ol­va­sás az éle­tem. Va­la­hogy úgy ala­kult, hogy köny­vek közt telik az éle­tem. Nem saj­ná­lom, hogy így van, de na­gyon így van” – írta Es­ter­há­zy Péter a Con­fes­sio Deb­re­ci­na című írá­sá­ban. Az ol­va­sást nem ün­nep­nek, hanem napi szük­ség­sze­rű­ség­nek te­kin­tő Kos­suth-díjas író­nak és fe­le­sé­gé­nek a könyv­gyűj­te­mé­nye 2020-ban ke­rült a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház or­szá­gos szék­há­zá­ba.

Év­szá­za­dos szel­le­mi ho­ri­zont

Prőh­le Ger­gely a kö­szön­tő­jé­ben vissza­utalt arra az ins­tal­lá­ci­ó­ra, amely a re­for­má­ció in­du­lá­sá­nak öt­szá­za­dik év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból a kö­zel­ben, a Kál­vin téren volt lát­ha­tó: egy be­ton­la­pon egy­más mellé ke­rült Es­ter­há­zy Péter és Lu­ther Már­ton egy-egy gon­do­la­ta a ke­gyel­mes em­ber­ről és a ke­gyel­mes Is­ten­ről. Ez a kő most az egy­ház szék­há­zá­nak ud­va­rán, a re­for­má­tor szob­ra alatt – és immár az Es­ter­há­zy Péter és Gitta Könyv­tár be­já­ra­ta előtt – ta­lál­ha­tó.

20220121 EPGK megnyitoja foto Pete Dora 9

Az evan­gé­li­kus egy­ház or­szá­gos fel­ügye­lő­je lát­ké­pet adott a hely­ről, ahová az író­nak és fe­le­sé­gé­nek a könyv­tá­ra ke­rült. Mint mond­ta, a Szent­ki­rá­lyi utca 51. „olyan ta­lál­ko­zá­si pont, amely az in­tel­lek­tu­á­lis, szel­le­mi élet, a kul­tú­ra, a mű­vé­szet, il­let­ve a Jó­is­ten kap­cso­la­tá­nak mély ki­fe­je­ző­dé­sét szol­gál­ja”. Lu­ther itt őr­zött vég­ren­de­le­te ké­pe­zi a fun­da­men­tu­mát ennek az épü­let­nek. A Pod­ma­nicz­ky–De­gen­feld-könyv­tár ki­fe­je­zi, mi­lyen szel­le­mi ho­ri­zont­ra te­kin­tett év­szá­za­do­kon ke­resz­tül egy pro­tes­táns csa­lád. Az, hogy az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár át­ad­ta egy­há­zunk­nak a báró Rad­vánsz­ky Béla gyűj­te­mé­nyé­ből szár­ma­zó Ba­las­sa-kó­de­xet, azt bi­zo­nyít­ja, hogy az egy­ház méltó és szak­ma­i­lag is meg­fe­le­lő kö­rül­mé­nye­ket tud biz­to­sí­ta­ni az ilyen nagy ér­té­kű kin­csek meg­óvá­sá­hoz.

Prőh­le Ger­gely kö­szö­ne­tet mon­dott a csa­lád­nak, az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény mun­ka­tár­sa­i­nak, Ba­lázs Ger­gely és Gyula épí­té­szek­nek – és külön is azok­nak, akik a meg­hir­de­tett fel­hí­vás­ra már be­küld­ték, nekik mi­lyen de­di­ká­ci­ót írt egy-egy könyv­be Es­ter­há­zy Péter.

 

„Min­den könyv­tár szen­tély. A köz­könyv­tár olyan, mint egy köz­temp­lom, min­den­ki szá­má­ra nyi­tott. A ma­gán­könyv­tár az egyé­né, ide­ge­nek csak rit­kán lép­het­nek be, oda meg­hív­va lenni kü­lö­nös kegy. Most egy ma­gán­könyv­tár kerül a köz elé, min­den in­ti­mi­tá­sá­val, sze­mé­lyes­sé­gé­vel együtt” – mond­ta Fe­ke­te Péter, az Em­be­ri Erő­for­rá­sok Mi­nisz­té­ri­u­má­nak kul­tú­rá­ért fe­le­lős ál­lam­tit­ká­ra. Az ide be­té­rők­nek azt kí­ván­ta: ta­lál­ják meg, hogy sze­mély sze­rint mit je­le­nít meg nekik ez a ha­tal­mas anyag, „az örök­ség­ből, a múlt idő­ből így lesz jelen és élő mű­velt­ség”.

Az Es­ter­há­zy Péter és Gitta Könyv­tá­rat az az épü­let fo­gad­ta be, amely­nek falai annak ide­jén, 1956-ban meg­men­tet­ték az édes­ap­ja éle­tét – árul­ta el be­szé­dé­ben Ke­mény Ist­ván író. Mint be­val­lot­ta, nem em­lék­szik arra, hogy volt-e va­la­ha is ven­dég az író­nál, az azon­ban élén­ken él benne, hogy egy al­ka­lom­mal, ami­kor aján­lá­sért ment hozzá, csak a kert­ka­pu­ban áll­tak meg. „Kö­zöl­te, nem hív be egy ká­vé­ra, mert már el­kez­dett dol­goz­ni, és vissza­sé­tált a köny­vek kö­zött. […] Igen, így kell élni és al­kot­ni.”

20220121 EPGK megnyitoja foto Pete Dora 13

Fel­vá­zol­ta azt az öt­le­tét, mi­lyen jó lenne írók­nak, mű­vé­szek­nek, gon­dol­ko­dók­nak egy olyan díj, „amely nem pénz­zel járna, hanem egy ággyal, és a dí­ja­zott itt al­hat­na egy­szer”. Majd pon­to­sí­tott: „Ez nem díj lenne, hanem ki­tün­te­tés.” A kö­szö­net sza­vai után meg­ma­gya­ráz­ta azt is, miért olyan vidám: „Úgy örü­lök, hogy van egy hely, ahol éppen most kez­dő­dik va­la­mi jó.”

Es­ter­há­zy nem egy­sze­rű­en pro­vo­kál, hanem tanít is – emel­te ki vi­de­ó­üze­ne­té­ben Fa­bi­ny Tamás. Az írót idéz­ve – „Min­den kér­dé­sen be­csü­le­te­sen el kell gon­dol­kod­ni, nem vé­let­le­nül te­rem­tet­te az Úr a kérdő mon­da­tot” – egy­há­zunk elnök-püs­pö­ke el­mond­ta: a le­en­dő lel­ké­sze­ket pró­bál­ja min­dig a kér­de­zés bá­tor­sá­gá­ra is ta­ní­ta­ni. Fa­bi­ny Tamás ál­dást kért az Es­ter­há­zy Péter és Gitta Könyv­tár­ra, az itt dol­go­zók­ra és ku­ta­tók­ra, és min­den­kit arra bá­to­rí­tott: „Ol­vas­sa­nak áhí­tat­tal, szen­ve­déllyel, fi­gye­lem­mel és kér­lel­he­tet­le­nül. Ol­vas­sa­nak ele­gán­san és nagy­lel­kű­en. Mint ami­lyen ele­gáns és nagy­lel­kű e könyv­tár két név­adó­ja.”

A meg­nyi­tó­ün­nep­sé­gen Gryl­lus Dorka és Simon Kor­nél szín­mű­vé­szek Es­ter­há­zy-mű­vek­ből ol­vas­tak fel rész­le­te­ket, majd fel­csen­dült Haydn Lon­do­ni szim­fó­ni­á­ja – ugyan­is egy vissza­em­lé­ke­zés sze­rint ezt hall­gat­va egy kon­cer­ten az író a szü­net­ben így fo­gal­ma­zott: „Haydn mu­zsi­kál, én pedig gyö­nyör­kö­döm.” Az ün­nep­ség – me­lyet a ma­gyar kul­tú­ra nap­já­hoz, ja­nu­ár 22-hez kap­cso­lód­va tar­tot­tak – a Him­nusz el­ének­lé­sé­vel zá­rult.

Lajst­ro­moz­va a de­di­ká­ci­ók is

„Es­ter­há­zy Gitta és a gyer­me­ke­ik azt sze­ret­ték volna, hogy a könyv­tár méltó kö­rül­mé­nyek közé ke­rül­jön, mint gyűj­te­mény egy­ben ma­rad­jon, és a tá­gabb ol­va­só­kö­zön­ség is el­ér­hes­se. Egy ta­lál­ko­zá­suk al­kal­má­val 2019-ben ve­tet­te fel Es­ter­há­zy Gitta dr. Fa­bi­ny Ta­más­nak a kér­dést, hogy egy­há­zunk be­fo­gad­ná-e a 2016-ban el­hunyt író könyv­tá­rát. Az egy­há­zi el­nök­ség és az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény meg­tisz­tel­te­tés­ként ér­té­kel­te ezt a bi­zal­mat, és fel­mér­ve a le­he­tő­sé­ge­ket, öröm­mel mond­hat­tuk: a kért fel­té­te­lek tel­je­sít­he­tők. Hi­szen egy­há­zunk a tu­do­mány, a mű­vé­szet, a kul­tú­ra te­rü­le­tén min­dig is fe­le­ke­ze­ti nyi­tott­ság­ról tett bi­zony­sá­got” – árul­ta el a hát­te­ret dr. H. Hu­bert Gab­ri­el­la, a gyűj­te­mény igaz­ga­tó­ja.

Az Es­ter­há­zy há­zas­pár ti­zen­két­ezer-száz­ti­zen­nyolc kö­te­tes könyv­tá­ra közel négy­száz do­boz­ban ér­ke­zett meg a Bu­da­pest VIII. ke­rü­le­ti Szent­ki­rá­lyi ut­cá­ba, egy­há­zunk or­szá­gos köz­pont­já­nak épü­le­té­be. A gyűj­te­mény fel­dol­go­zá­sá­ban az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény igaz­ga­tó­ja mel­lett Ba­logh Krisz­ta könyv­tár­ve­ze­tő és Zász­ka­licz­ky Zsu­zsan­na ku­rá­tor vett részt, il­let­ve az immár egy éve tartó hát­tér­mun­kát Né­meth Ka­ta­lin és Ra­vasz Il­di­kó könyv­tá­ros vé­gez­te.

20220121 EPGK megnyitoja foto Pete Dora 4

A fel­dol­go­zás során min­den egyes kö­te­tet meg­vizs­gál­tak, szá­mí­tó­gé­pes ka­ta­ló­gust ké­szí­tet­tek a köny­vé­sze­ti ada­tok­ról; még azt is jegy­zék­be vet­ték, hogy mi­lyen egyéb tár­gyak – pél­dá­ul vil­la­mos­jegy, cé­du­la – ta­lál­ha­tók egy-egy kö­tet­ben, és me­lyik van de­di­kál­va. A nagy­szá­mú de­di­ká­ció egy része nem egye­dül az író­nak, hanem a há­zas­pár­nak szól, vagy­is sokan Git­tá­nak vagy Git­ti­nek is aján­lot­ták a kö­te­tü­ket. Így ol­vas­ha­tunk ked­ves – vagy éppen alig ki­ve­he­tő – so­ro­kat Fa­lu­dy György­től, Szabó Mag­dá­tól, Tan­do­ri De­zső­től, de akár még Fri­de­ri­kusz Sán­dor­tól is.

Bő­vül­het a gyűj­te­mény

Az Es­ter­há­zy Péter és Gitta Könyv­tár ge­rin­cét – nem meg­le­pő módon – a ma­gyar és a német szép­iro­da­lom adja. A ma­gyar klasszi­ku­sok – Ba­las­si Bá­lint, Cso­ko­nai Vitéz Mi­hály, Mik­száth Kál­mán, és így to­vább – mel­lett a leg­na­gyobb szám­ban a kor­társ ma­gyar iro­da­lom al­ko­tó­i­nak művei van­nak jelen, meg­ta­lál­juk pél­dá­ul a szer­zők kö­zött Dar­va­si Lász­lót, Gre­csó Krisz­ti­ánt, Ora­vecz Imrét. És ter­mé­sze­te­sen Es­ter­há­zy min­den meg­je­lent mun­ká­já­ból, va­la­mint az ide­gen nyel­vű – akár japán, görög, török – ki­adá­sok­ból is van egy-egy pél­dány.

Nem nagy szám­ban ta­lál­ha­tók az ál­lo­mány­ban csa­lá­di örök­ség­ként – szü­lők­től-nagy­szü­lők­től – a há­zas­pár bir­to­ká­ba ke­rült kö­te­tek, ám sok a mű­vé­szet­tör­té­ne­ti ki­ad­vány (ez utób­bi­ak főleg Es­ter­há­zy Gitta ér­dek­lő­dé­si kö­ré­be tar­toz­nak), és van szá­mos tör­té­nel­mi mű, va­la­mint az író őse­i­ről szóló köny­vek is. Kü­lö­nö­sen is Es­ter­há­zy „Fé­nyes” Mik­lós­ról van sok, emel­lett Haydn­ról is tíz-ti­zen­két mo­nog­rá­fia. A fel­dol­go­zás során a szak­em­be­rek rá­akad­tak egy olyan Bib­li­á­ra is, amely­nek a cím­ol­da­la hi­ány­zott, és már a kö­té­se is szét­esett a sok hasz­ná­lat­tól.

20220121 EPGK megnyitoja foto Pete Dora 2

Hogy miért is ke­rült jó hely­re a könyv­ál­lo­mány? „Az Egy­sze­rű tör­té­net vessző száz oldal – a Márk-vál­to­zat meg­je­le­né­se óta tud­juk: a teo­ló­gi­ai ér­dek­lő­dés és a bib­li­ai szö­ve­gek­kel való in­ter­tex­tu­á­lis kap­cso­lat Es­ter­há­zy mű­ve­i­ben igen erős. Egy­há­zunk lel­ké­szei kö­zött van­nak ma­gyar sza­kot is vég­zet­tek, de nem­csak szá­muk­ra, hanem az iro­da­lom iránt el­kö­te­le­zett teo­ló­gu­sa­ink és a vi­lá­gi ku­ta­tók szá­má­ra is le­he­tő­vé válik az író mű­ve­i­nek ezen szeg­men­sét minél tel­je­seb­ben fel­tár­ni” – mutat rá H. Hu­bert Gab­ri­el­la arra, hogy mi­lyen elő­nyei van­nak az egy­há­zi ke­ze­lés­nek.

A könyv­tár pedig még bővül majd, hi­szen a csa­lád­tól ígé­ret van arra, hogy a gyűj­te­mény a jö­vő­ben is meg­kap­ja Es­ter­há­zy Péter meg­je­lent köny­ve­it, lás­sa­nak nap­vi­lá­got bár­mi­lyen nyel­ven.

EPGK foto Magyari Marton

Egy­há­zunk – az ér­ték­őr­zés mel­lett – ezzel a kü­lön­gyűj­te­ménnyel is nyit­ni sze­ret­ne a kül­vi­lág felé, és nem­csak a hely­szín adta jö­vő­be­ni ese­mé­nyek és ta­lál­ko­zá­sok által, hanem a vir­tu­á­lis tér­ben is: a ku­rá­to­rok ér­dek­lőd­ve vár­ják ugyan­is azo­kat a de­di­ká­ci­ó­kat – le­fo­tóz­va –, ame­lye­ket az Es­ter­há­zy-ra­jon­gó ol­va­sók kap­tak az író­tól a saját köny­ve­ik­be. Ezek mind fel­ke­rül­nek majd az Eok.​lutheran.​hu hon­lap­ra.

Az Es­ter­há­zy Péter és Gitta Könyv­tár (EPGK) vé­dett kü­lön­gyűj­te­mény, tehát nem köl­csön­könyv­tár, így hely­ben ol­va­sás­ra van le­he­tő­ség az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Könyv­tár hi­va­ta­los nyit­va­tar­tá­si ide­jé­ben a gyűj­te­mé­nyi ol­va­só­te­rem­ben. Lá­to­ga­tás­ra – aho­gyan a Pod­ma­nicz­ky–De­gen­feld-könyv­tár ese­té­ben is – pén­te­ken­ként 9–12 óra kö­zött van mód. Előre egyez­te­tett idő­pont­ban cso­por­to­kat is fo­gad­nak. Be­je­lent­kez­ni az epgk@​lutheran.​hu e-mail-címen lehet. Az EPGK ka­ta­ló­gu­sa hoz­zá­fér­he­tő a Li­berty.lu­the­ran.hu in­ter­ne­tes in­teg­rált könyv­tá­ri adat­bá­zis­ban.