Évfordulók Pápa város történetében

A királyné Olivér nevű udvarbírája oklevelet állított ki arról, hogy a királyné parancsára Pápa összes hospese nevében felperesként meg kellett volna előtte jelennie Imre bírónak (villicus), Karácsony fia Jánosnak és Berecknek egy Zsemléri Miklós ispán által indított perben, de távol maradtak. Amennyiben távollétüket nem tudjának igazolni, királyi bírsággal fogják sújtani őket. Az oklevél rámutat arra, hogy a korábban királyi udvarnokoknak számító pápaiak ekkor már hospeseknek számítottak és széleskörű, városias kiváltságokkal éltek.

A pápai szombati vásárban a fehérvári káptalan emberei Mária királynő parancsára Ajkai Miklós jobbágyai által elkövett gyilkosság ügyében vizsgálatot tartottak, melynek során Lőrinc fia János pápai bírót (villicus) és 12 pápai esküdtet is meghallgattak. Ekkor a királynő falujának számító Pápa már fejlett önkormányzattal rendelkezett.

Zsigmond király szolgálatai fejében és a Valkó megyei Ivánkaszentgyörgy birtokért cserébe Garai Miklósnak és féltestvérének, Garai Jánosnak adományozta a Veszprém megyei Apácasomlyó várát és Pápa királyi udvarnokbirtokot a hozzájuk tartozó falvakkal és jogokkal együtt.

Albert magyar király úriszéki bíráskodási jogot biztosított Garai László macsói bán, mint pápai földesúr számára, lehetővé téve, hogy maga vagy tiszttartói ítélkezhessenek a Pápa mezővárosban élő polgárok és jobbágyok felett.

Erzsébet királyné Garai László birtokának, Pápa mezővárosának harmincadvámmenteséget adományozott. Pápa ezzel a kiváltsággal kiemelkedett a mezővárosok sorából. Külkereskedelemmel foglalkozó lakosai ezentúl vámmentességet élveztek: nem kellett harmincadot fizetniük a királyi és királynéi harnmincadosoknak.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napján országos vásárt tartanak Pápán, melyen székesfehérvári kereskedők is részt vesznek.

I. Ferdinánd magyar király Pápa várát és városát Enyingi Török Bálintnak és örököseinek adományozza hűséges katonai szolgálataiért.

Pápán elhunyt Huszár Gál reformátor, nyomdász, szépíró.

Huszár Dávid befejezi Pápán a legelső magyar nyelvű Heidelbergi Káté kinyomtatását. Az év folyamán kiadja az egyházi életet szabályozó Hercegszöllősi Kánonok c. törvénykönyvet.

Szinán török nagyvezír hadai megkezdik Pápa ostromát. A város a tatárok segítségével október elejére kerül török kézre. A várat és várost csak 1597 augusztusában foglalta vissza Miksa főherceg mintegy 33.000 fős serege.

A túlerőben lévő osztrák császári haderőnek megadta magát a török helyőrség, amely 1594 óta birtokolta a pápai várat és Pápa városát. Ezzel megnyílt az út Győr visszafoglalása előtt, melyre a következő évben került sor. A visszafoglalást követően 600 gyalogos és 300 lovas katona alkotja a pápai várőrséget.

A dunántúli református lelkészek a Körmenden tartott zsinaton Pathay István rohonci, korábban pápai lelkészt választották püspöknek. A Dunántúli Református Egyházkerület 2012-ben ennek kapcsán ünnepli megalakulásának 400. évfordulóját.

A pápai ötvösök céhlevelet kaptak a győri anyacéhtől. Az ötvösmesterekek többek közt arany- és ezüst ékszereket, ezüst serleget, pecsétnyomót készítettek, de vállalkoztak ezüsttárgyak értékbecslésére is. A mezővárosban a 17. században 15–16 céh működött, amely fejlettségét mutatja.

Gróf Csáky László katolikus főúr oklevelet adott ki, melynek értelmében letelepíti Pápán a pálos rendet. A szerzetesek beindítják a gimnáziumi oktatást. 1638–1786 között a pálosok, 1806–1948 között a bencések tartották fenn az iskolát.

Nagyhöflányban (ma: Grosshöflein, Ausztria) elhunyt galánthai gróf Esterházy Miklós (1582/83–1645) nádor, Pápa város és a pápai uradalom birtokosa, a köznemes Esterházy család főúri családdá emelője.

Gyulafehérváron elhunyt Pápai Páriz Imre, aki pápai kereskedőcsaládban született 1618-ban. Fiatalon Erdélybe került, Apafy Mihály későbbi fejedelem nevelőjeként, II. Rákóczi György udvari papjaként szolgált. 1664-től gyulafehérvári lelkész és esperes. A Keskeny út c. műve (Utrecht, 1647) a magyar puritanizmus jeles és népszerű alkotása, a 19. század közepéig tucatnyi kiadása ismert.

Pápán elhunyt Séllyei M. István pápai lelkész, dunántúli református püspök. Lelkész-utódjául Csuzi Cseh Jakabot választották, aki Losoncon született 1639-ben és Pápán hunyt el 1695-ben. 1693-tól dunántúli püspök volt, számos egyházi művet írt.

Bezerédy István pápai kapitány megadja magát a török ostromlóknak, miután azok a külvárost felégették, a lakosokat kardélre hányták. A törökök szeptember 12-i bécsi veresége után ismét magyar kézre került a város.

Pápán született Szentilonay József (1693–1769) esztergomi kanonok, a pápai Szentilonay-szegényház alapítója (1756).

Pápán elhunyt Csuzi Cseh Jakab református lelkész, író. Pápán, Sárospatakon és Hollandiában tanult. 1675-ben gályarabságra ítélték. 1692-től a pápai gyülekezetben szolgált.

Pápán lett plébános Moralits Ferenc későbbi esztergomi kanonok, aki Nagyszombatban hunyt el 1723. április 2-án.

I. Lipót Bécsben kiadott oklevelében a Pápán házat és telket bíró nemesek kérelmére megerőstítette a mezőváros korábbi kiváltságait.

Károlyi Sándor kuruc generális csapatai elfoglalták a várost, de nem tudták megtartani. Január 12-én gr. Esterházy Antal és a várat védő 400 katona felesködött Rákóczi hűségére. Áprilisban Siegbert Heister generális elfoglalta és bosszúból felégetette a várost.

Bottyán János kuruc generális Borsosgyőr irányából megostromolta a várat és elfoglalta Pápa városát. Veszprém megye 1709 nyaráig a kurucok ellenőrzése alá került, Pápa lett Bottyán János és a kuruc főtisztek kedvelt tartózkodási helye 1707. augusztus 14-ig, amikor a várost Rabutin császári generális csapatai elfoglalták és felégették. Csak Tallián Sándor és Botka Ferencné kőházai maradtak meg.

A tekintélyes vagyonnal rendelkező Bottyán János kuruc parancsnokló generális másodszor is megnősült. Pápán feleségül vette a nálánál mintegy 50 évvel fiatalabb ghymesi gróf Forgách Juliannát. Tanúi voltak: Somogyi Ádám ezereskapitány és Horváth Zsigmond dunántúli kuruc főhadbiztos.

Pálffy János és Jean Rabutin generális mintegy négyezer fős haderejével a Rába-vonal mögül előretörve szinte ellenállás nélkül elfoglalta, felégette és kifosztotta Pápát, ahol csupán Botka Ferencné és Tallián Sándor kőháza maradtak meg.

Pozsonyban kiadott kiváltságlevelében III. Károly király megerősíti Pápa mezőváros földesúri bíráskodásra, harmincadvám-mentességre és adómentességre vonatkozó privilégiumait. A korábbi kiváltságlevelek szövegét tartalmazó oklevelet Veszprém vármegye 1712. július 27-én Pápán tartott közgyűlésén hirdették ki először.

Kismartonban elhunyt herceg Esterházy Pál (1635–1713) nádor, költő, zeneszerző, Pápa egykori várkapitánya.

Megszűnt a pápai evangélikusok szabad vallásgyakorlata, melyet csak az 1781-ben kiadott türelmi rendelet után, 1784-ben tudtak visszaszerezni.

Bécsben született gróf Esterházy Ferenc (1715–1785) a pápai irgalmasrendi kórház (1757) alapítója, Pápa város földesura, a pápa-ugod-devecseri uradalom birtokosa, főudvarmester, horvát-szlavon bán, a cseklészi hitbizomány alapítója. Cseklészen hunyt el 1785. november 7-én.

Veszprémben született, Pápán tanult, Debrecenben élt Weszprémi István (1723–1799) orvos, író.

Langenargen helységben megszületett Maulbertsch Antal neves osztrák barokk festő, a pápai nagytemplom 1780-as években készült freskóinak alkotója. Bécsben hunyt el 1796. augusztus 8-án.

Pozsonyban született gróf Esterházy Károly (1725–1799) váci, majd egri püspök, Heves vármegye főispánja, Pápa földesura és a barokk város építtetője.

Gróf Esterházy Ferenc örökös szerződést kötött Pápa Belsőváros lakosaival, melyben 10 pontban szabályozta jogaikat és kötelezettségeiket. Az egyik pontot még ezen év október 13-án módosították. A szerződés 1842-ig meghatározta a Belsőváros és az attól igazgatásilag elkülönített Alsó- és Felsőváros fejlődését.

Gróf Berényi Zsigmond egyházlátogatást tart a városi plébánián. A nép erkölcsét megfelelőnek ítéli. Két jámbor társulat működik ekkor: a Rózsafüzér Társulat és a Harmadrendűek Társulata a ferencesek vezetésével. A betegeket a Polgári Ispotályban ápolják.

P. Mokoss József pápai pálos szerzetes tájékoztatja a földesurat, hogy megkezdték a Kálvária építését, melyet 1746 májusában fejeztek be. A három keresztet a csapócéh tagjai május 24-én állították fel.

Pápán született Csernák (Chernák) László matematikus.

Pápán született, itt tanított Táncz Menyhért, keresztnevén József (1743–1800) pálos szerzetes, a pálos iskoladrámák megörökítője. Ányos Pál is tanítványai közé tartozott.

Pápán hunyt el Acsády Ádám, a város szülötte, a pápai pálos gimnázium növendéke, a pálos (majd bencés) templom építtetője, 1714-től győri kanonok, 1725-től veszprémi püspök.

A Rómában tanult Galgóczi Ferenc (Galánta, 1719. február 13. – Nagyszombat, 1798. október 27.) lett Pápa plébánosa, akit 1764-ben pozsonyi, 1766-ban esztergomi kanonokká, 1772-ben komáromi főesperessé neveztek ki. Prédikációi nyomtatásban jelentek meg. Végrendeletében jelentős összegeket hagyott a pápai plébániára és a Kálváriára.

Pápán a Szent László utca végén tűz keletkezett, a tűzvészben két óra leforgása alatt 127 ház égett le.

Ünnepélyesen megáldották a halastónál (a későbbi Tókerteknél) felállított Nepomuki Szent János-szobrot és a grófi kert mellett, a győri vámnál elhelyezett Szent Flórián szobrot. Az előbbi ma a volt strandfürdővel átellenben, a Flórián-szobor a volt Pártház előtt látható.

Bécsben elhunyt idősebb gróf Esterházy Ferenc (1683–1754) tárnokmester, Pápa földesura.

Fráter Erős Bertalan lett a Kálvária-hegy remetéje. Csikszentmihály községben született és Pápán hunyt el 1778. szeptember 25-én.

Galántai gróf Eszterházy Ferenc pápai földesúr Bécsben kiállítja az irgalmasrendi kórház alapítóülevelét, melyet Mária Terézia május 2-án hagy jóvá.

Gróf Eszterházy Ferenc Veszprém vármegye közgyűlésén bejelenti, hogy Pápán le fogja telepíteni a betegápolással foglalkozó irgalmasrendet.

Megérkezik P. Veichler Konsalvus irgalmasrendi vikárius, július 28-án egy gyógyszerész, egy algyógyszerész és egy alamizsnagyűjtő. 1857-ig, száz év alatt 36855 beteget ápoltak a kórházukban.

Madaron született, rövid ideig Pápán szolgált Édes Gergely (1763–1847) református lelkész, költő, Kazinczy levelezőpartnere.

Sárospatakon született Láczay (Látzay) Szabó József, az utrechti és göttingeni egyetem növendéke, a pápai református kollégium professzora (1791–1805), egyházi író, folyóiratszerkesztő. Sárospatakon hunyt el 1828. szeptember 21-én.

A Pápa-ugod-devecseri uradalomban megkezdődik a Mária Terézia-féle úrbéri rendelet végrehajtása, a jobbágyok helyzetének felmérése, az urbárium vagy azt helyettesítő szerződések bevezetése.

II. József magyar király engedélyezte a pápai reformátusok szabad vallásgyakorlatát, melyet 1752-ben szüntettek meg. A nyilvános vallásgyakorlat május 2-án vette kezdetét.

Pápán született Villax Ferdinánd cisztercita szerzetes, zirci apát (1824–1857). Zircen hunyt el 1857. szeptember 13-án. Reguly Antal néprajzkutató külföldi útjainak egyik fő támogatója volt. 1839–1854 közötti építkezéseivel a zirci apátságot a rend igazi központjává tette.

Veszprémben elhunyt Ányos Pál volt pálos szerzetest, költő. 1770–1772 között a pápai pálos gimnáziumban tanult, majd 1773-tól az itteni rendi főiskolán folytatta tanulmányait. Nagyesztergáron született 1756. december 28-án. A veszprémi ferencesek kriptájában nyugszik.

Pécelen született, Pápán tanult Szemere Pál (1785–1861) költő, író, szerkesztő. Kölcseyvel együtt ő írta a Kazinczy nyelvújítási álláspontját védő Felelet a Mondolatra c. vitairatot. Jelentős irodalomszervező tevékenységet fejtett ki.

Szándékos gyújtogatás miatt leégett a belváros.

Pesten elhunyt Fekete György ügyvéd, országbíró, Somogy vármegye országggyűlési képviselője. Pápán született 1711. március 13-án. Ügyvédi pályáját Bécsben, majd szülővárosában kezdte.

Rétalapon született, Pápán tanult Nagy Mihály (1788–1878) református lelkész, dunántúli püspök (1845–1874), író.

Gróf Esterházy Károly örökös szerződést kötött a Belsővárossal az ún. extracontractualisták jogi helyzetének rendezéséről. Az extracontractualisták az 1732-ben kötött szerződés szerint még szerződésen kívűlek voltak, földesúri adómentességet élveztek, időközben azonban ingatlanaik adókötelessé váltak.

Gróf Esterházy Károly egri püspök, Pápa földesúra örökös szerződést kötött a külvárosokkal, melyben rendezte az  ún. extracontraktualisták jogviszonyait és adóterheit.

Losoncon elhunyt Kármán József drégelypalánki esperes, dunántúli református püspök (1794–1795), Kármán József (1769–1795) ügyvéd, író, folyóirat-szerkesztő édesapja.

Prixer József győri nagyprépost, tinini felszentelt püspök szent kereszt feltalálása napján a veszprémi teológiai tanárok és növendék papok segédletével felszentelte a pápai plébániatemplomot. A szentmisét Zsolnay Dávid olvasókanonok, püspöki helynök celebrálta.

A Dunántúli Református Egyházkerület Tatán tartott közgyűlésén a Pápai Református Kollégiumot superintendentiális (egyházkerületi) anyaoskolának ismeri el, fenntartását is átveszi az egyházközségtől.

Vaszaron született, a pápai bencés gimnáziumban tanult Ihász Gilbert Vince (1803–1891) premontrei szerzetes-tanár.

Söjtörön született Deák Ferenc (1803–1876), aki az 1812/13. tanévet Pápán a bencés gimnáziumban végezte. Iskoláján, a mai Türr Gimnázium épületén (akkor még kívűl) 1896-ban avattak táblát; diákkori lakását 1935-ben jelölték emléktáblával a Korona u. 45. számú házon.

A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlése határozatban korlátozza a magyar nyelv használatát, amikor kimondja, hogy a Pápai Református Kollégiumban a teológia és fizika magyarul, minden más tantárgy latinul taníttassék. (Márton István professzor törekvése mindeddig az volt, hogy minél több tárgyat magyarul tanítsanak.)

Pápay Sámuel pápai uradalmi ügyész, Veszprém vármegye táblabírája a református kollégium könyvtárának ajándékozta a Veszprém vármegye által kiadott Észrevételek a’ magyar nyelvnek a polgári igazgatásra, és törvénykezésre való alkalmaztatásáról c. nyelvészeti kézikönyvet, „mint ezen Munka egyik készitője”, ahogy a dedikációban olvashatjuk. A vármegye a kéziratot böjtmás (március) havának 4. napján Pápán tartott közgyűlésén fogadta el. A kötet egy elméleti és egy gyakorlati részből áll: a bevezető nyelvészeti tanulmány (3–59.) után latin-magyar szakszótár következik (60–239.), melyet a levélbeli hivatalos megszólítások jegyzéke és vármegyei iratminta-gyűjtemény egészít ki (240–255.) A kötet Veszprémben, a megye egyetlen nyomdájában, özvegy Számmer Klára tipográfiájában készült.

Enyingen született, városunkban hunyt el 1885. június 3-án Bocsor István pápai református főiskolai tanár, történetíró, 1848-as országgyűlési képviselő.

Hetényben született Tarczy Lajos, a pápai református kollégium tanára, természettudós, Hegel filozófiájának népszerűsítője, a Képzőtársulat (1841) alapítója és tanár-elnöke. Bécsben hunyt el 1881. március 20-án.

Gondol Dániel református lelkész és Debreceni Zsófia házasságából Inotán született, a pápai református kollégiumban tanult Gondol Dániel (1815–1891) műfordító, tankönyvíró, az MTA levelező tagja (1845), 1848-ban a belügyminisztérium munkatársa. Az erdélyi Alvincon hunyt el 1891. május 7-én. (Az életrajzi lexikonokban a születés dátuma nem szerepel, a március 2. az anyakönyv szerint a keresztelés időpontját jelenti.)

Inócon született, Pápán a református főiskolában tanult Ballagi (Bloch) Mór (1815–1891) nyelvész, teológus, a budapesti református teológiai akadémia tanára. Magyar nyelvtan c. tankönyvét (Bécs, 1845) a kollégiumban is használták.

Pápán született Györök György (1815–1888) jogász, tanár, újságíró, szerkesztő.

Az első ismert magyar nyelvű színházi előadást tartották a Griff Vendégfogadóban. Balog István színtársulata a Kővári Sándor c. 4 felvonásos „érzékeny játékot” adta elő.

Kápolnásnyéken született, Pápán tanult Fekete János vármegyei tisztségviselő, író. Székesfehérváron hunyt el 1877. április 3-án.

Kiskőrösön született Petőfi Sándor (1823–1849) költő, aki az 1841/42. tanévet a pápai kollégiumban töltötte a VII. (logikai) osztály tanulójaként.

Köveskálon született Balogh Gábor (1823–1908) jogász, 1848/49-es honvédtiszt, aki megírta visszaemlékezéseit. Jogot a református főiskolán tanult.

Pápócon született, Pápán tanult Eberhardt Károly (1825–1906) 1848/49-es honvéd tábornok.

Komáromban született, a pápai református kollégiumban tanult Jókai Mór (1825–1904) író, szerkesztő.

Zimonyban született Füssy (Fuchs) Tamás Alajos (1825–1903) bencés szerzetes, tanár, aki 1848–1864 között Pápán működött. 1855–1864 között gimnáziumot igazgatta, 1858-ban egyik szerkesztője az Ifjusági Plutarch c. évkönyvnek. Több tankönyvet írt. Hobbija a festészet és a zene volt.

Pápán született és tanult Kőrössy (Körösi) Imre ügyvéd, 1848/49-es honvéd százados, Veszprém vármegyei tisztségviselő. Felsőörsön hunyt el 1883. november 16-án.

Pápán hunyt el Pápay Sámuel uradalmi ügyvéd, nyelvész, az első rendszeres magyar nyelvű irodalomtörténet szerzője. Felsőörsön született 1770. március 8-án református nemes családba.

Tóth Ferenc pápai lelkészt, teológiai tanárt, egyháztörténészt az egyházkerületi közgyűlésen dunántúli püspökké választották. Vörösberényben született 1768. november 19-én, Pápán hunyt el 1844. szeptember 2-án.

Vilonyán született, Pápán tanult Pap Gábor református lelkész, dunántúli püspök, költő, református lelkész, dunántúli püspök. Komáromban hunyt el 1895. november 2-án. A szlovákiai Komárom református temetőjében nyugszik.

Pápán született Bárány Ignác (1833–1882) szegedi, majd budapesti tanítóintézeti tanár, író, szerkesztő.

Veszprémben született Jalsovics Aladár Károly bencés szerzetes-tanár, egyháztörténész, aki 1862-ig Pápán a bencés gimnáziumban tanított.

Veszprémben született Óváry Lipót (eredetileg Alstädter Leopold) történész, levéltáros, 1848/49-es tűzér. A középiskolát Veszprémben és Pápán végezte.

Bécsben V. Ferdinánd magyar király kiadta a Dunántúli Református Egyházkerület kollégiumi nyomdájának privilégiumlevelét. A nyomda 1838. május 26-án kezdte meg működését. A kiegyezés korában a Dunántúl egyik legjelentősebb nyomdája volt, 1949-ben államosították. 1843-tól az egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyveket is több száz példányban kinyomtatta, szövegük digitalizált formában olvasható a Pápai Református Gyűjtemények honlapján.

Az Alsóvárosi temetőben felavatták Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. november 23. – Pápa, 1831. szeptember 21.) református főiskolai professzor díszes síremlékét.

A pápai Főiskolai Nyomda megkezdte működését.

Mezőszentgyörgyön született, 1852–1862 között egy tanév kivételével Pápán, a református kollégiumban tanult Eötvös Károly író, politikus. Diákélményeit számos írásában megörökítette, tanárairól kitűnő portrékat rajzolt. Budapesten hunyt el 1916. április 13-án.

Közigazgatásilag egyesítették az Alsóvárost, Belsővárost és Felsővárost, ezzel létrejött az egységes polgári városigazgatás. Az ettől elkülönülő nemesi község 1848-ban szűnt meg.

Pápa városrészei: Alsó- és Felsőváros, Belváros örökös szerződésben mondta ki egyesülését. A korábban eltérően fejlődő városrészek közigazgatási egyesítése (20 tagú tanács, 80 tagú külső tanács felállítása) a város polgári fejlődést alapozta meg.

Devecserben született, Pápán tanult, Budapesten 1915. augusztus 18-án hunyt el Hoffmann Mór középiskolai tanár, szerkesztő, műfordító. 1869–1902 között Nagykanizsán élt.

Vanyolán született, Pápán tanult Beliczay Lajos (1843–1878) győri ügyvéd, lapszerkesztő, költő.

Kadarkúton született, Pápán tanult Bokor József (1843–1917) sárospataki professzor, a Magyar Filozófiai Társaság megalapítója, egyik elnöke.

A teológushallgatók megalakították a Főtanodai Homiletikai Társulatot, melynek alapszabályát e napon némi módosítással el is fogadta a tantestület.

Tiszatarjánban elhunyt Édes Gergely református lelkész, költő, Kazinczy Ferenc levelezőpartnere. Madaron született 1763. január 24-én. Veszprém megyében Litéren, Pápán, Kupon és Pápadereskén lelkészkedett. 1846-ban fiához költözött Tiszatarjánba.

Bezerédy Mihály uradalmi prefektus (jószágkormányzó) tervezetet készített a város pusztagyimóti majorsági gazdálkodásának korszerűsítésére.

Pesten kivégezték Noszlopi Gáspár (1820–1853) ügyvédet, szolgabírót, a somogyi népfelkelés szervezőjét. A pápai református kollégiumban tanult.

Veszprémben született, Pápán tanult ifj. Csolnoky Ferenc (1853–1941) orvos, kórházigazgató.

Nagyszőlősön született, Pápán tanult Éhen Gyula (1853–1932) jogász, szombathelyi városfejlesztő polgármester, országgyűlési képviselő.

Egerben született Fenyvessy Ferenc (1855–1903) liberális politikus, ügyvéd, újságíró, szerkesztő, Pápa város országgyűlési képviselője, 1879–1892 között a Pápai Lapok szerkesztője, 1898-tól Veszprém vármegye főispánja.

Bakonybánkon született dr. Bakonyvári Ildefonz János bencés szerzetes-tanár, bölcsészdoktor, aki 1893–1896 között Pápán tanított, s megírta a pápai katolikus (pálos, 1806-tól bencés) gimnázium történetét. Bársonyoson hunyt el 1903. január 22-én.

Pápán született Beke Manó matematikus, az MTA tagja.

Ászáron született Borsos István (1863–1918) a pápai református gimnázium tanára, könyvtáros, művelődéstörténész.

Pápán izraelita családba született Ney Bernát (1863–1938) a budapesti operaház énekese, a zeneakadémia kisegítő tanára.

A Gömör és Kishont vármegyei Csízen született Ligárt Mihály (1863–1940) a pápai állami tanítóképző gyakorlóiskolájának tanítója, tankönyvíró, a városi kulturális közélet aktív tagja.

Mádon (Zemplén vm.) született, Sárospatakon, Bécsben és Zürichben tanult Lic. Rácz Kálmán gimnáziumi vallástanár, teológiai akadémiai magántanár, egyháztörténész, lapszerkesztő. Pápán hunyt el 1941. október 3-án. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

A városi polgárok és értelmiségiek megalakították a Pápai Polgári Kört.

Pápán elhunyt Kőszeghy József, a város 1850–1871 közötti plébánosa.

Pápán született, Budapesten az ostrom alatt hunyt el Beck Ö. [Ödön] Fülöp (1873–1945) kiváló szobrász, érem- és plakettművész.

Nagyigmándon született Pápay József (1873–1931) nyelvész, az MTA könyvtárosa, debreceni egyetemi tanár, a finnugor összehasonlító nyelvészet üttőrője. Pápán, a református kollégiumban tanult. Kiadta Reguly osztják népköltési gyűjteményét.

Mencshelyen született Lampérth Géza (1873–1934) író, költő, lapszerkesztő, aki a református gimnáziumban tanult. A kollégium történetét is megírta.

Pápa és Bakonyvidék címmel megjelent a város első hetilapja.

Kalocsán született Kiss Szerafin Ferenc (1875–1935) bencés szerzetes, aki 1920–1923 között Pápán tanított, a város közéletének vezéralakja, ünnepelt szónoka volt. Budapesten hunyt el 1935. szeptember 19-én.

Megalakult a Szabadelvű Párt pápai szervezete.

Pozsonyban elhunyt Szeberényi Lajos (1820–1895) költő, újságíró, a pápai református főiskola egykori diákja, joghallgatója, Petőfi barátja.

Pápán született, itt tanult dr. Horváth Lajos, Veszprém vármegye alispánja, a város közéletének meghatározó alakja.

Megnyílt a Pápai Állami Polgári Leányiskola.

Győr-Révfaluban született Jankó László (1875–1954) tanár, régész, múzeumigazgató. 1905–1921 között Pápán tanított, a város történet kutatta, számos cikke, tanulmánya jelent meg. A pápai pálos kripta részletes leírását is elvégezte.

Szegeden elhunyt Lőw Lipót (1811–1875) főrabbi, a neológ irányzat meghatározó alakja. 1846–1850 között Pápán szolgált.

Mindenszentek napján Spránszky Ferenc nyárádi esperes-plébános megáldotta az 1873–1875 között a román stílusban újjáépített Szent Anna-templomot.

Dr. Breuer Salamon pápai főrabbi kezdeményezésére mintegy 200 taggal megalakult a Tiphereth Bachurim Egylet, amely a szegény tanulók támogatását, hasznos ismeretek terjesztését tűzte ki céljául.

Kecskés Mihály polgári iskolai tanár, elnök vezetésével, 54 taggal megalakult a Pápa Városi és Vidéki Tanítóegylet.

A városi közgyűlés tudomásul vette a veszprémi kir. törvényszék végzését a tagosítási munkálatokat lezáró hitelesítési jegyzőkönyvről. A hitelesítési jegyzőkönyv egy hiteles másolatát megrendelték a városi levéltár számára. A 18 évig tartó tagosítási per teljesen átrendezte a város földbirtokviszonyait és gazdálkodását, megteremtette a modern mezőgazdaság feltételeit.

Gyújtogatás következtében leégett a Fazekas utcában az Antal-féle ház telkén Hirsch Náthán által építtetett pápai színkör, a kárt 5400 osztrák értékű forintra becsülték.

Nádasdladányban született Czeglédy Sándor (1883–1944) pápai teológiai professzor, bibliafordító, Kálvin János műveinek fordítója. A református gimnázium és a teológiai akadémia növendéke volt.

A Pápai Lapok beszámolt arról, hogy Balogh Alfréd perjel az irgalmasok pápai kórházát kibővíttette és korszerűsíttette.

Máramarosszigeten született, Gödöllőn hunyt el Hamuth János (1883–1947) pápai rendőrkapitány, majd polgármester (1933–1944).

Pápán született, itt és Frankfurtban tanult, Németországból 1936-ban Palesztinába vándorolt ki Breuer Izsák ügyvéd, aki Jeruzsálemben hunyt el 1946. július 10-én.

Megnyitották a városi elsőfokú ipariskolát, melynek igazgatója Szelestey Lajos lett.

Hajdúnánáson született, Pápán élt és hunyt el Lux Lajos András tanár, szakíró.

Etén született, Pápán, majd a skóciai Edinburgh városában tanult dr. Pongrácz József (1885–1963) református lelkész, pápai teológiai tanár, egyháztörténész, szerkesztő, a református kollégiumi könyvtár igazgatója. 1923-tól a Pápán megjelenő Dunántúli Protestáns Lapot szerkesztette. Fontos szerepet játszott a város és a református gyülekezet életében.

Pápán született Szőke Bognár József kőművessegéd, 1919-ben az MKP pápai szervezetének titkára, városparancsnok. Politikai tevékenységéért 5 év fegyházra ítélték, fogolycsere folytán a Szovjetunióba került, ahol koncepciós per áldozata lett.

Pápán elhunyt Bocsor István (1807–1885) főiskolai tanár, történetíró, 1848-as országgyűlési képviselő, a város közéletének meghatározó alakja.

Elhunyt Kiss László polgármester.

A városi tisztújító közgyűlésen Kiss László helyére Osváld Dániel városi tanácsnokot, helyettes polgármestert választották meg polgármesternek.

A szegény sorsú városi lakosok tisztességes eltemetésének biztosítására megalakult a Pápai Általános Temetkezési Egylet

Budapesten hunyt el Liszkay József (1809–1888) református lelkész, teológiai tanár, egyháztörténész, a pápai református kollégium növendéke.

Magyar Gyula szerkesztésében megjelent a Pápai Hírlap c. hetilap.

Pápán született Sándor Imre író, újságíró. Tanulmányait Pápán kezdte. A középiskola elvégzése után hivatalnok lett a Kőbányai Sörgyárban. 1920-ban Bécsbe, később Kassára költözött, 1939-ben tért haza. 1922–1938 között a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Utolsó éveiben a Magyarország reggeli kiadásának munkatársaként kereste kenyerét. Budapesten hunyt el 1943. március 8-án.

A városi közgyűlés elhatározta, hogy Pápán dohánygyár létesítését kezdeményezi dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszternél.

A Pápai Lapok hírül adja, hogy Voyta Adolf építész lemondott az építészeti és az egészségügyi bizottságbeli tagságáról. Helyére Török János mérnököt választották. (Voyta tervezte többek közt a városi színházat és az új katolikus iskolát is.)

A városi közgyűlésen Martonfalvay Elek városi tanácsos napirend előtti felszólalásban javasolta, hogy a Szél utcát Kossuth Lajosról nevezzék el. Indítványát éljenzéssel elfogadták.

Néger Ágoston apátplébános nagy ünnepség keretében felszentelte az új egyemeletes katolikus elemi népiskolát.

A pápai református főiskolán 52 taggal Gyorsíró Kör alakult dr. Kapossy Lucián tanár elnökletével.

Este a színházban díszelőadást tartottak a 90 éves Kossuth Lajos tiszteletére. Makó Lajos színtársulat-igazgató az adakozásokkal kiegészített tiszta bevételt, 120 forintot felajánlotta a városi Kossuth-alap részére. Az alap kamatait évente egy árva gyermek neveltetésére fordították. (Először 1893. október 1-től fizették ki a támogatást.)

A Pápán állomásozó 7. honvéd huszárezred első alkalommal rendezett lóversenyt, melyet a kedvezőtlen időjárás ellenére sokan megtekintettek.

A Pápai Református Kollégiumban Ifjúságot Segítő Egyesület (segélyegylet) alakult. Balog Dénes VIII. osztályos diákot alelnökké, Lampérth Géza VII. osztályos tanulót jegyzővé választották.

Véghely Dezső Veszprém vármegyei alispán adakozási felhívást tett közzé, melyben arra kérte a megye közönségét, hogy adakozzon az ihászi ütközet emlékére Pápán felállítandó „honvéd-emlék” (honvéd emlékmű) javára.

A budapesti székhelyű Magyar Asphalt Részvénytársaság megkezdte Pápán a Fő téren és a Fő utcában az aszfalt gyalogjárdák készítését. (Korábban somlai kővel kirakott járdákat használtak.) A részvénytársaság Voyta Adolf megbízott révén magánosok számára is vállalt aszfaltozási munkákat.

A városi tanács megkapta az ipartestület körében létesítendő Betegsegélyző Pénztár jóváhagyott alapszabályait. Ezt követően gondoskodott igazgatóság kinevezéséről.

Gróf Esterházy Móric földbirtokos levélben értesítette a városi tanácsot, hogy a református főiskola Pápán tartása érdekében 25 000 forintért hajlandó eladni a Fehérló Fogadót és telkét. (A fogadó telkén épült fel az új református kollégium, a mai gimnázium.)

A Pápai Lapokközölte, hogy a Pápa és Vidéke Agarászegylet alapszabályát a belügyminiszter jóváhagyta. Az egylet november 12–13-án nagyszabású agarászversenyt rendezett, amelyen szép számú hölgyközönség is részt vett.

Gold Lajos szerkesztésében és kiadásában megjelent a Pápai Független Újság közérdekű független társadalmi hetilap.

Baján elhunyt a pápai születésű Mannheim József (1820–1893) tanár, tankönyvíró, a bajai zsidó iskola tanára.

A városi színházban tartott díszközgyűlésen 269 taggal, három (irodalmi, zene- és képzőművészeti, színészeti) szakosztállyal, dr. Fenyvessy Ferenc elnökletével megalakult a Pápai Jókai Kör, amely 1944-ben átmenetileg megszűnt. Ezen időszakban a város legjelentősebb, legnagyobb hatású kulturális egyesülete volt. (1984. március 14-én szerveződött újjá, 1988-ban vált egyesületté, ma is működik.)

Beregszászon született Bodolay Jenő (1893–1964) pápai festőművész, tanár.

Pápán elhunyt Makara György (1821–1893) orvos, szakíró, Veszprém vármegye tiszteletbeli főorvosa, a város közéletének jeles alakja.

Kulcsodon született, Pápán végzett teológiát Kúr Géza (1893–1981) református lelkész, egyháztörténész, aki az Egyesült Államokban hunyt el.

Budapesten született, Pápán végzett teológiát Bereczky Albert (1893–1966) református lelkész, dunamelléki püspök, országgyűlési képviselő, az egyházi békemozgalom egyik vezetője.

Görzben elhunyt Pápai (Lip) Károly (1861–1893) nyelvész, etnográfus, a vogulok és osztjákok kutatója. Pápán született, középiskolai tanulmányait is itt végezte.

Piatsek Gyula elnökletével megalakult a Pápai Kerékpáros Egyesület.

Czike Lajos egyházkerületi főgondnok ünnepi beszédével felavatták a Református Gimnázium új épületét.

Pápán hunyt el P. Szabó Károly (1836–1895) református gimnáziumi tanár, lapszerkesztő, történész.

Komáromban elhunyt a vilonyai születésű Pap Gábor (1827–1895) író, költő, református lelkész, 1848-as honvédszázados, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke.

Kis Gábor református lelkész és Sebestyén Dávidné kezdeményezésére megalakult a Pápa Ev. Ref. Nőegylet, melynek alapszabályait 1898. február 4-én hagyta jóvá a belügyminiszter.

Simaházapusztán született Sulyok Dezső ügyvéd, országgyűlési képviselő, kisgazdapárti politikus, 1945-ben Pápa polgármestere. A demokratikus pártok elleni sorozatos kommunista támadások miatt 1947 nyarán az USA-ba távozott, ahol a politikai emigráció egyik vezetője lett. New Yorkban hunyt el 1965. május 18-án. Batthyány Lajos utca 3. sz. alatti egykori lakóháza falán 1994 óta emléktábla őrzi nevét. A Járási Hivatal (volt Polgármesteri Hivatal) épülete melletti téren 2002-ben avatták fel bronzszobrát.

Kriszt Jenő megkezdte Pápán plébánosi működését. 1907-től kerületi esperes.

Pápán elhunyt Körmendy Sándor (1829–1903) református lelkipásztor, belsősomogyi esperes, 1848-as nemzetőrtiszt, 1848/49-es honvédtiszt, a pápai református kollégium növendéke. A szabadságharc eseményeit kéziratos naplójában örökítette meg.

Bársonyoson elhunyt Bakonyvári Ildefonz (1857–1903) bencés szerzetes, tanár, történész. 1893–1896 között Pápán tanított, eközben megírta a katolikus gimnázium történetét.

Lovaszpatonán született Bácsi Sándor (1903–1989) pápai evangélikus lelkész (1938–1956), az egyházzenei élet felvirágoztatója. Forradalmi szereplése miatt 1957-ben győri lelkészi állásából felfüggesztették és csak 1989-ben rehabilitáltáák.

Budapesten elhunyt Füssy Tamás (1825–1903) bencés szerzetes-tanár, a pápai gimnázium tanára, író, szerkesztő.

Veszprémben hunyt el Fenyvessy Ferenc (1855–1903) ügyvéd, publicista, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, aki huzamosabb időn át Pápán élt. 1898-tól haláláig Veszprém vármegye főispánja volt.

Pápán született Kerekes Ilona (Németh Imréné), Pápa város polgármestere (1948–1950), majd tanácselnöke (1950–1958). Pápán hunyt el 1986. július 7-én.

Komáromban született, a pápai református teológián és Bázelben tanult dr. Kathona Géza (1903–1989) református lelkész, egyház- és irodalomtörténész.

Bódás János kisgazda és Barkó Zsófia házasságából Tácon született, 1916–1927 között Pápán tanult Bódás János (1905–1987) református lelkész, költő. 1927–1928-ban Vörösberényben, 1928–1929-ben Enyingen, 1929–1939 között Szombathelyen, 1939–1974 között Székesfehérváron szolgált. Itt hunyt el 1987. május 1-jén. Beszédei, versei, meséi 1926–1987 között jelentek meg nyomtatásban.

Mose Arje Rot rabbi és dr. Koritschoner Lipót ügyvéd vezetésével Choveve Cion néven cionista egyesületet alakítottak.

Pápán született, a bencés gimnáziumban érettségizett Saád Béla (1905–1993) katolikus író, újságíró, a Nemzeti Újság, majd az Új Ember munkatársa, a Vigília főmunkatársa, majd szerkesztője, utóbb felelős kiadója. Budapesten hunyt el 1993. január 11-én.

Megnyitották a Jókai utcai új református elemi népiskolát.

Nagyfalva helységben elhunyt Lóskay Bekény (1828–1905) előbb bencés, majd cisztercita szerzetes, gimnáziumi tanár, művelődéstörténész. 1848. december 3-án állt be katonának, ekkor kilépett a bencés rendből. Az 1848/49-es szabadságharcban honvédként vett részt. Lóskay József néven Pápán született 1828. február 28-án, itt járt gimnáziumba. Bencésként a Lóskay Arnold, cisztercitaként a Lóskay Bekény nevet viselte.

Pápán elhunyt Baráth Ferenc (1824–1905) jogakadémiai tanár, 1848/49-es honvédtiszt.

Baldauf Gusztáv evangélikus püspöki titkár vezetésével, Nagy Pál karnagy irányításával megalakult a Pápai Ág. Hitv. Ev. Férfi Énekkar és Zenepártoló Egyesület.

Pápán született Somfainé Pados Mária tanár, festőművész, helytörténet-kutató. Ugyanitt hunyt el 1995. június 24-én.

Pápán 66 évesen elhunyt Schoor Ármin városi képviselő, az izraelita polgári fiúiskola igazgatója, a város közéletének meghatározó alakja.

Budapesten elhunyt Cholnoky Viktor író, újságíró, szerkesztő, a modern magyar irodalom jelentős alakja, a pápai református gimnázium egykori növendéke.

Veszprémben elhunyt Horváth Lajos, a pápai járás főszolgabírája, aki a pápai közéletnek évtizedeken át egyik vezéregyénisége volt.

A Pápai Közlöny hírül adta, hogy az elmúlt hét közepén Gáty Zoltán zeneiskolai igazgató vezetésével megalakult a Kamarazene Társaság.

Felsőkelecsényben született Nádasdy Lajos református lelkész, művelődéstörténész, a Pápai Református Gyűjtemények nyugalmazott munkatársa. Jelenleg Celldömölkön él.

Ünnepélyesen felavatták a református Nőnevelő Intézet korszerűsített épületét.

Mészáros Károly polgármestersége alatt megnyílt a közvágóhíd, amely a közfogyasztásra kerülő állatok levágására szolgált. Működését az 1910-ben átadott jéggyár segítette.

Kálisch Mór megnyitotta nyomdáját, amely azonban a háborús viszonyok miatt 1915-ben megszűnt.

Jánosházán született Somfai János (1913–2003) tanár, a Hámán Kató Általános Iskola igazgató-helyettese, újító.  Második világháborús naplószemelvényei 2001-ben jelentek meg.

Budapesten elhunyt Erdélyi Zoltán (1872–1915) költő, aki felesége, Galamb József ügyvéd lánya, Galamb Rózsa révén kötődött a városhoz. 1900-tól a kereskedelmi minisztérium tisztviselője volt, 1897-ben és 1908-ban az MTA Nádasdy-díjában részesült. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.

Pápán elhunyt Peti Józsefné Váli Mari (1840–1915), emlékiratíró, Jókai Mór Eszter nevű húgának és Váli Ferenc gimnáziumi tanárnak a lánya. Kéziratának válogatott szövege Emlékeim Jókai Mórról c. jelent meg (Bp., 1955.)

Balatonfüreden elhunyt Vaszary Kolos (szül. Keszthely, 1832. február 12.) pápai bencés tanár, esztergomi érsek, történész, 1891-től Pápa város díszpolgára.

Mezőlakon született, Pápán tanult Szíj Rezső (1915–2006) református lelkész, történész, művelődéstörténész.

Szentgálon született, a pápai református gimnáziumban tanult Lőrincze Lajos (1915–1993) nyelvész, folyóirat szerkesztő. Az egyetem elvégzése után két évig Pápán, a református kollégiumban (1943–1945) tanított.

Hegyeshalmon született, a pápai bencés gimnáziumban és tanítóképzőben tanult Cziráki Lajos festőművész, grafikus. 1946–1959 között a pápai tanítóképzőben tanított. Győrben hunyt el 2003. június 1-én. 2000-ben, 2007-ben is kiállítása volt Pápán, utóbbi alkalommal A vágyak szála elszakadt c. önéletrajzi könyvét is bemutatták.

Kislángon született dr. Rácz István tanár, történész. A református gimnáziumban tanult, majd 1941-től itt kezdett tanítani. A Petőfi Sándor Gimnázium igazgató-helyetteseként ment nyugdíjba 1974-ben. Pápán hunyt el 1991. június 28-án. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

Pápán elhunyt Thury Etele református lelkész, egyháztörténész, teológiai tanár, a dunántúli egyházkerület történetének monográfusa. Zánkán született 1861. október 10-én.

Mészáros Károly polgármester a VI. hadikölcsön jegyzésére hívta fel a város lakosságát.

Bognár István szerkesztésében megjelent a Szövetkezeti Értesítő, a pápai köz- és magántisztségviselők és alkalmazottak fogyasztási szövetkezete időszaki közlönyének első száma. A lap a Főiskolai Nyomdában készült.

Szokoly Ignác pápai rendőrkapitány katonai erővel fékezte meg a rendbontást, amely egyes polgárok kifosztásához, vagyonának rongálásához vezetett.

Belák Lajos pápai járási főszolgabíró körlevelében értesítette a helyi segélyező bizottságokat, hogy Pápán és a járás területén lévő községekben augusztus első felében szervezzenek gyermeknapot.

Belák Lajos pápai járási főszolgabíró elnökletével megalakult a Gazdák Hadsegélyező Járási Bizottsága, amely gyűjtést indított a hadiözvegyek és hadiárvák támogatására.

Dr. Patek Béla győri színtársulata megkezdte előadásait a pápai állandó színházban, melyet az előző három évben csak mozi céljára használtak.

Trócsányi Zsolt elkészült Dosztojeszvkij Siheder c. művének magyar fordításával.

A Zimmermann utcában megnyílt az Anya- és Csecsemővédő Intézet.

Budapesten elhunyt Voyta Adolf (1834-1923) pápai születésű építész, memoáríró. Pápán ő tervezte többek közt az evangélikus templomot, paplakot és iskolát, a városi színházat, a Kluge-féle kékfestőt és lakóházat, valamint a belvárosi katolikus iskolát. Országosan ismerttá 500-800 személyes városi színházaival vált.

Gyulafirátóton született Hadnagy László (1923–1995) tanár, muzeológus, a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatóhelyettese, a Pápai Helytörténeti Múzeum igazgatója, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület alapító elnöke.

Cegléden született, Pápán 2009. december 18-án hunyt el Nagy Béla középiskolai rajztanár, festőművész.

Lepsényben született dr. Dékány Endre (1923–2010) református lelkész, egyház- és művelődéstörténész. A pápai teológián és a strasbourgi egyetemen tanult.

Pápán született dr. Bodolay Géza (1923–2002) irodalomtörténész, a pápai református gimnázium egykori növendéke. Emlékeit Pápától Pápáig c. kéziratos visszaemlékezésében (Bp., 2000.) dolgozta fel.

Elhunyt martonfalvai Martonfalvay Elek (1853–1923) ügyvéd, 1887-től Osvald Dániel polgármester mellett helyettes polgármester, 1894-től ügyvédi parxisából élt. A bencés és református gimnáziumban tanult, a református jogakadémát helyben végezte. Három műve jelent meg nyomtatásban. Vele a város egyik legrégibb nemes családja halt ki.

Jókai születésének 100. évfordulójára emlékkiállítás nyílt.

Elhunyt Gyurátz Ferenc (1841–1925) pápai születésű, Halléban tanult evangélikus lelkész, dunántúli püspök, főrendi házi tag. Évtizedekig Pápán szolgált, ő építtette az új paplakot, iskolát, templomot.

Felsőiszkázon született, Pápán a polgári iskolában, majd 1941–1945 között a református kollégium kereskedelmi iskolájában tanult Nagy László (1925–1978) költő.

Balatonfüreden elhunyt Réthei Prikkel Marián (1871–1925) filológus, etnográfus, a pápai bencés gimnázium volt tanára. A régi magyar irodalom jeles kutatója volt, a magyar néptáncról elsőként írt monográfiát (1924).

Rotterdamban elhunyt dr. Antal Géza dunántúli református püspök felesége, a holland származású Adèle Sophie Cordilia Opzoomer, írói nevén A. S. C. Wallis (1856–1925) írónő, műfordító, a magyar irodalom klasszikusainak (Arany, Petőfi, Madách) hollandra fordítója.

Elkészült Pápa város közrendészeti szabályrendelete, továbbá a város községi üzemeinek üzemszabályzata.

Pápán hunyt el Kapossy Lucián református főgimnáziumi tanár, az első Pápa-monográfia (1905) szerkesztője. Lovasberényben született 1849. október 19.

Budapesten elhunyt Méry Károly író, műfordító, biztosító-intézeti tisztviselő. Pápán született 1860. március 6-án.

A városi közgyűlés dr. Tenzlinger József polgármester nyugdíjazásáról döntött.

Pápán született Lendvai György író, dramaturg, a Magyar Rádió munkatársa.

Megalakult a Revíziós Liga pápai csoportja, főtitkárrá dr. Sulyok Dezsőt választották.

Budapesten hunyt el Concha Győző (1864–1933) tekintélyes jogász, konzervatív-szabadelvű állambölcsész, egyetemi tanár, a pápai bencés gimnázium egykori növendéke. 1901-től néhány évig tagja volt a Társadalomtudományi Társaságnak, de annak radikalizálódása miatt kilépett az egyesületből.

Budapesten elhunyt a marcali születésű Kozma Andor (1861–1933) költő, író, műfordító, a református gimnázium egykori növendéke.

Budapesten elhunyt a pápai születésű Vende Ernő (1861–1933) író, műfordító, pécsi középiskolai tanár.

Fischer Annie zongoraművész a Griff vendégfogadóban adott koncertet.

Ásotthalom településen született dr. Zsolnai József (1935–2011) pedagógus, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Pápai Intézetének alapítója. Törökbálinton hunyt el 2011. január 12-én.

Pápán született Heitler László tanár, festőművész, művészeti író, a város kulturális életének meghatározó egyénisége. Pápán hunyt el 2016. június 8-án. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

Pápán született Heitler László (1937-2016) tanár, festőművész, művészeti író.

Bécsben elhunyt gróf Esterházy Móric, Veszprém vármegye főispánjának özvegye, született Stockau Paula grófnő, Pápa város jótevője. Július 31-én temették a gannai családi sírboltba.

Pápán született, Pápán, Győrben és Szegeden tanult dr. Alexay Zoltán ny. főiskolai docens, nemzetközileg ismert természetfotós.

Kis Tivadar pápai könyvkereskedő megnyitotta kölcsönkönyvtárát, amely a legújabb irodalmat fillérekért tette hozzáférhetővé a lakosság számára.

Csikvándon született Kristóf Attila író, újságíró, a pápai Türr István Gimnázium növendéke. Jelenleg Budapesten él.

Budapesten elhunyt Beke (Beck) József (1867–1940) pápai születésű mérnök, szakíró, Beke Manó öccse. A budapesti Szabadság-, Margit- és Erzsébet-híd és számos folyami híd egyik tervezője volt.

Dr. Simon György veszprémi nagyprépost felszentelte a kétévi munkával renovált ferences templomot. Az átalakítás művészi koncepcióját Závory Zoltán festőművész dolgozta ki.

A Pápa és Vidéke c. hetilap hírül adta, hogy a városi levéltár anyagának rendezését követően megjelent Molnár István: Pápa megyei város levéltára c. levéltár-ismertető kötete.

Elhunyt Barcsi József, a református főgimnázium tanára, aki 33 éven át tanított.

Budapesten hunyt el dr. Hegedűs Lóránt (1872–1943) közgazdász, liberális, majd konzervatív politikus, a Társadalomtudományi Társaság (1901) alapítója, 1906-ig alelnöke. A Dunántúli Református Egyházkerületnek 1912-től haláláig világi tanácsbírója volt.

Budapesten hunyt el a pápai születésű Sándor Imre (1892–1943) író, újságíró. 1920-tól Bécsben, majd Kassán élt, 1939-ben tért haza.

Pápán született Mészárosné Stenger Katalin könyvtáros-tanár, helytörténész. Szülővárosában hunyt el 2010. november 29-én.

Budapesten elhunyt Rózsa Miklós (1874–1945) író, újságíró, művészettörténész. Pápán született, ifjúságát is itt töltötte. Szerkesztette a Pápai Lapok c. hetilapot, munkatársa volt a Pápai Hírlapnak.

Budapest ostromakor elhunyt Beck Ötvös Fülöp (1873–1945) pápai születésű kiváló magyar szobrász, éremművész.

A III. Ukrán Front egységei elfoglalták Pápát, amely egyik katonai bázisuk lett a következő évtizedekben. 1945–1961 között szovjet katonai repülőtér működött a város határában.

Budapesten elhunyt dr. Horváth Dániel (1879–1945) pápai születésű jogász, jogi szakíró. 1908-tól az igazságügy-minisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. 1935-ben miniszteri osztályfőnökké nevezték ki. Közreműködött a fiatalkorúakra vonatkozó törvénykezés előkészítésében.

Pannonhalmán elhunyt dr. Dobrovich (Dobrovits) Ágoston Ferenc (1897–1945) bencés szerzetes, bölcsészdoktor, latin-történelem középiskolai tanár, Pápán gimnázium-igazgató (1933–1939), a Jókai Kör elnöke, a katolikus egyletek vezetője, ill. vezetőségi tagja, tankönyvíró.

Dunavecsén elhunyt Vikár Béla (1859–1945) műfordító, folklórkutató, lapszerkesztő, az MTA levelező tagja. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik. Ő a Kalevala (1909), valamint a grúz eposz, a Sota Rusztaveli munkájának (Tariel, a párducbőrös lovag, 1917) és La Fontaine összes meséjének (1929) magyarra fordítója. Középiskoláit részben Pápán végezte. 1896-ban Európában az elsők között kezdett népdalgyűjtést fonográffal Borsod vármegyében. Korábban gyorsírással rögzítette a népdalokat. Lelkes híve volt az eszperantó mozgalomnak.

Pápán elhunyt a nagycsányi (Baranya vm.) születésű Fejes Zsigmond, a református gimnázium jeles tanára, 1929–1941 között igazgatója. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

A Pápai Független Kisgazda c. lap hírül adta, hogy a vitorlázó repülés újraindítására megalakult a Perutz Üzemi MadiSz Sportrepülő Szakosztálya. A kezdők számára szombaton, a haladók számára vasárnap tartottak foglalkozásokat.

Mintegy 40 taggal újjáalakult a Pápai Lloyd Társaság, amely Kaufmann Jenő elnök és dr. Györki Imre igazgató vezetésével kezdte meg működését.

A Pápai Néplaphírei szerint Istenes-Iscserekov András pápai festőművész, rajztanár vonat elé vetette magát Mezőlak közelében. A mezőlaki temetőben nyugszik. 1915. január 14-én született az oroszországi Vothinszkijravodban, anyjával és hadifogoly mostohaapjával 1920-ban települt le Magyarországon, a pápai református kollégiumban és a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pápán 1949. március 6-án és 1967 őszén nyílt emlékkiállítása.

Miniszteri rendelet írta elő a járási könyvtárak felállítását és a körzeti könyvtárak átszervezését, amelynek következtében kialakult a Pápai Járási és Városi Könyvtár. A könyvtár 1958-ban Jókai Mór nevét vette fel.

Átszervezték a Dunántúli református Egyházkerületet. Pápa és környéke ezentúl a Győr-Sopron-pápai Református Egyházmegyéhez tartozott.

Budapesten elhunyt dr. Jankó Péter (1907–1955) tanácsvezető népbíró. 1907. augusztus 20-án Pápán született Jankó László tanítóképző-intézeti tanár és Jerffy Hermina házasságából. A pápai bencés főgimnáziumba járt, ahol kiválóan tanult, 1925-ben érettségizett. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1930-ban. 1931. február 22-én a pápai főtemplomban kötött házasságot Varga Jolánnal, Varga József pápai postafőnök lányával. 1938-tól a monori járásbíróként, majd a Budapesti Központi Járásbíróságon, majd 1941-től a Pestvidéki Törvényszéken bíróként dolgozott. 1945 májusától Budapesti Népbíróság tagja, 1946 novemberétől másodelnöke, 1949 szeptemberében-októberében elnöke. 1948 első felében és 1949 novemberétől 1950. decemberig a Népbíróságok Országos Tanácsa tanácselnöke. 1950-től haláláig a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke, 1953 nyaráig lényegében vezetője, ezután meghatározó szerepe egyre csökkent. Amikor az első hírek elkezdtek terjedni, hogy a Rajk-pert koholt vádak alapján szervezték meg, a konyhai gázcsapot megnyitva öngyilkosságot követett el. Többek közt Endre László, Szálasi Ferenc, a Magyar Közösség, illetve Rajk László perének tanácsvezető bírája volt.

Budapesten elhunyt Rab István görög-latin szakos középiskolai tanár, Rab Zsuzsa költőnő édesapja. A református kollégiumban tanult, 1920–1941 között annak tanára, 1941–1947 között igazgatója volt. Sárszentmihályon született 1886. június 17-én.

Pápán elhunyt Trócsányi Dezső (1889–1962) teológiai tanár, művelődéstörténész.

Fejér, Vas és Veszprém megye 23 téglagyárának összevonásával megalakult a Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat.

Budapesten elhunyt a devecseri születésű Diósi Géza (1895–1963) piarista szerzetes, irodalomtörténész, a pápai bencés gimnázium volt növendéke.

A keszthelyi, pápai húsipari vállalat és a Veszprémi Vágóhíd összevonásával, kormányhatározattal létrehozták a Veszprém megyei Húsipari Vállalatot. A keszthelyi és veszprémi üzem a pápai központ egységeként működött.

Budapesten hunyt el a pápai születésű Körös Béla (1901–1963) kohómérnök, a Csepel Művek Öntödéjének vezetője, a Vasipari Kutatóintézet munkatársa.

Pápán született, 1982-ben a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettsgizett Szauer Ágoston tanár, költő.

Pápán elhunyt dr. Pongrácz József (1885–1963) a pápai Református Teológiai Akadémia újszövetségi tanszékének professzora, az egyházkerületi könyvtár igazgatója, lapszerkesztő. Etén született, a gimnáziumot és teológiát Pápán végezte, majd ösztöndíjasként Skóciában (Edinburgh) tanult.

New York-ban elhunyt Sulyok Dezső (1897–1965) ügyvéd, politikus, író, Pápa város polgármestere (1945). A Pápához tartozó Simaházapusztán született 1897. március 28-án.

Pápán elhunyt Páhány János adászteveli, majd dákai református kántortanító, a Pápai Református Egyházmegyei Tanítóegyesület tagja. Budapesten született 1889. január 12-én. Kiváló néptanító volt, számos bemutató tanítást tartott a pápai református tanítóképző hallgatóinak.

Budapesten elhunyt Ughy Jenő könyvtáros, olvasásszociológus. Celldömölkön született 1922. május 15-én. Pápán volt könyvtáros, majd 1963-tól haláláig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, az olvasáskutatás hazai úttörője.

Budapesten elhunyt Mészáros Károly gépészmérnök, miniszterhelyettes, a Csepel Autógyár egykori igazgatója. Pápán született 1921. április 10-én.

Párizsban elhunyt Birkás Géza festőművész, a pápai református kollégium egykori növendéke. Pápán született 1929. január 23-án.

Az Esterházy-kastély előtt felavatták Somogyi József Petőfi-szobrát.

A Népköztársaság Elnöki tanácsa elrendelte Kéttornyúlak község Pápához csatolását.

A brazíliai Sao Paulóban elhunyt Kerényi Olaf Lajos bencés szerzetes, magyar-latin szakos középiskolai tanár. 1938–1946 között Pápán tanított, a Pápa és Vidéke c. hetilap munkatársa volt. 1963-tól haláláig a brazíliai magyarok főlelkészeként tevékenykedett.  Kapuváron született 1912. október 8-án.

Győrben elhunyt dr. Csoknyay József (1906–1982) történelem-földrajz szakos tanár, 1946–1958 között a Pápai Tanítóképző igazgatója.

Dunakesziben elhunyt Fazekas László költő, író, szerkesztő, aki 1924. július 20-án Pápán született és részben Pápán, részben az Egyesült Államokban töltötte gyermekkorát. Élményeit A megvallott gyermekkor c. önéletrajzi regényében örökítette meg (Bp., 1965.)

Budapesten elhunyt a felsőőri születésű dr. Benedek Sándor (1904–1983) református lelkész, teológus, teológiai professzor. A pápai teológiai akadémián, majd Bécsben, Marburgban, Baselben tanult. 1938-tól Pápán a gyakorlati teológia tanszéken helyettes, 1939-től rendes tanár volt.

Tüskeváron elhunyt Molnár István (1906–1983) hittanár, az alsóvárosi Szent Anna plébánia megszervezője (1943), helytörténész, Pápa múltjának kutatója. Kéziratait a Veszprémi Érseki Levéltárban őrzik.

Budapesten elhunyt dr. Trócsányi Zsolt történész, Trócsányi Dezső pápai református teológiai akadémiai tanár fia. Pápán született 1926. április 15-én. 1949-től a Magyar Országos Levéltár munkatársa, Erdély múltjának kiváló kutatója volt. 1981-ben szerkesztésében jelent meg Budapesten Apápai kollégium történetec. monográfia, melynek munkatársa is volt.

New Yorkban elhunyt Linksz Arthur (1900–1988) szemorvos, tanár, aki a devecseri rabbi fiaként a pápai református főgimnáziumban tanult, 1918-ban érettségizett. Emlékirata Visszanézek… Ifjúkorom Magyarországon címmel New Yorkban jelent meg 1977-ben. Ebben életének 1938-ig terjedő szakaszait dolgozta fel, pápai éveiről nagy szeretettel írt.

Budapesten hunyt el a tapolcafői születésű Csomasz Tóth Kálmán (1902–1988) református lelkész, zenetörténész, a pápai teológiai akadémia növendéke.

Ünnepélyesen átadták az Elekthermax-bölcsőde helyén kialakított Otthonházat.

Dr. Márkus Mihály református püspök és dr. Kovács Zoltán polgármester szerződést kötött a református egyház részére visszajuttatandó ingatlanokról és a vitás kérdések rendezéséről.

Schwetzingenben Gerhard Stratthaus főpolgármester és dr. Kovács Zoltán polgármester aláírta a Scwetzingen és Pápa közötti testvérvárosi együttműködési szerződést.

Pápa és a németországi Baden-Württenberg Tartományban lévő Schwetzingen város barátsági szerződést kötött.

Budapesten öngyilkos lett Rácz Endre nyelvész, az ELTE egyetemi docense, aki 1947–1949 között Pápán volt gimnáziumi tanár. 1922. augusztus 21-én született Csákberényben.

A Várkastély Nádortermében aláírták Pápa és a hollandiai Kampen testvérvárosi szerződését.

Elhunyt Somogyi József (1916–1993) szobrászművész, a pápai református kollégium növendéke, Pápa város díszpolgára (1981).

Budapesten elhunyt Szíj Béla művészettörténész. Pápán született 1923. szeptember 3-án, tanulmányait a református gimnáziumban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte.

Pápa város képviselőtestülete a lemondott Kövy Zsolt helyére dr. Kontrát Károlyt választotta főállású alpolgármesterré.

Tapolcafőn népszavazáson döntöttek arról, hogy nem válnak el Pápától, továbbra is a város részének tekintik magukat.

A Huszár lakótelepi Helyőrségi Művelődési Házban repülőklub alakult Kovács Ernő elnökletével.

Keszthelyen elhunyt dr. Németh Zoltán (1936–1993), Pápa város utolsó tanácselnöke (1979–1990).

Lezajlott a Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola alapkőletételi ünnepsége.

Eltemették dr. Hiero István (1928–1993) volt kölni és párizsi plébánost, pápanyőgéri lakost, egykori pápai bencés diákot, a pápai egyesületek támogatóját.

Budapesten elhunyt Lőrincze Lajos (1915–1993) nyelvész. Szentgálon született, a pápai református gimnázium növendéke, majd tanára, a Kollégiumi Lapok munkatársa volt.

A Teveli úton átadták a Szociális Otthon második otthonházát, mely 35 időskorú kényelmes elhelyezését és gondozását tette lehetővé.

Budapesten hunyt el dr. Vályi Nagy Ervin (1924-1993) református lelkész, teológiai tanár, filozófus, a Pápai Református Teológiai Akadémia egykori növendéke.

Este 18 órakor megkezdődött a városi televízió kísérleti adása, melyet a Music TV csatornáján sugároztak.

A pápai tűzoltóság Flórián-napi ünnepségén átadták a Gelencsér Kálmán alezres, parancsnok kezdeményezésére létrehozott házi tűzoltó-múzeumot.

A Pápai Napló híradása szerint a Veszprémi út mentén megkezdték a Szent Józsefről elnevezett katolikus kápolna és közösségi ház építését.

Megnyitotta kapuit a Várkert fürdő, melynek fedett részét csak később helyezték üzembe.

A Pápai Napló arról tudósított, hogy a képviselőtestület legutóbbi ülésén a városi stadionnak a Perutz-stadion nevet adta.

Pápa város képviselőtestülete határozatott hozott a mintegy 5000 tételből álló Győry Endréné-féle muzeális gyűjteményének megvásárlásáról. A szerződést Győry Endréné közlése szerint november 24-én írták alá.

Az MH Pápa Bázisrepülőtér területén a NATO segítségével befejeződött a Légiforgalmi Irányító Központ épületének több évig tartó teljes felújítása.

Elhunyt Fuchs Antal vadászati szakíró, akinek könyveit Pápán is bemutatták.

A helyi sajtó hírül adta, hogy a Jókai Mór Városi Könyvtár kiadásában megjelent Winkler Gábor városi főépítész Pápai éveim c. könyve.

A Vártkertfürdő termálvizét hivatalosan gyógyvízzé nyilvánították. A Gróf Eszterházy Kórházzal együttműködve november 5-én reumatológiai-fizikoterápiás szakrendelés indult a Várkertfürdőben.

A hollandiai Kampen 15 fős küldöttsége Pápára látogatott a testvérvárosi kapcsolat 15. évfordulójára. Jan Oosterhof és dr. Kovács Zoltán polgármester megerősítette az 1992-ben megkötött szerződést.

A Pápa és Vidéke hírül adta, hogy mintegy 20 község és a Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár összefogásával megalakult a mozgókönyvtári ellátórendszer.

A Pápai Református Teológiai Akadémia épületének falán felavatták a tragikus sorsú dr. Kőrös Endre református főgimnáziumi tanár, Nőnevelő Intézet-igazgató, lapszerkesztő emléktábláját, Kiss László művésztanár alkotását.

Pápa város képviselőtestülete előkészítő bizottságot hozott létre, miután bizonyossá vált, hogy pápai reptér lesz a NATO C–17-es gépeinek bázisa. (Az első szállítógép 2009 őszén érkezett meg.)