A mai napon történt:
Ha Ön ismer a mai naphoz és Pápa városához köthető évfordulót, kérjük ossza meg velünk!
Események hónapok szerint
Január | Február | Március | Április | Május | Június
Július | Augusztus | Szeptember | Október [ November | December
| Event Date | Event Type | Event Name |
|---|---|---|
| 1339-12-11 | történelem | A királyné Olivér nevű udvarbírája oklevelet állított ki arról, hogy a királyné parancsára Pápa összes hospese nevében felperesként meg kellett volna előtte jelennie Imre bírónak (villicus), Karácsony fia Jánosnak és Berecknek egy Zsemléri Miklós ispán által indított perben, de távol maradtak. Amennyiben távollétüket nem tudjának igazolni, királyi bírsággal fogják sújtani őket. Az oklevél rámutat arra, hogy a korábban királyi udvarnokoknak számító pápaiak ekkor már hospeseknek számítottak és széleskörű, városias kiváltságokkal éltek. |
| 1383-01-27 | közélet | A pápai szombati vásárban a fehérvári káptalan emberei Mária királynő parancsára Ajkai Miklós jobbágyai által elkövett gyilkosság ügyében vizsgálatot tartottak, melynek során Lőrinc fia János pápai bírót (villicus) és 12 pápai esküdtet is meghallgattak. Ekkor a királynő falujának számító Pápa már fejlett önkormányzattal rendelkezett. |
| 1389-05-25 | történelem | Zsigmond király szolgálatai fejében és a Valkó megyei Ivánkaszentgyörgy birtokért cserébe Garai Miklósnak és féltestvérének, Garai Jánosnak adományozta a Veszprém megyei Apácasomlyó várát és Pápa királyi udvarnokbirtokot a hozzájuk tartozó falvakkal és jogokkal együtt. |
| 1439-06-07 | történelem | Albert magyar király úriszéki bíráskodási jogot biztosított Garai László macsói bán, mint pápai földesúr számára, lehetővé téve, hogy maga vagy tiszttartói ítélkezhessenek a Pápa mezővárosban élő polgárok és jobbágyok felett. |
| 1439-12-14 | történelem | Erzsébet királyné Garai László birtokának, Pápa mezővárosának harmincadvámmenteséget adományozott. Pápa ezzel a kiváltsággal kiemelkedett a mezővárosok sorából. Külkereskedelemmel foglalkozó lakosai ezentúl vámmentességet élveztek: nem kellett harmincadot fizetniük a királyi és királynéi harnmincadosoknak. |
| 1497-02-02 | közélet | Gyertyaszentelő Boldogasszony napján országos vásárt tartanak Pápán, melyen székesfehérvári kereskedők is részt vesznek. |
| 1535-08-23 | történelem | I. Ferdinánd magyar király Pápa várát és városát Enyingi Török Bálintnak és örököseinek adományozza hűséges katonai szolgálataiért. |
| 1575-10-23 | hitélet | Pápán elhunyt Huszár Gál reformátor, nyomdász, szépíró. |
| 1577-02-03 | hitélet | Huszár Dávid befejezi Pápán a legelső magyar nyelvű Heidelbergi Káté kinyomtatását. Az év folyamán kiadja az egyházi életet szabályozó Hercegszöllősi Kánonok c. törvénykönyvet. |
| 1594-07-15 | történelem | Szinán török nagyvezír hadai megkezdik Pápa ostromát. A város a tatárok segítségével október elejére kerül török kézre. A várat és várost csak 1597 augusztusában foglalta vissza Miksa főherceg mintegy 33.000 fős serege. |
| 1597-08-20 | történelem | A túlerőben lévő osztrák császári haderőnek megadta magát a török helyőrség, amely 1594 óta birtokolta a pápai várat és Pápa városát. Ezzel megnyílt az út Győr visszafoglalása előtt, melyre a következő évben került sor. A visszafoglalást követően 600 gyalogos és 300 lovas katona alkotja a pápai várőrséget. |
| 1612-06-19 | hitélet | A dunántúli református lelkészek a Körmenden tartott zsinaton Pathay István rohonci, korábban pápai lelkészt választották püspöknek. A Dunántúli Református Egyházkerület 2012-ben ennek kapcsán ünnepli megalakulásának 400. évfordulóját. |
| 1614-11-07 | történelem | A pápai ötvösök céhlevelet kaptak a győri anyacéhtől. Az ötvösmesterekek többek közt arany- és ezüst ékszereket, ezüst serleget, pecsétnyomót készítettek, de vállalkoztak ezüsttárgyak értékbecslésére is. A mezővárosban a 17. században 15–16 céh működött, amely fejlettségét mutatja. |
| 1638-06-21 | hitélet | Gróf Csáky László katolikus főúr oklevelet adott ki, melynek értelmében letelepíti Pápán a pálos rendet. A szerzetesek beindítják a gimnáziumi oktatást. 1638–1786 között a pálosok, 1806–1948 között a bencések tartották fenn az iskolát. |
| 1645-09-11 | történelem | Nagyhöflányban (ma: Grosshöflein, Ausztria) elhunyt galánthai gróf Esterházy Miklós (1582/83–1645) nádor, Pápa város és a pápai uradalom birtokosa, a köznemes Esterházy család főúri családdá emelője. |
| 1667-05-08 | hitélet | Gyulafehérváron elhunyt Pápai Páriz Imre, aki pápai kereskedőcsaládban született 1618-ban. Fiatalon Erdélybe került, Apafy Mihály későbbi fejedelem nevelőjeként, II. Rákóczi György udvari papjaként szolgált. 1664-től gyulafehérvári lelkész és esperes. A Keskeny út c. műve (Utrecht, 1647) a magyar puritanizmus jeles és népszerű alkotása, a 19. század közepéig tucatnyi kiadása ismert. |
| 1667-10-17 | hitélet | Pápán elhunyt Séllyei M. István pápai lelkész, dunántúli református püspök. Lelkész-utódjául Csuzi Cseh Jakabot választották, aki Losoncon született 1639-ben és Pápán hunyt el 1695-ben. 1693-tól dunántúli püspök volt, számos egyházi művet írt. |
| 1683-07-03 | történelem | Bezerédy István pápai kapitány megadja magát a török ostromlóknak, miután azok a külvárost felégették, a lakosokat kardélre hányták. A törökök szeptember 12-i bécsi veresége után ismét magyar kézre került a város. |
| 1683-09-19 | történelem | Ezen a napon született gróf galánthai Esterházy Ferenc (1683–1754) tárnokmester, Pápa város és a Pápa-ugod-devecseri uradalom földesura. |
| 1693-11-25 | hitélet | Pápán született Szentilonay József (1693–1769) esztergomi kanonok, a pápai Szentilonay-szegényház alapítója (1756). |
| 1695-03-22 | nyelv és irodalom | Pápán elhunyt Csuzi Cseh Jakab református lelkész, író. Pápán, Sárospatakon és Hollandiában tanult. 1675-ben gályarabságra ítélték. 1692-től a pápai gyülekezetben szolgált. |
| 1703-03-25 | hitélet | Pápán lett plébános Moralits Ferenc későbbi esztergomi kanonok, aki Nagyszombatban hunyt el 1723. április 2-án. |
| 1703-09-19 | történelem | I. Lipót Bécsben kiadott oklevelében a Pápán házat és telket bíró nemesek kérelmére megerőstítette a mezőváros korábbi kiváltságait. |
| 1704-01-11 | történelem | Károlyi Sándor kuruc generális csapatai elfoglalták a várost, de nem tudták megtartani. Január 12-én gr. Esterházy Antal és a várat védő 400 katona felesködött Rákóczi hűségére. Áprilisban Siegbert Heister generális elfoglalta és bosszúból felégetette a várost. |
| 1705-12-09 | történelem | Bottyán János kuruc generális Borsosgyőr irányából megostromolta a várat és elfoglalta Pápa városát. Veszprém megye 1709 nyaráig a kurucok ellenőrzése alá került, Pápa lett Bottyán János és a kuruc főtisztek kedvelt tartózkodási helye 1707. augusztus 14-ig, amikor a várost Rabutin császári generális csapatai elfoglalták és felégették. Csak Tallián Sándor és Botka Ferencné kőházai maradtak meg. |
| 1707-03-07 | közélet | A tekintélyes vagyonnal rendelkező Bottyán János kuruc parancsnokló generális másodszor is megnősült. Pápán feleségül vette a nálánál mintegy 50 évvel fiatalabb ghymesi gróf Forgách Juliannát. Tanúi voltak: Somogyi Ádám ezereskapitány és Horváth Zsigmond dunántúli kuruc főhadbiztos. |
| 1707-08-14 | történelem | Pálffy János és Jean Rabutin generális mintegy négyezer fős haderejével a Rába-vonal mögül előretörve szinte ellenállás nélkül elfoglalta, felégette és kifosztotta Pápát, ahol csupán Botka Ferencné és Tallián Sándor kőháza maradtak meg. |
| 1712-06-14 | történelem | Pozsonyban kiadott kiváltságlevelében III. Károly király megerősíti Pápa mezőváros földesúri bíráskodásra, harmincadvám-mentességre és adómentességre vonatkozó privilégiumait. A korábbi kiváltságlevelek szövegét tartalmazó oklevelet Veszprém vármegye 1712. július 27-én Pápán tartott közgyűlésén hirdették ki először. |
| 1713-03-26 | történelem | Kismartonban elhunyt herceg Esterházy Pál (1635–1713) nádor, költő, zeneszerző, Pápa egykori várkapitánya. |
| 1714-02-15 | történelem | Megszűnt a pápai evangélikusok szabad vallásgyakorlata, melyet csak az 1781-ben kiadott türelmi rendelet után, 1784-ben tudtak visszaszerezni. |
| 1715-09-12 | történelem | Bécsben született gróf Esterházy Ferenc (1715–1785) a pápai irgalmasrendi kórház (1757) alapítója, Pápa város földesura, a pápa-ugod-devecseri uradalom birtokosa, főudvarmester, horvát-szlavon bán, a cseklészi hitbizomány alapítója. Cseklészen hunyt el 1785. november 7-én. |
| 1723-08-13 | közélet | Veszprémben született, Pápán tanult, Debrecenben élt Weszprémi István (1723–1799) orvos, író. |
| 1724-06-07 | képzőművészet | Langenargen helységben megszületett Maulbertsch Antal neves osztrák barokk festő, a pápai nagytemplom 1780-as években készült freskóinak alkotója. Bécsben hunyt el 1796. augusztus 8-án. |
| 1725-05-04 | történelem | Pozsonyban született gróf Esterházy Károly (1725–1799) váci, majd egri püspök, Heves vármegye főispánja, Pápa földesura és a barokk város építtetője. |
| 1732-01-01 | történelem | Gróf Esterházy Ferenc örökös szerződést kötött Pápa Belsőváros lakosaival, melyben 10 pontban szabályozta jogaikat és kötelezettségeiket. Az egyik pontot még ezen év október 13-án módosították. A szerződés 1842-ig meghatározta a Belsőváros és az attól igazgatásilag elkülönített Alsó- és Felsőváros fejlődését. |
| 1732-11-19 | hitélet | Gróf Berényi Zsigmond egyházlátogatást tart a városi plébánián. A nép erkölcsét megfelelőnek ítéli. Két jámbor társulat működik ekkor: a Rózsafüzér Társulat és a Harmadrendűek Társulata a ferencesek vezetésével. A betegeket a Polgári Ispotályban ápolják. |
| 1740-03-12 | hitélet | P. Mokoss József pápai pálos szerzetes tájékoztatja a földesurat, hogy megkezdték a Kálvária építését, melyet 1746 májusában fejeztek be. A három keresztet a csapócéh tagjai május 24-én állították fel. |
| 1740-09-01 | tudomány | Pápán született Csernák (Chernák) László matematikus. |
| 1743-02-19 | oktatás és nevelés | Pápán született, itt tanított Táncz Menyhért, keresztnevén József (1743–1800) pálos szerzetes, a pálos iskoladrámák megörökítője. Ányos Pál is tanítványai közé tartozott. |
| 1744-10-11 | hitélet | Pápán hunyt el Acsády Ádám, a város szülötte, a pápai pálos gimnázium növendéke, a pálos (majd bencés) templom építtetője, 1714-től győri kanonok, 1725-től veszprémi püspök. |
| 1745-10-18 | hitélet | A Rómában tanult Galgóczi Ferenc (Galánta, 1719. február 13. – Nagyszombat, 1798. október 27.) lett Pápa plébánosa, akit 1764-ben pozsonyi, 1766-ban esztergomi kanonokká, 1772-ben komáromi főesperessé neveztek ki. Prédikációi nyomtatásban jelentek meg. Végrendeletében jelentős összegeket hagyott a pápai plébániára és a Kálváriára. |
| 1747-01-24 | történelem | Pápán a Szent László utca végén tűz keletkezett, a tűzvészben két óra leforgása alatt 127 ház égett le. |
| 1753-05-15 | hitélet | Ünnepélyesen megáldották a halastónál (a későbbi Tókerteknél) felállított Nepomuki Szent János-szobrot és a grófi kert mellett, a győri vámnál elhelyezett Szent Flórián szobrot. Az előbbi ma a volt strandfürdővel átellenben, a Flórián-szobor a volt Pártház előtt látható. |
| 1754-11-22 | történelem | Bécsben elhunyt idősebb gróf Esterházy Ferenc (1683–1754) tárnokmester, Pápa földesura. |
| 1755-05-15 | hitélet | Fráter Erős Bertalan lett a Kálvária-hegy remetéje. Csikszentmihály községben született és Pápán hunyt el 1778. szeptember 25-én. |
| 1757-01-19 | történelem | Galántai gróf Eszterházy Ferenc pápai földesúr Bécsben kiállítja az irgalmasrendi kórház alapítóülevelét, melyet Mária Terézia május 2-án hagy jóvá. |
| 1757-02-12 | hitélet | Gróf Eszterházy Ferenc Veszprém vármegye közgyűlésén bejelenti, hogy Pápán le fogja telepíteni a betegápolással foglalkozó irgalmasrendet. |
| 1757-06-22 | közélet | Megérkezik P. Veichler Konsalvus irgalmasrendi vikárius, július 28-án egy gyógyszerész, egy algyógyszerész és egy alamizsnagyűjtő. 1857-ig, száz év alatt 36855 beteget ápoltak a kórházukban. |
| 1763-01-24 | hitélet | Madaron született, rövid ideig Pápán szolgált Édes Gergely (1763–1847) református lelkész, költő, Kazinczy levelezőpartnere. |
| 1764-07-17 | hitélet | Sárospatakon született Láczay (Látzay) Szabó József, az utrechti és göttingeni egyetem növendéke, a pápai református kollégium professzora (1791–1805), egyházi író, folyóiratszerkesztő. Sárospatakon hunyt el 1828. szeptember 21-én. |
| 1767-10-13 | történelem | A Pápa-ugod-devecseri uradalomban megkezdődik a Mária Terézia-féle úrbéri rendelet végrehajtása, a jobbágyok helyzetének felmérése, az urbárium vagy azt helyettesítő szerződések bevezetése. |
| 1783-03-29 | hitélet | II. József magyar király engedélyezte a pápai reformátusok szabad vallásgyakorlatát, melyet 1752-ben szüntettek meg. A nyilvános vallásgyakorlat május 2-án vette kezdetét. |
| 1784-05-13 | hitélet | Pápán született Villax Ferdinánd cisztercita szerzetes, zirci apát (1824–1857). Zircen hunyt el 1857. szeptember 13-án. Reguly Antal néprajzkutató külföldi útjainak egyik fő támogatója volt. 1839–1854 közötti építkezéseivel a zirci apátságot a rend igazi központjává tette. |
| 1784-09-05 | hitélet | Veszprémben elhunyt Ányos Pál volt pálos szerzetest, költő. 1770–1772 között a pápai pálos gimnáziumban tanult, majd 1773-tól az itteni rendi főiskolán folytatta tanulmányait. Nagyesztergáron született 1756. december 28-án. A veszprémi ferencesek kriptájában nyugszik. |
| 1785-02-19 | nyelv és irodalom | Pécelen született, Pápán tanult Szemere Pál (1785–1861) költő, író, szerkesztő. Kölcseyvel együtt ő írta a Kazinczy nyelvújítási álláspontját védő Felelet a Mondolatra c. vitairatot. Jelentős irodalomszervező tevékenységet fejtett ki. |
| 1785-12-01 | nyelv és irodalom | Somlószőlősön (Veszprém vm.) született, Pápán és Sopronban tanult Döbröntei Gábor (1785–1851) költő, szerkesztő, műfordító. |
| 1788-05-25 | történelem | Szándékos gyújtogatás miatt leégett a belváros. |
| 1788-10-18 | közélet | Pesten elhunyt Fekete György ügyvéd, országbíró, Somogy vármegye országggyűlési képviselője. Pápán született 1711. március 13-án. Ügyvédi pályáját Bécsben, majd szülővárosában kezdte. |
| 1788-12-14 | hitélet | Rétalapon született, Pápán tanult Nagy Mihály (1788–1878) református lelkész, dunántúli püspök (1845–1874), író. |
| 1793-10-03 | történelem | Gróf Esterházy Károly örökös szerződést kötött a Belsővárossal az ún. extracontractualisták jogi helyzetének rendezéséről. Az extracontractualisták az 1732-ben kötött szerződés szerint még szerződésen kívűlek voltak, földesúri adómentességet élveztek, időközben azonban ingatlanaik adókötelessé váltak. |
| 1794-10-29 | történelem | Gróf Esterházy Károly egri püspök, Pápa földesúra örökös szerződést kötött a külvárosokkal, melyben rendezte az ún. extracontraktualisták jogviszonyait és adóterheit. |
| 1794-12-31 | hitélet | Pápán született Vezerle Ignác egri kanonok, egyházi író. Egerben hunyt el 1870. május 22-én. |
| 1795-04-05 | hitélet | Losoncon elhunyt Kármán József drégelypalánki esperes, dunántúli református püspök (1794–1795), Kármán József (1769–1795) ügyvéd, író, folyóirat-szerkesztő édesapja. |
| 1795-05-03 | hitélet | Prixer József győri nagyprépost, tinini felszentelt püspök szent kereszt feltalálása napján a veszprémi teológiai tanárok és növendék papok segédletével felszentelte a pápai plébániatemplomot. A szentmisét Zsolnay Dávid olvasókanonok, püspöki helynök celebrálta. |
| 1797-01-13 | oktatás és nevelés | A Dunántúli Református Egyházkerület Tatán tartott közgyűlésén a Pápai Református Kollégiumot superintendentiális (egyházkerületi) anyaoskolának ismeri el, fenntartását is átveszi az egyházközségtől. |
| 1803-04-12 | oktatás és nevelés | Vaszaron született, a pápai bencés gimnáziumban tanult Ihász Gilbert Vince (1803–1891) premontrei szerzetes-tanár. |
| 1803-10-17 | történelem | Söjtörön született Deák Ferenc (1803–1876), aki az 1812/13. tanévet Pápán a bencés gimnáziumban végezte. Iskoláján, a mai Türr Gimnázium épületén (akkor még kívűl) 1896-ban avattak táblát; diákkori lakását 1935-ben jelölték emléktáblával a Korona u. 45. számú házon. |
| 1807-05-03 | oktatás és nevelés | A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlése határozatban korlátozza a magyar nyelv használatát, amikor kimondja, hogy a Pápai Református Kollégiumban a teológia és fizika magyarul, minden más tantárgy latinul taníttassék. (Márton István professzor törekvése mindeddig az volt, hogy minél több tárgyat magyarul tanítsanak.) |
| 1807-05-23 | nyelv és irodalom | Pápay Sámuel pápai uradalmi ügyész, Veszprém vármegye táblabírája a református kollégium könyvtárának ajándékozta a Veszprém vármegye által kiadott Észrevételek a’ magyar nyelvnek a polgári igazgatásra, és törvénykezésre való alkalmaztatásáról c. nyelvészeti kézikönyvet, „mint ezen Munka egyik készitője”, ahogy a dedikációban olvashatjuk. A vármegye a kéziratot böjtmás (március) havának 4. napján Pápán tartott közgyűlésén fogadta el. A kötet egy elméleti és egy gyakorlati részből áll: a bevezető nyelvészeti tanulmány (3–59.) után latin-magyar szakszótár következik (60–239.), melyet a levélbeli hivatalos megszólítások jegyzéke és vármegyei iratminta-gyűjtemény egészít ki (240–255.) A kötet Veszprémben, a megye egyetlen nyomdájában, özvegy Számmer Klára tipográfiájában készült. |
| 1807-10-18 | közélet | Enyingen született, városunkban hunyt el 1885. június 3-án Bocsor István pápai református főiskolai tanár, történetíró, 1848-as országgyűlési képviselő. |
| 1807-12-06 | oktatás és nevelés | Hetényben született Tarczy Lajos, a pápai református kollégium tanára, természettudós, Hegel filozófiájának népszerűsítője, a Képzőtársulat (1841) alapítója és tanár-elnöke. Bécsben hunyt el 1881. március 20-án. |
| 1814-02-14 | hitélet | Szentkirályszabadján született Stettner Ignác (1814–1896) református lelkész, esperes, 1849-ben Komáromban tábori lelkész. Hosszas betegeskedés után 1896. március 15-én Pápán hunyt el. Az alsóvárosi temetőben nyugszik. |
| 1814-03-13 | oktatás és nevelés | Pápán született Rapos József pedagógus, a magyar kisdedóvás úttörője, a pesti országos kisdedóvóképző igazgatója. Budapesten hunyt el 1894. január 18-án. |
| 1814-10-04 | közélet | Békésen született Szabó Imre veszprémi kanonok, a papi szemináriumi tanár, szombathelyi püspök (1871–1881), egyházi író, az MTA tiszteletbeli tagja, a pápai bencés gimnázium növendéke és a város országgyűlési képviselője. |
| 1815-03-02 | nyelv és irodalom | Gondol Dániel református lelkész és Debreceni Zsófia házasságából Inotán született, a pápai református kollégiumban tanult Gondol Dániel (1815–1891) műfordító, tankönyvíró, az MTA levelező tagja (1845), 1848-ban a belügyminisztérium munkatársa. Az erdélyi Alvincon hunyt el 1891. május 7-én. (Az életrajzi lexikonokban a születés dátuma nem szerepel, a március 2. az anyakönyv szerint a keresztelés időpontját jelenti.) |
| 1815-03-18 | nyelv és irodalom | Inócon született, Pápán a református főiskolában tanult Ballagi (Bloch) Mór (1815–1891) nyelvész, teológus, a budapesti református teológiai akadémia tanára. Magyar nyelvtan c. tankönyvét (Bécs, 1845) a kollégiumban is használták. |
| 1815-04-25 | közélet | Pápán született Györök György (1815–1888) jogász, tanár, újságíró, szerkesztő. |
| 1817-05-05 | közélet | Az első ismert magyar nyelvű színházi előadást tartották a Griff Vendégfogadóban. Balog István színtársulata a Kővári Sándor c. 4 felvonásos „érzékeny játékot” adta elő. |
| 1817-12-01 | nyelv és irodalom | Kápolnásnyéken született, Pápán tanult Fekete János vármegyei tisztségviselő, író. Székesfehérváron hunyt el 1877. április 3-án. |
| 1823-01-01 | nyelv és irodalom | Kiskőrösön született Petőfi Sándor (1823–1849) költő, aki az 1841/42. tanévet a pápai kollégiumban töltötte a VII. (logikai) osztály tanulójaként. |
| 1823-04-30 | közélet | Köveskálon született Balogh Gábor (1823–1908) jogász, 1848/49-es honvédtiszt, aki megírta visszaemlékezéseit. Jogot a református főiskolán tanult. |
| 1824-01-07 | közélet | Pápán született Baráth Ferenc 1848/49-es honvéd százados, ügyvéd, pápai református jogakadémiai tanár. Pápán hunyt el 1905. december 14-én. |
| 1824-03-21 | közélet | Alsószőlősön (Nyitra vm.) született Csaplovics József komáromi ügyvéd, jegyző, 1848/49-es honvéd hadnagy, a pápai református jogakadémia növendéke. 1914. május 14-én hunyt el a Komárom vármegyei Kamocsán. |
| 1824-05-06 | közélet | Balatonfüreden született Varjas Imre ügyvéd, Komárom vármegye alügyésze, 1848/49-es honvéd hadnagy, 1839–1847 között a pápai református kollégium növendéke. Kömlődön hunyt el 1892 elején (januárban vagy február első napjaiban). |
| 1825-01-20 | történelem | Pápócon született, Pápán tanult Eberhardt Károly (1825–1906) 1848/49-es honvéd tábornok. |
| 1825-02-18 | nyelv és irodalom | Komáromban született, a pápai református kollégiumban tanult Jókai Mór (1825–1904) író, szerkesztő. |
| 1825-04-11 | oktatás és nevelés | Zimonyban született Füssy (Fuchs) Tamás Alajos (1825–1903) bencés szerzetes, tanár, aki 1848–1864 között Pápán működött. 1855–1864 között gimnáziumot igazgatta, 1858-ban egyik szerkesztője az Ifjusági Plutarch c. évkönyvnek. Több tankönyvet írt. Hobbija a festészet és a zene volt. |
| 1827-03-14 | közélet | Pápán született és tanult Kőrössy (Körösi) Imre ügyvéd, 1848/49-es honvéd százados, Veszprém vármegyei tisztségviselő. Felsőörsön hunyt el 1883. november 16-án. |
| 1827-05-03 | nyelv és irodalom | Pápán hunyt el Pápay Sámuel uradalmi ügyvéd, nyelvész, az első rendszeres magyar nyelvű irodalomtörténet szerzője. Felsőörsön született 1770. március 8-án református nemes családba. |
| 1827-05-17 | hitélet | Tóth Ferenc pápai lelkészt, teológiai tanárt, egyháztörténészt az egyházkerületi közgyűlésen dunántúli püspökké választották. Vörösberényben született 1768. november 19-én, Pápán hunyt el 1844. szeptember 2-án. |
| 1827-09-10 | hitélet | Vilonyán született, Pápán tanult Pap Gábor református lelkész, dunántúli püspök, költő, református lelkész, dunántúli püspök. Komáromban hunyt el 1895. november 2-án. A szlovákiai Komárom református temetőjében nyugszik. |
| 1833-07-06 | oktatás és nevelés | Pápán született Bárány Ignác (1833–1882) szegedi, majd budapesti tanítóintézeti tanár, író, szerkesztő. |
| 1833-11-25 | hitélet | Veszprémben született Jalsovics Aladár Károly bencés szerzetes-tanár, egyháztörténész, aki 1862-ig Pápán a bencés gimnáziumban tanított. |
| 1833-12-31 | közélet | Veszprémben született Óváry Lipót (eredetileg Alstädter Leopold) történész, levéltáros, 1848/49-es tűzér. A középiskolát Veszprémben és Pápán végezte. |
| 1834-01-06 | közélet | Hivatalosan, alapszabályszerűen megalakult a Pápai Kaszinó a Griff Vendégfogadó emeleti nagytermében. Az egyesület közvetlen előzménye az 1832-ben alakult kaszinó, illetve a kaszinótagok által már 1830-ban létrehozott olvasótársaság volt. Pápán az olvasótársaság volt az első reformkori kulturális egyesület. |
| 1834-10-25 | közélet | Pápán született Voyta Adolf építőmester, Woita József (1807–1896) építőmester, későbbi polgármester és Velsz Anna gyermeke. Voyta tervei szerint épült a pápai állandó színház (1881), több köz- és magánépület és számos vidéki színház. 1923. február 14-én hunyt el Budapesten. |
| 1837-01-05 | hitélet | Bécsben V. Ferdinánd magyar király kiadta a Dunántúli Református Egyházkerület kollégiumi nyomdájának privilégiumlevelét. A nyomda 1838. május 26-án kezdte meg működését. A kiegyezés korában a Dunántúl egyik legjelentősebb nyomdája volt, 1949-ben államosították. 1843-tól az egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyveket is több száz példányban kinyomtatta, szövegük digitalizált formában olvasható a Pápai Református Gyűjtemények honlapján. |
| 1837-08-02 | közélet | Az Alsóvárosi temetőben felavatták Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. november 23. – Pápa, 1831. szeptember 21.) református főiskolai professzor díszes síremlékét. |
| 1838-05-26 | közélet | A pápai Főiskolai Nyomda megkezdte működését. |
| 1839-01-03 | nyelv és irodalom | Csepen (Komárom vm.) született Thaly Kálmán költő, történetíró, a református kollégium növendéke. A Rákóczi szabadságharc kutatójaként vált országosan ismertté. Zablaton hunyt el 1909. szeptember 26-án. |
| 1839-10-17 | történelem | V. Ferdinánd magyar király kiadta Bécsben kelt kiváltságlevelét, melyben megerősítette elődei által Pápa mezőváros lakosainak kiadott kiváltságleveleket, továbbá kimondta, hogy a polgárok ügyeiben első fokon a városi tanács, másodfokon az úriszék illetékes eljárni; s hogy a város polgárait testi fenyítéssel nem lehet büntetni. |
| 1839-12-07 | hitélet | Nagyszombatban született Ocsovszky Kázmér Ambrus bencés szerzetes-tanár, gimnázium-igazgató, rendházfőnök. 1862–1906 között élt Pápán, kezdetben a gimnáziumban tanított, majd igazgatta, 1893-tól a rendház főnöke volt. Nyugdíjas éveit Bakonybélben töltötte, itt hunyt el 1911. június 5-én. |
| 1842-03-14 | nyelv és irodalom | Mezőszentgyörgyön született, 1852–1862 között egy tanév kivételével Pápán, a református kollégiumban tanult Eötvös Károly író, politikus. Diákélményeit számos írásában megörökítette, tanárairól kitűnő portrékat rajzolt. Budapesten hunyt el 1916. április 13-án. |
| 1842-06-13 | történelem | Pápa városrészei: Alsó- és Felsőváros, Belváros örökös szerződésben mondta ki egyesülését. A korábban eltérően fejlődő városrészek közigazgatási egyesítése (20 tagú tanács, 80 tagú külső tanács felállítása) a város polgári fejlődést alapozta meg. |
| 1842-06-13 | történelem | Közigazgatásilag egyesítették az Alsóvárost, Belsővárost és Felsővárost, ezzel létrejött az egységes polgári városigazgatás. Az ettől elkülönülő nemesi község 1848-ban szűnt meg. |
| 1843-01-05 | oktatás és nevelés | Devecserben született, Pápán tanult, Budapesten 1915. augusztus 18-án hunyt el Hoffmann Mór középiskolai tanár, szerkesztő, műfordító. 1869–1902 között Nagykanizsán élt. |
| 1843-06-16 | közélet | Vanyolán született, Pápán tanult Beliczay Lajos (1843–1878) győri ügyvéd, lapszerkesztő, költő. |
| 1843-06-19 | oktatás és nevelés | Kadarkúton született, Pápán tanult Bokor József (1843–1917) sárospataki professzor, a Magyar Filozófiai Társaság megalapítója, egyik elnöke. |
| 1844-09-02 | hitélet | Pápán elhunyt Tóth Ferenc református lelkész, teológiai tanár, dunántúli református püspök (1827–1844), egyházi író, jeles egyháztörténész. |
| 1844-09-13 | oktatás és nevelés | Gönyün született Tóth Ince Károly bencés szerzetes-tanár, a pápai gimnázium tanára (1870–1875) és első történetírója. Bakonybélben hunyt el 1925. november 19-én. |
| 1844-10-20 | oktatás és nevelés | Zalaegerszegen elhunyt Horváth Timót József bencés szerzetes-tanár, író; 1828–1832 között pápai gimnázium igazgatója és házfőnök. Zalaegerszegen született 1788. március 25-én. |
| 1844-10-30 | képzőművészet | Pápán született Spitzer Emánuel (Manó) festőművész, párizsi és müncheni folyóiratok munkatársa, a Spitzer-féle sokszororsító eljárás feltalálója. A németországi Wagingben hunyt el 1919. augusztus 26-án. Képeinek gyűjteményét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. |
| 1847-07-06 | oktatás és nevelés | A teológushallgatók megalakították a Főtanodai Homiletikai Társulatot, melynek alapszabályát e napon némi módosítással el is fogadta a tantestület. |
| 1847-10-20 | hitélet | Tiszatarjánban elhunyt Édes Gergely református lelkész, költő, Kazinczy Ferenc levelezőpartnere. Madaron született 1763. január 24-én. Veszprém megyében Litéren, Pápán, Kupon és Pápadereskén lelkészkedett. 1846-ban fiához költözött Tiszatarjánba. |
| 1847-12-01 | közélet | Bezerédy Mihály uradalmi prefektus (jószágkormányzó) tervezetet készített a város pusztagyimóti majorsági gazdálkodásának korszerűsítésére. |
| 1853-03-03 | történelem | Pesten kivégezték Noszlopi Gáspár (1820–1853) ügyvédet, szolgabírót, a somogyi népfelkelés szervezőjét. A pápai református kollégiumban tanult. |
| 1853-04-09 | közélet | Veszprémben született, Pápán tanult ifj. Csolnoky Ferenc (1853–1941) orvos, kórházigazgató. |
| 1853-09-25 | közélet | Nagyszőlősön született, Pápán tanult Éhen Gyula (1853–1932) jogász, szombathelyi városfejlesztő polgármester, országgyűlési képviselő. |
| 1854-07-09 | hitélet | Pápán született dr. Rada István püspöki titkár, veszprémi kanonok, pápai prelátus, a Szent István Társulat tagja. Számos műfordítása, cikke, tanulmánya jelent meg. Veszprémben hunyt el 1927. szeptember 30-án. Az alsóvárosi temetőben nyugszik. |
| 1854-11-21 | oktatás és nevelés | Újkéren (Sopron vm.) született Borosay Dávid Lajos bencés matematika és filozófia tanár, tankönyvíró, aki 1881–1885 között tanított Pápán. Tihanyban hunyt el 1929. január 6-án. |
| 1855-09-09 | közélet | Egerben született Fenyvessy Ferenc (1855–1903) liberális politikus, ügyvéd, újságíró, szerkesztő, Pápa város országgyűlési képviselője, 1879–1892 között a Pápai Lapok szerkesztője, 1898-tól Veszprém vármegye főispánja. |
| 1857-11-08 | hitélet | Bakonybánkon született dr. Bakonyvári Ildefonz János bencés szerzetes-tanár, bölcsészdoktor, aki 1893–1896 között Pápán tanított, s megírta a pápai katolikus (pálos, 1806-tól bencés) gimnázium történetét. Bársonyoson hunyt el 1903. január 22-én. |
| 1862-04-24 | tudomány | Pápán született Beke Manó matematikus, az MTA tagja. |
| 1863-02-08 | oktatás és nevelés | Ászáron született Borsos István (1863–1918) a pápai református gimnázium tanára, könyvtáros, művelődéstörténész. |
| 1863-04-05 | zene | Pápán izraelita családba született Ney Bernát (1863–1938) a budapesti operaház énekese, a zeneakadémia kisegítő tanára. |
| 1863-06-19 | oktatás és nevelés | A Gömör és Kishont vármegyei Csízen született Ligárt Mihály (1863–1940) a pápai állami tanítóképző gyakorlóiskolájának tanítója, tankönyvíró, a városi kulturális közélet aktív tagja. |
| 1864-10-04 | hitélet | Ranolder János veszprémi püspök Pápán letelepítette az irgalmas nővéreket, akiket székházuk elkészültéig a Szent Ilona utcai szeretetotthonban helyeztek el. |
| 1867-05-01 | oktatás és nevelés | Mádon (Zemplén vm.) született, Sárospatakon, Bécsben és Zürichben tanult Lic. Rácz Kálmán gimnáziumi vallástanár, teológiai akadémiai magántanár, egyháztörténész, lapszerkesztő. Pápán hunyt el 1941. október 3-án. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik. |
| 1867-08-18 | közélet | A városi polgárok és értelmiségiek megalakították a Pápai Polgári Kört. |
| 1873-01-22 | hitélet | Pápán elhunyt Kőszeghy József, a város 1850–1871 közötti plébánosa. |
| 1873-06-23 | képzőművészet | Pápán született, Budapesten az ostrom alatt hunyt el Beck Ö. [Ödön] Fülöp (1873–1945) kiváló szobrász, érem- és plakettművész. |
| 1873-07-01 | nyelv és irodalom | Nagyigmándon született Pápay József (1873–1931) nyelvész, az MTA könyvtárosa, debreceni egyetemi tanár, a finnugor összehasonlító nyelvészet üttőrője. Pápán, a református kollégiumban tanult. Kiadta Reguly osztják népköltési gyűjteményét. |
| 1873-10-23 | nyelv és irodalom | Mencshelyen született Lampérth Géza (1873–1934) író, költő, lapszerkesztő, aki a református gimnáziumban tanult. A kollégium történetét is megírta. |
| 1873-11-15 | közélet | Pápa és Bakonyvidék címmel megjelent a város első hetilapja. |
| 1874-01-14 | hitélet | Veszprémben elhunyt dr. Udvardy Ignác egyháztörténész, egyházjogász, a veszprémi papi szeminárium tanára, az MTA levelező tagja. Pápán született 1810. augusztus 1-jén, a bencés gimnáziumban tanult. |
| 1874-03-10 | közélet | Pápán született Rózsa Miklós író, újságíró, aki gyermekkorát szülővárosában töltötte. A Pápai Hírlapnak is munkatársa volt. Budapesten hunyt el 1945. január 9-én. |
| 1874-04-04 | közélet | Budapesten elhunyt Dienes Lajos hírlapíró, minisztériumi tisztviselő, 1848/49-es honvéd hadnagy, a pápai református kollégium növendéke. Németszecsődön (Vas vm.) született 1816. július 29-én. |
| 1874-05-03 | közélet | Megindult a Pápai Lapok, amely 1919 decemberében szünt meg. |
| 1874-05-10 | közélet | Bráder Sámuel elnök és Lazányi Béla titkár vezetésével megalakult a Pápai Általános Ipartársulat. |
| 1874-07-26 | képzőművészet | Varga Gábor építész Barátok utcai lakásában magánrajziskolát nyitott. |
| 1874-11-01 | oktatás és nevelés | Az ún. Ordonánc-ház helyén felépült a rajziskola és kisdedóvó intézet. Az óvoda első vezetője Magvassy Pál lett. |
| 1874-11-08 | oktatás és nevelés | Megnyitották a Zimmermann utcai városi óvodát. |
| 1874-11-21 | közélet | Megalakult a pápai tűzoltóegylet. |
| 1874-11-28 | tudomány | A képviselőtestület elhatározta méter mértékek beszerzését. (A méterrendszert ebben az évben vezették be magyarországon.) |
| 1875-01-25 | hitélet | Kalocsán született Kiss Szerafin Ferenc (1875–1935) bencés szerzetes, aki 1920–1923 között Pápán tanított, a város közéletének vezéralakja, ünnepelt szónoka volt. Budapesten hunyt el 1935. szeptember 19-én. |
| 1875-03-25 | közélet | Megalakult a Szabadelvű Párt pápai szervezete. |
| 1875-06-04 | közélet | Pozsonyban elhunyt Szeberényi Lajos (1820–1895) költő, újságíró, a pápai református főiskola egykori diákja, joghallgatója, Petőfi barátja. |
| 1875-08-27 | közélet | Pápán született, itt tanult dr. Horváth Lajos, Veszprém vármegye alispánja, a város közéletének meghatározó alakja. |
| 1875-09-01 | oktatás és nevelés | Megnyílt a Pápai Állami Polgári Leányiskola. |
| 1875-09-17 | történelem | Győr-Révfaluban született Jankó László (1875–1954) tanár, régész, múzeumigazgató. 1905–1921 között Pápán tanított, a város történet kutatta, számos cikke, tanulmánya jelent meg. A pápai pálos kripta részletes leírását is elvégezte. |
| 1875-10-13 | hitélet | Szegeden elhunyt Lőw Lipót (1811–1875) főrabbi, a neológ irányzat meghatározó alakja. 1846–1850 között Pápán szolgált. |
| 1875-11-01 | hitélet | Mindenszentek napján Spránszky Ferenc nyárádi esperes-plébános megáldotta az 1873–1875 között a román stílusban újjáépített Szent Anna-templomot. |
| 1877-01-28 | oktatás és nevelés | Dr. Breuer Salamon pápai főrabbi kezdeményezésére mintegy 200 taggal megalakult a Tiphereth Bachurim Egylet, amely a szegény tanulók támogatását, hasznos ismeretek terjesztését tűzte ki céljául. |
| 1877-03-16 | oktatás és nevelés | Kecskés Mihály polgári iskolai tanár, elnök vezetésével, 54 taggal megalakult a Pápa Városi és Vidéki Tanítóegylet. |
| 1877-09-22 | történelem | A városi közgyűlés tudomásul vette a veszprémi kir. törvényszék végzését a tagosítási munkálatokat lezáró hitelesítési jegyzőkönyvről. A hitelesítési jegyzőkönyv egy hiteles másolatát megrendelték a városi levéltár számára. A 18 évig tartó tagosítási per teljesen átrendezte a város földbirtokviszonyait és gazdálkodását, megteremtette a modern mezőgazdaság feltételeit. |
| 1877-10-10 | történelem | Gyújtogatás következtében leégett a Fazekas utcában az Antal-féle ház telkén Hirsch Náthán által építtetett pápai színkör, a kárt 5400 osztrák értékű forintra becsülték. |
| 1883-03-28 | oktatás és nevelés | Nádasdladányban született Czeglédy Sándor (1883–1944) pápai teológiai professzor, bibliafordító, Kálvin János műveinek fordítója. A református gimnázium és a teológiai akadémia növendéke volt. |
| 1883-08-05 | közélet | A Pápai Lapok beszámolt arról, hogy Balogh Alfréd perjel az irgalmasok pápai kórházát kibővíttette és korszerűsíttette. |
| 1883-09-02 | közélet | Máramarosszigeten született, Gödöllőn hunyt el Hamuth János (1883–1947) pápai rendőrkapitány, majd polgármester (1933–1944). |
| 1883-09-18 | közélet | Pápán született, itt és Frankfurtban tanult, Németországból 1936-ban Palesztinába vándorolt ki Breuer Izsák ügyvéd, aki Jeruzsálemben hunyt el 1946. július 10-én. |
| 1883-10-14 | oktatás és nevelés | Megnyitották a városi elsőfokú ipariskolát, melynek igazgatója Szelestey Lajos lett. |
| 1883-11-23 | oktatás és nevelés | Hajdúnánáson született, Pápán élt és hunyt el Lux Lajos András tanár, szakíró. |
| 1884-01-10 | oktatás és nevelés | Hahóton született Kelemen Krizosztom bencés szerzetes-tanár, pannonhalmi főapát (1933–1947). 1910–1916 között hittant, magyart és latint tanított a pápai gimnáziumban. Prézese volt az iskolai Mária Kongregációnak, elnöke a Felsővárosi Katolikus Olvasókörnek, munkatársa a Pápa és Vidéke c. hetilapnak. 1947-ben önkéntes száműzetésben élt Brazíliában, majd az USA-ban. 1950. november 7-én hunyt Newark bencés apátságban (Ohio állam, USA). 1983 óta Pannonhalmán nyugszik. |
| 1884-03-15 | közélet | A Pápai Képzőtársaság 1849 óta először emlékezett meg nyilvánosan a szabadságharcról. Ezt követően a Március 15-ét nyilvánosan ünnepelték. |
| 1884-04-18 | közélet | Pápán született Pápai Lajos állatorvos, a pápai vágóhíd, majd jéggyár vezetője. |
| 1884-07-09 | közélet | Szegeden elhunyt Balogh János Ferenc ügyvéd, a Szegedi Közjegyzői Kamara elnöke, 1848/49-es honvéd hadnagy, a pápai református jogakadémia növendéke. Ajkán született 1827. július 22-én. |
| 1884-10-18 | közélet | Szereden született Lengyel Zénó Miksa bencés szerzetes-tanár, aki 1913–1920 között tanított Pápán, emellett részt vett a város társadalmi-egyleti életében, a képviselőtestület munkájában. Választmányi tagja volt többek közt a Vöröskereszt Egyletnek, a Belvárosi Római Katholikus Körnek. Kapolyon hunyt el 1936. november 12-én. |
| 1884-10-26 | hitélet | Felszentelték a Voyta Adolf tervei szerint neogótikus stílusban átépített és toronnyal ellátott evangélikus templomot, amely 1786-ban torony nélkül készült. |
| 1885-01-04 | hitélet | Etén született, Pápán, majd a skóciai Edinburgh városában tanult dr. Pongrácz József (1885–1963) református lelkész, pápai teológiai tanár, egyháztörténész, szerkesztő, a református kollégiumi könyvtár igazgatója. 1923-tól a Pápán megjelenő Dunántúli Protestáns Lapot szerkesztette. Fontos szerepet játszott a város és a református gyülekezet életében. |
| 1885-03-15 | közélet | Pápán született Szőke Bognár József kőművessegéd, 1919-ben az MKP pápai szervezetének titkára, városparancsnok. Politikai tevékenységéért 5 év fegyházra ítélték, fogolycsere folytán a Szovjetunióba került, ahol koncepciós per áldozata lett. |
| 1885-06-03 | közélet | Pápán elhunyt Bocsor István (1807–1885) főiskolai tanár, történetíró, 1848-as országgyűlési képviselő, a város közéletének meghatározó alakja. |
| 1887-01-22 | közélet | Elhunyt Kiss László polgármester. |
| 1887-03-17 | közélet | A városi tisztújító közgyűlésen Kiss László helyére Osváld Dániel városi tanácsnokot, helyettes polgármestert választották meg polgármesternek. |
| 1887-10-16 | közélet | A szegény sorsú városi lakosok tisztességes eltemetésének biztosítására megalakult a Pápai Általános Temetkezési Egylet |
| 1888-05-03 | hitélet | Budapesten hunyt el Liszkay József (1809–1888) református lelkész, teológiai tanár, egyháztörténész, a pápai református kollégium növendéke. |
| 1888-05-20 | közélet | Magyar Gyula szerkesztésében megjelent a Pápai Hírlap c. hetilap. |
| 1889-05-01 | közélet | A MÁV átveszi a Győr–Pápa–Szombathely vasútvonalat a Magyar Nyugati Vasút Rt.-től. |
| 1889-05-07 | közélet | Elhunyt Váli Ferenc főiskolai tanár felesége, Jókai Eszter, a városi közélet aktív résztvevője. |
| 1889-06-30 | hitélet | Pápán született dr. Révész Imre tiszántúli református püspök (1938–1949), neves egyháztörténész, kolozsvári, majd debreceni egyetemi tanár, az MTA tagja. Budapesten hunyt el 1967. február 27-én. |
| 1892-08-08 | nyelv és irodalom | Pápán született Sándor Imre író, újságíró. Tanulmányait Pápán kezdte. A középiskola elvégzése után hivatalnok lett a Kőbányai Sörgyárban. 1920-ban Bécsbe, később Kassára költözött, 1939-ben tért haza. 1922–1938 között a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Utolsó éveiben a Magyarország reggeli kiadásának munkatársaként kereste kenyerét. Budapesten hunyt el 1943. március 8-án. |
| 1892-08-22 | történelem | A városi közgyűlés elhatározta, hogy Pápán dohánygyár létesítését kezdeményezi dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszternél. |
| 1892-08-28 | közélet | A Pápai Lapok hírül adja, hogy Voyta Adolf építész lemondott az építészeti és az egészségügyi bizottságbeli tagságáról. Helyére Török János mérnököt választották. (Voyta tervezte többek közt a városi színházat és az új katolikus iskolát is.) |
| 1892-09-03 | közélet | A városi közgyűlésen Martonfalvay Elek városi tanácsos napirend előtti felszólalásban javasolta, hogy a Szél utcát Kossuth Lajosról nevezzék el. Indítványát éljenzéssel elfogadták. |
| 1892-09-04 | oktatás és nevelés | Néger Ágoston apátplébános nagy ünnepség keretében felszentelte az új egyemeletes katolikus elemi népiskolát. |
| 1892-09-17 | oktatás és nevelés | A pápai református főiskolán 52 taggal Gyorsíró Kör alakult dr. Kapossy Lucián tanár elnökletével. |
| 1892-09-18 | közélet | Este a színházban díszelőadást tartottak a 90 éves Kossuth Lajos tiszteletére. Makó Lajos színtársulat-igazgató az adakozásokkal kiegészített tiszta bevételt, 120 forintot felajánlotta a városi Kossuth-alap részére. Az alap kamatait évente egy árva gyermek neveltetésére fordították. (Először 1893. október 1-től fizették ki a támogatást.) |
| 1892-09-23 | közélet | A Pápán állomásozó 7. honvéd huszárezred első alkalommal rendezett lóversenyt, melyet a kedvezőtlen időjárás ellenére sokan megtekintettek. |
| 1892-09-28 | oktatás és nevelés | A Pápai Református Kollégiumban Ifjúságot Segítő Egyesület (segélyegylet) alakult. Balog Dénes VIII. osztályos diákot alelnökké, Lampérth Géza VII. osztályos tanulót jegyzővé választották. |
| 1892-09-28 | közélet | Gőz- és Kádfürdő Részvénytársaság alakult, amely október 10-én elkezdte a fürdő építését, amely 24 nap alatt tető alá került. |
| 1892-10-04 | közélet | Véghely Dezső Veszprém vármegyei alispán adakozási felhívást tett közzé, melyben arra kérte a megye közönségét, hogy adakozzon az ihászi ütközet emlékére Pápán felállítandó „honvéd-emlék” (honvéd emlékmű) javára. |
| 1892-10-16 | történelem | A budapesti székhelyű Magyar Asphalt Részvénytársaság megkezdte Pápán a Fő téren és a Fő utcában az aszfalt gyalogjárdák készítését. (Korábban somlai kővel kirakott járdákat használtak.) A részvénytársaság Voyta Adolf megbízott révén magánosok számára is vállalt aszfaltozási munkákat. |
| 1892-11-12 | közélet | A városi tanács megkapta az ipartestület körében létesítendő Betegsegélyző Pénztár jóváhagyott alapszabályait. Ezt követően gondoskodott igazgatóság kinevezéséről. |
| 1892-11-15 | oktatás és nevelés | Gróf Esterházy Móric földbirtokos levélben értesítette a városi tanácsot, hogy a református főiskola Pápán tartása érdekében 25 000 forintért hajlandó eladni a Fehérló Fogadót és telkét. (A fogadó telkén épült fel az új református kollégium, a mai gimnázium.) |
| 1892-11-20 | közélet | A Pápai Lapokközölte, hogy a Pápa és Vidéke Agarászegylet alapszabályát a belügyminiszter jóváhagyta. Az egylet november 12–13-án nagyszabású agarászversenyt rendezett, amelyen szép számú hölgyközönség is részt vett. |
| 1893-04-02 | közélet | Gold Lajos szerkesztésében és kiadásában megjelent a Pápai Független Újság közérdekű független társadalmi hetilap. |
| 1893-05-23 | oktatás és nevelés | Baján elhunyt a pápai születésű Mannheim József (1820–1893) tanár, tankönyvíró, a bajai zsidó iskola tanára. |
| 1893-05-28 | közélet | A városi színházban tartott díszközgyűlésen 269 taggal, három (irodalmi, zene- és képzőművészeti, színészeti) szakosztállyal, dr. Fenyvessy Ferenc elnökletével megalakult a Pápai Jókai Kör, amely 1944-ben átmenetileg megszűnt. Ezen időszakban a város legjelentősebb, legnagyobb hatású kulturális egyesülete volt. (1984. március 14-én szerveződött újjá, 1988-ban vált egyesületté, ma is működik.) |
| 1893-05-30 | képzőművészet | Beregszászon született Bodolay Jenő (1893–1964) pápai festőművész, tanár. |
| 1893-07-18 | közélet | Pápán elhunyt Makara György (1821–1893) orvos, szakíró, Veszprém vármegye tiszteletbeli főorvosa, a város közéletének jeles alakja. |
| 1893-07-30 | hitélet | Kulcsodon született, Pápán végzett teológiát Kúr Géza (1893–1981) református lelkész, egyháztörténész, aki az Egyesült Államokban hunyt el. |
| 1893-08-10 | hitélet | Budapesten született, Pápán végzett teológiát Bereczky Albert (1893–1966) református lelkész, dunamelléki püspök, országgyűlési képviselő, az egyházi békemozgalom egyik vezetője. |
| 1893-11-25 | nyelv és irodalom | Görzben elhunyt Pápai (Lip) Károly (1861–1893) nyelvész, etnográfus, a vogulok és osztjákok kutatója. Pápán született, középiskolai tanulmányait is itt végezte. |
| 1894-03-24 | közélet | Pápán született dr. Cseh-Szombathy László orvos, aki kezdetben szülővárosában praktizált, majd a budapesti Bethesda Diakonisszakórház belgyógyász főorvos lett. 1935-ben kisgazdapárti programmal országgyűlési képviselőnek választották. 1948-ban visszavonult a közélettől, de 1963-ig a Csengery utcai kórház főorvosa maradt. Budapesten hunyt el 1968. január 11-én. |
| 1895-05-08 | sport | Piatsek Gyula elnökletével megalakult a Pápai Kerékpáros Egyesület. |
| 1895-09-15 | oktatás és nevelés | Czike Lajos egyházkerületi főgondnok ünnepi beszédével felavatták a Református Gimnázium új épületét. |
| 1895-10-29 | közélet | Pápán hunyt el P. Szabó Károly (1836–1895) református gimnáziumi tanár, lapszerkesztő, történész. |
| 1895-11-02 | nyelv és irodalom | Komáromban elhunyt a vilonyai születésű Pap Gábor (1827–1895) író, költő, református lelkész, 1848-as honvédszázados, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. |
| 1897-01-17 | közélet | Kis Gábor református lelkész és Sebestyén Dávidné kezdeményezésére megalakult a Pápa Ev. Ref. Nőegylet, melynek alapszabályait 1898. február 4-én hagyta jóvá a belügyminiszter. |
| 1897-03-28 | közélet | Simaházapusztán született Sulyok Dezső ügyvéd, országgyűlési képviselő, kisgazdapárti politikus, 1945-ben Pápa polgármestere. A demokratikus pártok elleni sorozatos kommunista támadások miatt 1947 nyarán az USA-ba távozott, ahol a politikai emigráció egyik vezetője lett. New Yorkban hunyt el 1965. május 18-án. Batthyány Lajos utca 3. sz. alatti egykori lakóháza falán 1994 óta emléktábla őrzi nevét. A Járási Hivatal (volt Polgármesteri Hivatal) épülete melletti téren 2002-ben avatták fel bronzszobrát. |
| 1897-11-03 | hitélet | Kriszt Jenő megkezdte Pápán plébánosi működését. 1907-től kerületi esperes. |
| 1903-01-06 | hitélet | Pápán elhunyt Körmendy Sándor (1829–1903) református lelkipásztor, belsősomogyi esperes, 1848-as nemzetőrtiszt, 1848/49-es honvédtiszt, a pápai református kollégium növendéke. A szabadságharc eseményeit kéziratos naplójában örökítette meg. |
| 1903-01-22 | oktatás és nevelés | Bársonyoson elhunyt Bakonyvári Ildefonz (1857–1903) bencés szerzetes, tanár, történész. 1893–1896 között Pápán tanított, eközben megírta a katolikus gimnázium történetét. |
| 1903-03-05 | hitélet | Lovaszpatonán született Bácsi Sándor (1903–1989) pápai evangélikus lelkész (1938–1956), az egyházzenei élet felvirágoztatója. Forradalmi szereplése miatt 1957-ben győri lelkészi állásából felfüggesztették és csak 1989-ben rehabilitáltáák. |
| 1903-04-04 | oktatás és nevelés | Budapesten elhunyt Füssy Tamás (1825–1903) bencés szerzetes-tanár, a pápai gimnázium tanára, író, szerkesztő. |
| 1903-06-03 | közélet | Veszprémben hunyt el Fenyvessy Ferenc (1855–1903) ügyvéd, publicista, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, aki huzamosabb időn át Pápán élt. 1898-tól haláláig Veszprém vármegye főispánja volt. |
| 1903-08-31 | közélet | Pápán született Kerekes Ilona (Németh Imréné), Pápa város polgármestere (1948–1950), majd tanácselnöke (1950–1958). Pápán hunyt el 1986. július 7-én. |
| 1903-11-10 | oktatás és nevelés | Komáromban született, a pápai református teológián és Bázelben tanult dr. Kathona Géza (1903–1989) református lelkész, egyház- és irodalomtörténész. |
| 1903-12-19 | közélet | Megjelent a Pápai Hírlap c. hetilap. |
| 1904-01-01 | közélet | Megalakult a Szövőgyári Betegsegélyző Pénztár. |
| 1904-03-20 | közélet | A pápai Szociáldemokrata Párt tagjai megkoszorúzták Petőfi emléktábláját, majd a Jókai Körben Pelczéder Ágoston előadásával emlékeztek a szabadságharcra. |
| 1904-04-07 | képzőművészet | Rimaszombaton született Tóth Sándor (művésznevén A. Tóth Sándor) báb- és festőművész, 1932-től a pápai református gimnázium rajztanára, cserkészparacsnok. Később a Petőfi Sándor Gimnázium, majd a Türr István Gimnázium tanára, a városi képzőművészeti kör vezetője. 1980. október 2-án hunyt el Zalaegerszegen. |
| 1904-04-19 | közélet | Megkezdődött és több napig tartott a pápai vasutassztrájkj. |
| 1904-05-05 | nyelv és irodalom | Budapesten elhunyt Jókai Mór író, szerkesztő, a pápai református kollégium egykori növendéke, aki Komáromban született 1825. február 18-án. |
| 1904-08-26 | közélet | Erzsébetfalván született dr. Buday Ferenc ügyvéd, bíró, 1953–1975 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki 1915–1923 között a pápai bencés gimnáziumban tanult. |
| 1904-12-20 | oktatás és nevelés | A városi képviselőtestület a római katolikus egyháznak engedte át az alsóvárosi elemi népiskola tulajdonjogát. |
| 1905-02-07 | nyelv és irodalom | Bódás János kisgazda és Barkó Zsófia házasságából Tácon született, 1916–1927 között Pápán tanult Bódás János (1905–1987) református lelkész, költő. 1927–1928-ban Vörösberényben, 1928–1929-ben Enyingen, 1929–1939 között Szombathelyen, 1939–1974 között Székesfehérváron szolgált. Itt hunyt el 1987. május 1-jén. Beszédei, versei, meséi 1926–1987 között jelentek meg nyomtatásban. |
| 1905-02-15 | hitélet | Mose Arje Rot rabbi és dr. Koritschoner Lipót ügyvéd vezetésével Choveve Cion néven cionista egyesületet alakítottak. |
| 1905-03-09 | közélet | Pápán született, a bencés gimnáziumban érettségizett Saád Béla (1905–1993) katolikus író, újságíró, a Nemzeti Újság, majd az Új Ember munkatársa, a Vigília főmunkatársa, majd szerkesztője, utóbb felelős kiadója. Budapesten hunyt el 1993. január 11-én. |
| 1905-09-03 | oktatás és nevelés | Megnyitották a Jókai utcai új református elemi népiskolát. |
| 1905-09-25 | hitélet | Nagyfalva helységben elhunyt Lóskay Bekény (1828–1905) előbb bencés, majd cisztercita szerzetes, gimnáziumi tanár, művelődéstörténész. 1848. december 3-án állt be katonának, ekkor kilépett a bencés rendből. Az 1848/49-es szabadságharcban honvédként vett részt. Lóskay József néven Pápán született 1828. február 28-án, itt járt gimnáziumba. Bencésként a Lóskay Arnold, cisztercitaként a Lóskay Bekény nevet viselte. |
| 1905-12-14 | közélet | Pápán elhunyt Baráth Ferenc (1824–1905) jogakadémiai tanár, 1848/49-es honvédtiszt. |
| 1912-01-06 | zene | Baldauf Gusztáv evangélikus püspöki titkár vezetésével, Nagy Pál karnagy irányításával megalakult a Pápai Ág. Hitv. Ev. Férfi Énekkar és Zenepártoló Egyesület. |
| 1912-03-14 | közélet | Pápán született Somfainé Pados Mária tanár, festőművész, helytörténet-kutató. Ugyanitt hunyt el 1995. június 24-én. |
| 1912-05-09 | közélet | Pápán 66 évesen elhunyt Schoor Ármin városi képviselő, az izraelita polgári fiúiskola igazgatója, a város közéletének meghatározó alakja. |
| 1912-06-05 | nyelv és irodalom | Budapesten elhunyt Cholnoky Viktor író, újságíró, szerkesztő, a modern magyar irodalom jelentős alakja, a pápai református gimnázium egykori növendéke. |
| 1912-06-12 | közélet | Veszprémben elhunyt Horváth Lajos, a pápai járás főszolgabírája, aki a pápai közéletnek évtizedeken át egyik vezéregyénisége volt. |
| 1912-11-17 | zene | A Pápai Közlöny hírül adta, hogy az elmúlt hét közepén Gáty Zoltán zeneiskolai igazgató vezetésével megalakult a Kamarazene Társaság. |
| 1913-01-28 | hitélet | Felsőkelecsényben született Nádasdy Lajos református lelkész, művelődéstörténész, a Pápai Református Gyűjtemények nyugalmazott munkatársa. Jelenleg Celldömölkön él. |
| 1913-04-16 | oktatás és nevelés | Ünnepélyesen felavatták a református Nőnevelő Intézet korszerűsített épületét. |
| 1913-05-05 | közélet | Mészáros Károly polgármestersége alatt megnyílt a közvágóhíd, amely a közfogyasztásra kerülő állatok levágására szolgált. Működését az 1910-ben átadott jéggyár segítette. |
| 1913-08-09 | közélet | Kálisch Mór megnyitotta nyomdáját, amely azonban a háborús viszonyok miatt 1915-ben megszűnt. |
| 1913-09-30 | oktatás és nevelés | Jánosházán született Somfai János (1913–2003) tanár, a Hámán Kató Általános Iskola igazgató-helyettese, újító. Második világháborús naplószemelvényei 2001-ben jelentek meg. |
| 1914-01-25 | közélet | Hajnalra virradóra teljesen leégett az ún. Tizes malom, amely eredetileg kerekeinek számáról nyerte a nevét és a város legnagyobb malma volt. |
| 1914-03-19 | közélet | Az Esterházy uradalom és a város szerződést kötött új kórház létesítésére, mely szerint a telket az uradalom ingyen biztosítja. |
| 1914-06-20 | közélet | Mosonszentpéteren született P. dr. Kögl Szeverin János bencés szerzetes, magyar-német szakos középiskolai tanár, író, szerkesztő, aki 1927–1934 között a pápai bencés gimnáziumban tanult. 1948-tól Brazíliában élt. Brazil Vöröskereszt Magyar Osztályának ügyvezető titkára, a Délamerikai Magyar Hírlapnak állandó munkatársa volt. |
| 1914-08-17 | történelem | A magyar királyi pápai 7. honvéd huszárezred az I. világháborúban e napon Gorodok–Satanownál emlékezetes rohamot indított az oroszok ellen. A jelenetet ábrázolja a Győri út mellett elhelyezett hősi emlékmű domborműve, Manno Miltiades szobrászművész alkotása. |
| 1914-11-04 | nyelv és irodalom | Nagyalásonyban született Balázs János nyelvész, filológus, egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok doktora, aki a középiskolát Pápán végezte. Budapesten magyar-latin-görög szakon tanult, majd az olaszországi pisai egyetemen fejezte be tanulmányait. Budapesten hunyt el 1989. március 16. |
| 1915-02-06 | nyelv és irodalom | Budapesten elhunyt Erdélyi Zoltán (1872–1915) költő, aki felesége, Galamb József ügyvéd lánya, Galamb Rózsa révén kötődött a városhoz. 1900-tól a kereskedelmi minisztérium tisztviselője volt, 1897-ben és 1908-ban az MTA Nádasdy-díjában részesült. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik. |
| 1915-05-17 | nyelv és irodalom | Pápán elhunyt Peti Józsefné Váli Mari (1840–1915), emlékiratíró, Jókai Mór Eszter nevű húgának és Váli Ferenc gimnáziumi tanárnak a lánya. Kéziratának válogatott szövege Emlékeim Jókai Mórról c. jelent meg (Bp., 1955.) |
| 1915-09-03 | hitélet | Balatonfüreden elhunyt Vaszary Kolos (szül. Keszthely, 1832. február 12.) pápai bencés tanár, esztergomi érsek, történész, 1891-től Pápa város díszpolgára. |
| 1915-10-07 | hitélet | Mezőlakon született, Pápán tanult Szíj Rezső (1915–2006) református lelkész, történész, művelődéstörténész. |
| 1915-11-24 | nyelv és irodalom | Szentgálon született, a pápai református gimnáziumban tanult Lőrincze Lajos (1915–1993) nyelvész, folyóirat szerkesztő. Az egyetem elvégzése után két évig Pápán, a református kollégiumban (1943–1945) tanított. |
| 1917-01-06 | képzőművészet | Hegyeshalmon született, a pápai bencés gimnáziumban és tanítóképzőben tanult Cziráki Lajos festőművész, grafikus. 1946–1959 között a pápai tanítóképzőben tanított. Győrben hunyt el 2003. június 1-én. 2000-ben, 2007-ben is kiállítása volt Pápán, utóbbi alkalommal A vágyak szála elszakadt c. önéletrajzi könyvét is bemutatták. |
| 1917-04-07 | oktatás és nevelés | Kislángon született dr. Rácz István tanár, történész. A református gimnáziumban tanult, majd 1941-től itt kezdett tanítani. A Petőfi Sándor Gimnázium igazgató-helyetteseként ment nyugdíjba 1974-ben. Pápán hunyt el 1991. június 28-án. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik. |
| 1917-04-19 | hitélet | Pápán elhunyt Thury Etele református lelkész, egyháztörténész, teológiai tanár, a dunántúli egyházkerület történetének monográfusa. Zánkán született 1861. október 10-én. |
| 1917-05-07 | közélet | Mészáros Károly polgármester a VI. hadikölcsön jegyzésére hívta fel a város lakosságát. |
| 1917-06-13 | közélet | Bognár István szerkesztésében megjelent a Szövetkezeti Értesítő, a pápai köz- és magántisztségviselők és alkalmazottak fogyasztási szövetkezete időszaki közlönyének első száma. A lap a Főiskolai Nyomdában készült. |
| 1917-06-25 | közélet | Szokoly Ignác pápai rendőrkapitány katonai erővel fékezte meg a rendbontást, amely egyes polgárok kifosztásához, vagyonának rongálásához vezetett. |
| 1917-07-24 | közélet | Belák Lajos pápai járási főszolgabíró körlevelében értesítette a helyi segélyező bizottságokat, hogy Pápán és a járás területén lévő községekben augusztus első felében szervezzenek gyermeknapot. |
| 1917-07-26 | közélet | Belák Lajos pápai járási főszolgabíró elnökletével megalakult a Gazdák Hadsegélyező Járási Bizottsága, amely gyűjtést indított a hadiözvegyek és hadiárvák támogatására. |
| 1917-08-07 | történelem | Ünnepélyesen búcsúztatták a harctérre induló pápai 7. honvéd huszárezred katonáit. |
| 1917-08-29 | közélet | Dr. Patek Béla győri színtársulata megkezdte előadásait a pápai állandó színházban, melyet az előző három évben csak mozi céljára használtak. |
| 1922-01-06 | nyelv és irodalom | Trócsányi Zsolt elkészült Dosztojeszvkij Siheder c. művének magyar fordításával. |
| 1922-02-18 | oktatás és nevelés | A Zimmermann utcában megnyílt az Anya- és Csecsemővédő Intézet. |
| 1923-02-13 | közélet | Budapesten elhunyt Voyta Adolf (1834-1923) pápai születésű építész, memoáríró. Pápán ő tervezte többek közt az evangélikus templomot, paplakot és iskolát, a városi színházat, a Kluge-féle kékfestőt és lakóházat, valamint a belvárosi katolikus iskolát. Országosan ismerttá 500-800 személyes városi színházaival vált. |
| 1923-06-08 | közélet | Gyulafirátóton született Hadnagy László (1923–1995) tanár, muzeológus, a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatóhelyettese, a Pápai Helytörténeti Múzeum igazgatója, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület alapító elnöke. |
| 1923-09-23 | képzőművészet | Cegléden született, Pápán 2009. december 18-án hunyt el Nagy Béla középiskolai rajztanár, festőművész. |
| 1923-09-28 | hitélet | Lepsényben született dr. Dékány Endre (1923–2010) református lelkész, egyház- és művelődéstörténész. A pápai teológián és a strasbourgi egyetemen tanult. |
| 1923-11-12 | nyelv és irodalom | Pápán született dr. Bodolay Géza (1923–2002) irodalomtörténész, a pápai református gimnázium egykori növendéke. Emlékeit Pápától Pápáig c. kéziratos visszaemlékezésében (Bp., 2000.) dolgozta fel. |
| 1923-12-18 | közélet | Elhunyt martonfalvai Martonfalvay Elek (1853–1923) ügyvéd, 1887-től Osvald Dániel polgármester mellett helyettes polgármester, 1894-től ügyvédi parxisából élt. A bencés és református gimnáziumban tanult, a református jogakadémát helyben végezte. Három műve jelent meg nyomtatásban. Vele a város egyik legrégibb nemes családja halt ki. |
| 1924-03-21 | közélet | Pápán elhunyt Mészáros Károly városi rendőrkapitány (1884–1897), polgármester (1897–1918). Nevéhez fűződik a vízvezeték- és villanyhálózat kiépítése, az Erzsébetváros és Tókertváros kiépítésének megkezdése, iparvállalatok és tanintézetek létesítésének segítése. Az általa létesített Liget 1924–1948 között a nevét viselte. Sírja a Kálvária-temetőben található. |
| 1924-05-28 | közélet | Az Esterházy uradalom és a város új szerződést kötött, melynek értelmében a korábban kórháznak szánt telket (Hársfa utca – Vörösmarty utca – Kálvária utca) felparcellázzák és eladják, a befolyó összeget pedig a meglévő irgalmasrendi kórház fejlesztésére fordítják. |
| 1924-07-28 | hitélet | Székesfehérváron elhunyt Németh István református lelkész, gimnáziumi, majd teológiai akadémiai tanár, 1914–1924 között a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. Pusztaegresen született 1851. szeptember 29-én. |
| 1924-08-20 | nyelv és irodalom | Pápán született Fazekas László költő, aki szülővárosában, majd az USA-ban töltötte gyermekkorát. A budapesti egyetemen végzett. A Válasz c. segédszerkesztője volt, majd a Móra Kiadó szerkesztője lett, de dolgozott az MTI-nél, az OSzK-ban és a Külkereskedelmi Vállalatnál is. Gyermekkori élményeit A megvallatott gyermekkor (1965) c. művében örökítette meg. Budapesten hunyt el 1982. november 24-én. |
| 1924-09-01 | oktatás és nevelés | A Zimmermann utcai elemi iskola helyén megnyilt a Pápai Katholikus Polgári Fiúiskola. |
| 1924-10-01 | tudomány | Marosvásárhelyen született dr. Biringer Pál (Paul P. Biringer) gépészmérnök, feltaláló; stocholmi, majd torontoi (kanadai) egyetemi tanár, aki 1937–1941 között a pápai bencés gimnáziumban tanult, itt is érettségizett. 1970–1998 között 74 tudományos publikációja jelent meg. |
| 1924-10-01 | oktatás és nevelés | Megnyílt a Pápai Női Ipariskola. |
| 1925-03-15 | közélet | Jókai születésének 100. évfordulójára emlékkiállítás nyílt. |
| 1925-05-03 | hitélet | Elhunyt Gyurátz Ferenc (1841–1925) pápai születésű, Halléban tanult evangélikus lelkész, dunántúli püspök, főrendi házi tag. Évtizedekig Pápán szolgált, ő építtette az új paplakot, iskolát, templomot. |
| 1925-07-17 | nyelv és irodalom | Felsőiszkázon született, Pápán a polgári iskolában, majd 1941–1945 között a református kollégium kereskedelmi iskolájában tanult Nagy László (1925–1978) költő. |
| 1925-11-20 | tudomány | Balatonfüreden elhunyt Réthei Prikkel Marián (1871–1925) filológus, etnográfus, a pápai bencés gimnázium volt tanára. A régi magyar irodalom jeles kutatója volt, a magyar néptáncról elsőként írt monográfiát (1924). |
| 1925-12-27 | nyelv és irodalom | Rotterdamban elhunyt dr. Antal Géza dunántúli református püspök felesége, a holland származású Adèle Sophie Cordilia Opzoomer, írói nevén A. S. C. Wallis (1856–1925) írónő, műfordító, a magyar irodalom klasszikusainak (Arany, Petőfi, Madách) hollandra fordítója. |
| 1927-05-12 | közélet | Elkészült Pápa város közrendészeti szabályrendelete, továbbá a város községi üzemeinek üzemszabályzata. |
| 1927-10-09 | oktatás és nevelés | Pápán hunyt el Kapossy Lucián református főgimnáziumi tanár, az első Pápa-monográfia (1905) szerkesztője. Lovasberényben született 1849. október 19. |
| 1927-12-25 | nyelv és irodalom | Budapesten elhunyt Méry Károly író, műfordító, biztosító-intézeti tisztviselő. Pápán született 1860. március 6-án. |
| 1932-02-18 | közélet | A városi közgyűlés dr. Tenzlinger József polgármester nyugdíjazásáról döntött. |
| 1932-10-25 | nyelv és irodalom | Pápán született Lendvai György író, dramaturg, a Magyar Rádió munkatársa. |
| 1932-12-08 | közélet | Megalakult a Revíziós Liga pápai csoportja, főtitkárrá dr. Sulyok Dezsőt választották. |
| 1933-04-10 | közélet | Budapesten hunyt el Concha Győző (1864–1933) tekintélyes jogász, konzervatív-szabadelvű állambölcsész, egyetemi tanár, a pápai bencés gimnázium egykori növendéke. 1901-től néhány évig tagja volt a Társadalomtudományi Társaságnak, de annak radikalizálódása miatt kilépett az egyesületből. |
| 1933-04-16 | nyelv és irodalom | Budapesten elhunyt a marcali születésű Kozma Andor (1861–1933) költő, író, műfordító, a református gimnázium egykori növendéke. |
| 1933-11-27 | oktatás és nevelés | Budapesten elhunyt a pápai születésű Vende Ernő (1861–1933) író, műfordító, pécsi középiskolai tanár. |
| 1934-11-18 | nyelv és irodalom | Budapesten elhunyt Lampérth Géza költő, író, a református kollégium volt növendéke. Mencshelyen született 1873. október 23-án. Több pápai vonatkozású szépirodalmi, művelődéstörténeti munkát írt. |
| 1934-11-26 | közélet | Megkezdődött és egy hónapig tartott a Perutz-gyári dolgozók sztrájkja. |
| 1934-12-30 | hitélet | Pápán elhunyt dr. Antal Géza dunántúli református püspök, 1910–1918 között Pápa országgyűlési képviselője, főrendiházi tag, író, műfordító. Tatán született 1866. március 17-én. Pápán szerzett lelkészi oklevelet. 1924-től haláláig töltötte be a püspöki tisztséget. Pápa városa díszpolgárává választotta. Felesége, a holland származású Opzoomer Adél (1858–1925) költőnő és műfordító volt, számos irodalmi művet fordított hollandra, köztük Madách Imre Az ember tragédia c. művét. |
| 1935-03-06 | zene | Fischer Annie zongoraművész a Griff vendégfogadóban adott koncertet. |
| 1935-03-12 | oktatás és nevelés | Ásotthalom településen született dr. Zsolnai József (1935–2011) pedagógus, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Pápai Intézetének alapítója. Törökbálinton hunyt el 2011. január 12-én. |
| 1937-01-12 | képzőművészet | Pápán született Heitler László tanár, festőművész, művészeti író, a város kulturális életének meghatározó egyénisége. Pápán hunyt el 2016. június 8-án. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik. |
| 1937-01-24 | képzőművészet | Pápán született Heitler László (1937-2016) tanár, festőművész, művészeti író. |
| 1937-02-22 | zene | A Pápai Közművelődési Egyesület meghívására nagysikerű koncertet adott Bartók Béla zeneszerző és Gertler Endre hegedűművész. |
| 1937-07-29 | történelem | Bécsben elhunyt gróf Esterházy Móric, Veszprém vármegye főispánjának özvegye, született Stockau Paula grófnő, Pápa város jótevője. Július 31-én temették a gannai családi sírboltba. |
| 1937-09-18 | képzőművészet | Pápán született, Pápán, Győrben és Szegeden tanult dr. Alexay Zoltán ny. főiskolai docens, nemzetközileg ismert természetfotós. |
| 1937-12-01 | közélet | Kis Tivadar pápai könyvkereskedő megnyitotta kölcsönkönyvtárát, amely a legújabb irodalmat fillérekért tette hozzáférhetővé a lakosság számára. |
| 1938-04-12 | nyelv és irodalom | Csikvándon született Kristóf Attila író, újságíró, a pápai Türr István Gimnázium növendéke. Jelenleg Budapesten él. |
| 1939-05-08 | közélet | Felavatták a Punk Béla építészmérnök tervei alapján Faa Mihály építőmester által épített Corso Mozit a Deák Ferenc utcában. |
| 1940-03-15 | közélet | Budapesten elhunyt Beke (Beck) József (1867–1940) pápai születésű mérnök, szakíró, Beke Manó öccse. A budapesti Szabadság-, Margit- és Erzsébet-híd és számos folyami híd egyik tervezője volt. |
| 1942-08-02 | hitélet | Dr. Simon György veszprémi nagyprépost felszentelte a kétévi munkával renovált ferences templomot. Az átalakítás művészi koncepcióját Závory Zoltán festőművész dolgozta ki. |
| 1942-11-15 | közélet | A Pápa és Vidéke c. hetilap hírül adta, hogy a városi levéltár anyagának rendezését követően megjelent Molnár István: Pápa megyei város levéltára c. levéltár-ismertető kötete. |
| 1942-12-03 | oktatás és nevelés | Elhunyt Barcsi József, a református főgimnázium tanára, aki 33 éven át tanított. |
| 1943-01-01 | közélet | Budapesten hunyt el dr. Hegedűs Lóránt (1872–1943) közgazdász, liberális, majd konzervatív politikus, a Társadalomtudományi Társaság (1901) alapítója, 1906-ig alelnöke. A Dunántúli Református Egyházkerületnek 1912-től haláláig világi tanácsbírója volt. |
| 1943-03-08 | nyelv és irodalom | Budapesten hunyt el a pápai születésű Sándor Imre (1892–1943) író, újságíró. 1920-tól Bécsben, majd Kassán élt, 1939-ben tért haza. |
| 1943-03-23 | közélet | Pápán született Mészárosné Stenger Katalin könyvtáros-tanár, helytörténész. Szülővárosában hunyt el 2010. november 29-én. |
| 1944-01-02 | képzőművészet | Megnyilt Istyerekov András és A. Tóth Sándor festűművész budapesti kiállítása. |
| 1944-03-15 | közélet | Dr. Rédei Tibor ügyvéd elnökletével megalakult a Nemzeti Munkaközpont pápai szervezete. |
| 1944-03-19 | történelem | A német hadsereg egységei megszállták a várost (és az országot). |
| 1944-05-17 | történelem | Pápán megkezdték a gettó építését, amelybe május 31-ig betelepítették a pápai és Pápa környéki zsidóságot, összesen 2656 főt. A zsidó vagyon leltározását 12 tagú bizottság végezte. Július 17-én a műtrágyagyár udvarán bevagonírozták és Auschwitzba deportálták a gettó lakóit. Közülük mintegy 360 élte túl a haláltábort. |
| 1944-06-14 | közélet | Pápán 67 éves korában elhunyt dr. Uzsonyi Kálmán helyettes polgármester. |
| 1944-06-16 | közélet | dr. Hermann László városi főjegyző 48 évesen öngyilkos lett: vonat elé vetette magát. |
| 1944-12-05 | történelem | Veszprém megyét hadműveleti területté nyilvánították és elrendelték a polgári lakosság kiürítését. A közhivatalok és a nyilaskeresztes párt megyei vezetése Pápára települt át. |
| 1944-12-06 | történelem | Pápán önkéntes alapon megkezdődött az áttelepülni szándékozó lakosság vasúti elszállítása. |
| 1944-12-22 | oktatás és nevelés | Cegléden hunyt el Czeglédy Sándor református lelkész, a Pápai Református Teológiai Akadémia ó- és újszövetségi tanára (1914–1920), az Újszövetség és Kálvin műveinek magyarra fordítója, a református gimnázium és teológiai akadémia egykori növendéke. Nádasdladányban (Fejér vm.) született 1883. március 28-án. Az év folyamán a kórházban fertőző osztály hoztak létre. |
| 1945-01-09 | nyelv és irodalom | Budapesten elhunyt Rózsa Miklós (1874–1945) író, újságíró, művészettörténész. Pápán született, ifjúságát is itt töltötte. Szerkesztette a Pápai Lapok c. hetilapot, munkatársa volt a Pápai Hírlapnak. |
| 1945-01-31 | képzőművészet | Budapest ostromakor elhunyt Beck Ötvös Fülöp (1873–1945) pápai születésű kiváló magyar szobrász, éremművész. |
| 1945-03-26 | történelem | A III. Ukrán Front egységei elfoglalták Pápát, amely egyik katonai bázisuk lett a következő évtizedekben. 1945–1961 között szovjet katonai repülőtér működött a város határában. |
| 1945-04-26 | közélet | Budapesten elhunyt dr. Horváth Dániel (1879–1945) pápai születésű jogász, jogi szakíró. 1908-tól az igazságügy-minisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. 1935-ben miniszteri osztályfőnökké nevezték ki. Közreműködött a fiatalkorúakra vonatkozó törvénykezés előkészítésében. |
| 1945-08-23 | oktatás és nevelés | Pannonhalmán elhunyt dr. Dobrovich (Dobrovits) Ágoston Ferenc (1897–1945) bencés szerzetes, bölcsészdoktor, latin-történelem középiskolai tanár, Pápán gimnázium-igazgató (1933–1939), a Jókai Kör elnöke, a katolikus egyletek vezetője, ill. vezetőségi tagja, tankönyvíró. |
| 1945-09-22 | nyelv és irodalom | Dunavecsén elhunyt Vikár Béla (1859–1945) műfordító, folklórkutató, lapszerkesztő, az MTA levelező tagja. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik. Ő a Kalevala (1909), valamint a grúz eposz, a Sota Rusztaveli munkájának (Tariel, a párducbőrös lovag, 1917) és La Fontaine összes meséjének (1929) magyarra fordítója. Középiskoláit részben Pápán végezte. 1896-ban Európában az elsők között kezdett népdalgyűjtést fonográffal Borsod vármegyében. Korábban gyorsírással rögzítette a népdalokat. Lelkes híve volt az eszperantó mozgalomnak. |
| 1947-06-07 | oktatás és nevelés | Pápán elhunyt a nagycsányi (Baranya vm.) születésű Fejes Zsigmond, a református gimnázium jeles tanára, 1929–1941 között igazgatója. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik. |
| 1947-07-12 | sport | A Pápai Független Kisgazda c. lap hírül adta, hogy a vitorlázó repülés újraindítására megalakult a Perutz Üzemi MadiSz Sportrepülő Szakosztálya. A kezdők számára szombaton, a haladók számára vasárnap tartottak foglalkozásokat. |
| 1947-07-20 | közélet | Mintegy 40 taggal újjáalakult a Pápai Lloyd Társaság, amely Kaufmann Jenő elnök és dr. Györki Imre igazgató vezetésével kezdte meg működését. |
| 1947-08-01 | képzőművészet | A Pápai Néplaphírei szerint Istenes-Iscserekov András pápai festőművész, rajztanár vonat elé vetette magát Mezőlak közelében. A mezőlaki temetőben nyugszik. 1915. január 14-én született az oroszországi Vothinszkijravodban, anyjával és hadifogoly mostohaapjával 1920-ban települt le Magyarországon, a pápai református kollégiumban és a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pápán 1949. március 6-án és 1967 őszén nyílt emlékkiállítása. |
| 1952-05-14 | közélet | Miniszteri rendelet írta elő a járási könyvtárak felállítását és a körzeti könyvtárak átszervezését, amelynek következtében kialakult a Pápai Járási és Városi Könyvtár. A könyvtár 1958-ban Jókai Mór nevét vette fel. |
| 1952-07-01 | hitélet | Átszervezték a Dunántúli református Egyházkerületet. Pápa és környéke ezentúl a Győr-Sopron-pápai Református Egyházmegyéhez tartozott. |
| 1954-04-03 | nyelv és irodalom | Woolland Hills nevű városban (USA, Los Angeles, California állam) elhunyt Vajda Ernő (Ernest Vajda) író, színműíró, aki az 1920-as években vándorolt ki Amerikába és filmforgatókönyv-íróként Hollyvoodban élt. Komáromban született 1887. május 27-én. A pápai református főgimnáziumban tanult. |
| 1954-06-12 | oktatás és nevelés | A Tókertben megnyílt a város első állami fenntartású bölcsődéje. |
| 1954-08-06 | oktatás és nevelés | Egerben elhunyt az 1883. augusztus 4-én Pápán született és itt érettségizett Rássy Gyula (rendi nevén Paulin), az egri cisztercita gimnázium matematika-fizika-német szakos tanára. A cisztercita rend egri sírboltjában nyugszik. |
| 1955-09-15 | közélet | Budapesten elhunyt dr. Jankó Péter (1907–1955) tanácsvezető népbíró. 1907. augusztus 20-án Pápán született Jankó László tanítóképző-intézeti tanár és Jerffy Hermina házasságából. A pápai bencés főgimnáziumba járt, ahol kiválóan tanult, 1925-ben érettségizett. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1930-ban. 1931. február 22-én a pápai főtemplomban kötött házasságot Varga Jolánnal, Varga József pápai postafőnök lányával. 1938-tól a monori járásbíróként, majd a Budapesti Központi Járásbíróságon, majd 1941-től a Pestvidéki Törvényszéken bíróként dolgozott. 1945 májusától Budapesti Népbíróság tagja, 1946 novemberétől másodelnöke, 1949 szeptemberében-októberében elnöke. 1948 első felében és 1949 novemberétől 1950. decemberig a Népbíróságok Országos Tanácsa tanácselnöke. 1950-től haláláig a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke, 1953 nyaráig lényegében vezetője, ezután meghatározó szerepe egyre csökkent. Amikor az első hírek elkezdtek terjedni, hogy a Rajk-pert koholt vádak alapján szervezték meg, a konyhai gázcsapot megnyitva öngyilkosságot követett el. Többek közt Endre László, Szálasi Ferenc, a Magyar Közösség, illetve Rajk László perének tanácsvezető bírája volt. |
| 1957-08-08 | oktatás és nevelés | Budapesten elhunyt Rab István görög-latin szakos középiskolai tanár, Rab Zsuzsa költőnő édesapja. A református kollégiumban tanult, 1920–1941 között annak tanára, 1941–1947 között igazgatója volt. Sárszentmihályon született 1886. június 17-én. |
| 1962-09-07 | oktatás és nevelés | Pápán elhunyt Trócsányi Dezső (1889–1962) teológiai tanár, művelődéstörténész. |
| 1963-04-01 | közélet | Fejér, Vas és Veszprém megye 23 téglagyárának összevonásával megalakult a Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat. |
| 1963-05-11 | hitélet | Budapesten elhunyt a devecseri születésű Diósi Géza (1895–1963) piarista szerzetes, irodalomtörténész, a pápai bencés gimnázium volt növendéke. |
| 1963-06-30 | közélet | A keszthelyi, pápai húsipari vállalat és a Veszprémi Vágóhíd összevonásával, kormányhatározattal létrehozták a Veszprém megyei Húsipari Vállalatot. A keszthelyi és veszprémi üzem a pápai központ egységeként működött. |
| 1963-08-29 | közélet | Budapesten hunyt el a pápai születésű Körös Béla (1901–1963) kohómérnök, a Csepel Művek Öntödéjének vezetője, a Vasipari Kutatóintézet munkatársa. |
| 1963-10-25 | nyelv és irodalom | Pápán született, 1982-ben a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettsgizett Szauer Ágoston tanár, költő. |
| 1963-11-06 | hitélet | Pápán elhunyt dr. Pongrácz József (1885–1963) a pápai Református Teológiai Akadémia újszövetségi tanszékének professzora, az egyházkerületi könyvtár igazgatója, lapszerkesztő. Etén született, a gimnáziumot és teológiát Pápán végezte, majd ösztöndíjasként Skóciában (Edinburgh) tanult. |
| 1964-12-12 | oktatás és nevelés | Párizsban elhunyt dr. Szalay Jeromos István bencés szerzetes, magyar-latin-francia szakos tanár, a párizsi magyarok lelkésze (1943–1953), a franciaországi magyarok főlelkésze (1953–1964). Nórápon született 1896. április 16-án, a pápai bencés gimnáziumban tanult (1908–1914), majd az 1925/26. párizsi tanévet leszámítva itt tanított (1921–1929). Francia nyelvtanárként 1928-ban elnyerte a Francia Akadémia jutalomdíját. Pápán prézese volt a Mária Kongregációnak, vezetője a Deák Ferenc Önképzőkörnek, könyvtárosa a Katholikus Körnek és a tanári könyvtárnak, főszerkesztője a Pápa és Vidéke c. hetilapnak. 1942–1943-ban a kolozsvári tudományegyetemen a francia nyelv magántanára lett. 1943-tól Párizsban élt. |
| 1965-05-18 | közélet | New York-ban elhunyt Sulyok Dezső (1897–1965) ügyvéd, politikus, író, Pápa város polgármestere (1945). A Pápához tartozó Simaházapusztán született 1897. március 28-án. |
| 1967-08-04 | oktatás és nevelés | Pápán elhunyt Páhány János adászteveli, majd dákai református kántortanító, a Pápai Református Egyházmegyei Tanítóegyesület tagja. Budapesten született 1889. január 12-én. Kiváló néptanító volt, számos bemutató tanítást tartott a pápai református tanítóképző hallgatóinak. |
| 1967-09-14 | közélet | Budapesten elhunyt Ughy Jenő könyvtáros, olvasásszociológus. Celldömölkön született 1922. május 15-én. Pápán volt könyvtáros, majd 1963-tól haláláig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, az olvasáskutatás hazai úttörője. |
| 1973-07-13 | közélet | Budapesten elhunyt Mészáros Károly gépészmérnök, miniszterhelyettes, a Csepel Autógyár egykori igazgatója. Pápán született 1921. április 10-én. |
| 1973-08-03 | képzőművészet | Párizsban elhunyt Birkás Géza festőművész, a pápai református kollégium egykori növendéke. Pápán született 1929. január 23-án. |
| 1973-10-06 | képzőművészet | Az Esterházy-kastély előtt felavatták Somogyi József Petőfi-szobrát. |
| 1977-04-01 | történelem | A Népköztársaság Elnöki tanácsa elrendelte Kéttornyúlak község Pápához csatolását. |
| 1977-07-24 | közélet | A brazíliai Sao Paulóban elhunyt Kerényi Olaf Lajos bencés szerzetes, magyar-latin szakos középiskolai tanár. 1938–1946 között Pápán tanított, a Pápa és Vidéke c. hetilap munkatársa volt. 1963-tól haláláig a brazíliai magyarok főlelkészeként tevékenykedett. Kapuváron született 1912. október 8-án. |
| 1982-08-25 | oktatás és nevelés | Győrben elhunyt dr. Csoknyay József (1906–1982) történelem-földrajz szakos tanár, 1946–1958 között a Pápai Tanítóképző igazgatója. |
| 1982-11-24 | nyelv és irodalom | Dunakesziben elhunyt Fazekas László költő, író, szerkesztő, aki 1924. július 20-án Pápán született és részben Pápán, részben az Egyesült Államokban töltötte gyermekkorát. Élményeit A megvallott gyermekkor c. önéletrajzi regényében örökítette meg (Bp., 1965.) |
| 1983-01-24 | hitélet | Budapesten elhunyt a felsőőri születésű dr. Benedek Sándor (1904–1983) református lelkész, teológus, teológiai professzor. A pápai teológiai akadémián, majd Bécsben, Marburgban, Baselben tanult. 1938-tól Pápán a gyakorlati teológia tanszéken helyettes, 1939-től rendes tanár volt. |
| 1983-11-03 | hitélet | Tüskeváron elhunyt Molnár István (1906–1983) hittanár, az alsóvárosi Szent Anna plébánia megszervezője (1943), helytörténész, Pápa múltjának kutatója. Kéziratait a Veszprémi Érseki Levéltárban őrzik. |
| 1984-07-31 | oktatás és nevelés | Mariazellben (Ausztria) elhunyt Sümegh Lothár Ferenc bencés szerzetes, magyar-latin szakos középiskolai tanár. 1934–1941 között tanított Pápán, 1934–1939 között a házgondnoki teendőket is ellátta. Vezette az iskolai énekkart, az általa alapított ifjúsági szalonzenekart és a Deák Ferenc Önképzőkört. Számos ismeretterjesztő előadást tartott. Munkatársa volt a Pápa és Vidéke c. hetilapnak. |
| 1984-10-23 | közélet | Budapesten elhunyt Pődör László, a pápai bencés gimnázium növendéke (1925–1929), francia-német szakos tanár, diplomata, műfordító, 1955-től közel 30 éven át a Corvina Kiadó szerkesztője. Csornán született 1911. február 5-én. |
| 1987-08-23 | közélet | Budapesten elhunyt dr. Trócsányi Zsolt történész, Trócsányi Dezső pápai református teológiai akadémiai tanár fia. Pápán született 1926. április 15-én. 1949-től a Magyar Országos Levéltár munkatársa, Erdély múltjának kiváló kutatója volt. 1981-ben szerkesztésében jelent meg Budapesten Apápai kollégium történetec. monográfia, melynek munkatársa is volt. |
| 1988-03-19 | közélet | New Yorkban elhunyt Linksz Arthur (1900–1988) szemorvos, tanár, aki a devecseri rabbi fiaként a pápai református főgimnáziumban tanult, 1918-ban érettségizett. Emlékirata Visszanézek… Ifjúkorom Magyarországon címmel New Yorkban jelent meg 1977-ben. Ebben életének 1938-ig terjedő szakaszait dolgozta fel, pápai éveiről nagy szeretettel írt. |
| 1988-11-20 | hitélet | Budapesten hunyt el a tapolcafői születésű Csomasz Tóth Kálmán (1902–1988) református lelkész, zenetörténész, a pápai teológiai akadémia növendéke. |
| 1992-02-28 | közélet | Ünnepélyesen átadták az Elekthermax-bölcsőde helyén kialakított Otthonházat. |
| 1992-06-12 | hitélet | Dr. Márkus Mihály református püspök és dr. Kovács Zoltán polgármester szerződést kötött a református egyház részére visszajuttatandó ingatlanokról és a vitás kérdések rendezéséről. |
| 1992-09-23 | közélet | Pápa és a németországi Baden-Württenberg Tartományban lévő Schwetzingen város barátsági szerződést kötött. |
| 1992-09-23 | történelem | Schwetzingenben Gerhard Stratthaus főpolgármester és dr. Kovács Zoltán polgármester aláírta a Scwetzingen és Pápa közötti testvérvárosi együttműködési szerződést. |
| 1992-10-29 | nyelv és irodalom | Budapesten öngyilkos lett Rácz Endre nyelvész, az ELTE egyetemi docense, aki 1947–1949 között Pápán volt gimnáziumi tanár. 1922. augusztus 21-én született Csákberényben. |
| 1992-11-21 | közélet | A Várkastély Nádortermében aláírták Pápa és a hollandiai Kampen testvérvárosi szerződését. |
| 1993-01-02 | képzőművészet | Elhunyt Somogyi József (1916–1993) szobrászművész, a pápai református kollégium növendéke, Pápa város díszpolgára (1981). |
| 1993-02-02 | közélet | Budapesten elhunyt Szíj Béla művészettörténész. Pápán született 1923. szeptember 3-án, tanulmányait a református gimnáziumban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. |
| 1993-02-09 | közélet | Pápa város képviselőtestülete a lemondott Kövy Zsolt helyére dr. Kontrát Károlyt választotta főállású alpolgármesterré. |
| 1993-02-27 | közélet | Tapolcafőn népszavazáson döntöttek arról, hogy nem válnak el Pápától, továbbra is a város részének tekintik magukat. |
| 1993-04-03 | közélet | A Huszár lakótelepi Helyőrségi Művelődési Házban repülőklub alakult Kovács Ernő elnökletével. |
| 1993-05-09 | közélet | Keszthelyen elhunyt dr. Németh Zoltán (1936–1993), Pápa város utolsó tanácselnöke (1979–1990). |
| 1993-08-13 | oktatás és nevelés | Lezajlott a Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola alapkőletételi ünnepsége. |
| 1993-09-11 | hitélet | Eltemették dr. Hiero István (1928–1993) volt kölni és párizsi plébánost, pápanyőgéri lakost, egykori pápai bencés diákot, a pápai egyesületek támogatóját. |
| 1993-10-11 | nyelv és irodalom | Budapesten elhunyt Lőrincze Lajos (1915–1993) nyelvész. Szentgálon született, a pápai református gimnázium növendéke, majd tanára, a Kollégiumi Lapok munkatársa volt. |
| 1993-12-01 | közélet | A Teveli úton átadták a Szociális Otthon második otthonházát, mely 35 időskorú kényelmes elhelyezését és gondozását tette lehetővé. |
| 1993-12-04 | hitélet | Budapesten hunyt el dr. Vályi Nagy Ervin (1924-1993) református lelkész, teológiai tanár, filozófus, a Pápai Református Teológiai Akadémia egykori növendéke. |
| 1993-12-09 | közélet | Este 18 órakor megkezdődött a városi televízió kísérleti adása, melyet a Music TV csatornáján sugároztak. |
| 1994-01-21 | közélet | Borsosgyőrön átadták a város anyagi támogatásával, a helyi lakosság összefogásával felújított művelődési házat. |
| 1994-03-01 | közélet | A városi képviselőtestület elfogadta Pápa város jelképeiről és a jelképek használatáról szóló szabályrendeletét. |
| 1994-07-01 | közélet | A Városi Televízió az adóról történő műsorsugárzásra tért át és a 42-es csatornán megkezdte napi 2,5–3,5 órás adását. Hétfőn és szerdán 17,30 órától, kedden és csütörtökön 16 órától, pénteken 17 órától láthatták a helyiek és környékbeliek a tévé műsorait. |
| 1994-07-22 | közélet | Washingtonban elhunyt Horváth Elek pápai újságíró, budapesti és észak–erdélyi kormánytisztviselő, amerikai nyelvtanár. 1948-ban elhagyta Magyarországot, előbb Ausztriában, 1951-től az USA-ban élt. A Pentagon Közép-Európa szakértőként alkalmazta. Pápán született 1908. március 29-én, a bencés gimnáziumban (1918–1926), majd a budapesti és bécsi egyetemen tanult. |
| 1994-08-26 | nyelv és irodalom | 1994. augusztus 26–28. Pápán tartották az Amatőr Költők és Írók Szövetsége (AKISZ) országos találkozóját. Ebben az évben Pápán jelent meg az amatőr írók országos lapja, a Kristály. |
| 1994-09-01 | oktatás és nevelés | A Türr István Gimnáziumban 5 évfolyamos pedagógiai szakképzést indult. |
| 1994-09-04 | oktatás és nevelés | A Várkertben átadott új iskolaépületben megtartotta első tanévnyitóját a Petőfi Sándor Gimnázium. |
| 1994-11-06 | Hivatalosan átadták a Somogyi Galéria teljes szárnyát, amelyben Aba Novák Vilmos, Derkovits Gyula, Molnár C. Pál és Szőnyi István neves festőművészek kiállítása nyilt meg. | |
| 1994-12-04 | hitélet | A városi önkormányzat, a pápai zsidó hitközség és a Céh Művészeti Alapítvány megbízottai Löw Lipót Műemléki és Kulturális Alapítványt hoztak létre az 1846-ban épült zsinagóga megmentésére. |
| 2003-05-03 | közélet | A pápai tűzoltóság Flórián-napi ünnepségén átadták a Gelencsér Kálmán alezres, parancsnok kezdeményezésére létrehozott házi tűzoltó-múzeumot. |
| 2003-06-26 | hitélet | A Pápai Napló híradása szerint a Veszprémi út mentén megkezdték a Szent Józsefről elnevezett katolikus kápolna és közösségi ház építését. |
| 2003-08-08 | közélet | Megnyitotta kapuit a Várkert fürdő, melynek fedett részét csak később helyezték üzembe. |
| 2003-09-18 | közélet | A Pápai Napló arról tudósított, hogy a képviselőtestület legutóbbi ülésén a városi stadionnak a Perutz-stadion nevet adta. |
| 2003-10-19 | közélet | Pápa város képviselőtestülete határozatott hozott a mintegy 5000 tételből álló Győry Endréné-féle muzeális gyűjteményének megvásárlásáról. A szerződést Győry Endréné közlése szerint november 24-én írták alá. |
| 2004-06-06 | hitélet | Felszentelték a felújított tapolcafői református templomot, melynek renoválását 2000-ben kezdték el. |
| 2004-06-06 | közélet | A Város Napja alkalmából az alsóvárosi temetőben felavatták a szovjet katonai sírkertet, amelybe a pápai és Pápa környéki második világháborús szovjet hősi halottak maradványait helyezték el. |
| 2004-06-08 | oktatás és nevelés | Átadták az Acsády Ignác Szakképző Iskola felújított kollégiumát, amelynek munkálataihoz a város 21,5 millió forintot biztosított. A kollégium 1976-ban épült, ez volt az első komolyabb felújítása. |
| 2004-07-16 | közélet | Hivatalosan átadták a Várkertfürdő mellett 450 millió forintos költséggel épült Termál Kempinget, Magyarország első ötcsillagos kempingjét. |
| 2004-08-21 | hitélet | Borsosgyőrött dr. Márfi Gyula veszprémi érsek felszentelte a falu első katolikus templomát. |
| 2005-02-23 | közélet | Az MH Pápa Bázisrepülőtér területén a NATO segítségével befejeződött a Légiforgalmi Irányító Központ épületének több évig tartó teljes felújítása. |
| 2007-08-27 | közélet | Elhunyt Fuchs Antal vadászati szakíró, akinek könyveit Pápán is bemutatták. |
| 2007-09-13 | nyelv és irodalom | A helyi sajtó hírül adta, hogy a Jókai Mór Városi Könyvtár kiadásában megjelent Winkler Gábor városi főépítész Pápai éveim c. könyve. |
| 2007-11-11 | közélet | A Vártkertfürdő termálvizét hivatalosan gyógyvízzé nyilvánították. A Gróf Eszterházy Kórházzal együttműködve november 5-én reumatológiai-fizikoterápiás szakrendelés indult a Várkertfürdőben. |
| 2007-11-12 | történelem | A hollandiai Kampen 15 fős küldöttsége Pápára látogatott a testvérvárosi kapcsolat 15. évfordulójára. Jan Oosterhof és dr. Kovács Zoltán polgármester megerősítette az 1992-ben megkötött szerződést. |
| 2007-11-22 | közélet | A Pápa és Vidéke hírül adta, hogy mintegy 20 község és a Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár összefogásával megalakult a mozgókönyvtári ellátórendszer. |
| 2007-11-25 | közélet | A Pápai Református Teológiai Akadémia épületének falán felavatták a tragikus sorsú dr. Kőrös Endre református főgimnáziumi tanár, Nőnevelő Intézet-igazgató, lapszerkesztő emléktábláját, Kiss László művésztanár alkotását. |
| 2007-12-20 | történelem | Pápa város képviselőtestülete előkészítő bizottságot hozott létre, miután bizonyossá vált, hogy pápai reptér lesz a NATO C–17-es gépeinek bázisa. (Az első szállítógép 2009 őszén érkezett meg.) |