Júniusi események

Pápán elhunyt Bocsor István (1807–1885) főiskolai tanár, történetíró, 1848-as országgyűlési képviselő, a város közéletének meghatározó alakja.

Veszprémben hunyt el Fenyvessy Ferenc (1855–1903) ügyvéd, publicista, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, aki huzamosabb időn át Pápán élt. 1898-tól haláláig Veszprém vármegye főispánja volt.

Pozsonyban elhunyt Szeberényi Lajos (1820–1895) költő, újságíró, a pápai református főiskola egykori diákja, joghallgatója, Petőfi barátja.

Budapesten elhunyt Cholnoky Viktor író, újságíró, szerkesztő, a modern magyar irodalom jelentős alakja, a pápai református gimnázium egykori növendéke.

Albert magyar király úriszéki bíráskodási jogot biztosított Garai László macsói bán, mint pápai földesúr számára, lehetővé téve, hogy maga vagy tiszttartói ítélkezhessenek a Pápa mezővárosban élő polgárok és jobbágyok felett.

Langenargen helységben megszületett Maulbertsch Antal neves osztrák barokk festő, a pápai nagytemplom 1780-as években készült freskóinak alkotója. Bécsben hunyt el 1796. augusztus 8-án.

Pápán elhunyt a nagycsányi (Baranya vm.) születésű Fejes Zsigmond, a református gimnázium jeles tanára, 1929–1941 között igazgatója. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

Gyulafirátóton született Hadnagy László (1923–1995) tanár, muzeológus, a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatóhelyettese, a Pápai Helytörténeti Múzeum igazgatója, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület alapító elnöke.

Veszprémben elhunyt Horváth Lajos, a pápai járás főszolgabírája, aki a pápai közéletnek évtizedeken át egyik vezéregyénisége volt.

Dr. Márkus Mihály református püspök és dr. Kovács Zoltán polgármester szerződést kötött a református egyház részére visszajuttatandó ingatlanokról és a vitás kérdések rendezéséről.

Közigazgatásilag egyesítették az Alsóvárost, Belsővárost és Felsővárost, ezzel létrejött az egységes polgári városigazgatás. Az ettől elkülönülő nemesi község 1848-ban szűnt meg.

Pápa városrészei: Alsó- és Felsőváros, Belváros örökös szerződésben mondta ki egyesülését. A korábban eltérően fejlődő városrészek közigazgatási egyesítése (20 tagú tanács, 80 tagú külső tanács felállítása) a város polgári fejlődést alapozta meg.

Bognár István szerkesztésében megjelent a Szövetkezeti Értesítő, a pápai köz- és magántisztségviselők és alkalmazottak fogyasztási szövetkezete időszaki közlönyének első száma. A lap a Főiskolai Nyomdában készült.

Pozsonyban kiadott kiváltságlevelében III. Károly király megerősíti Pápa mezőváros földesúri bíráskodásra, harmincadvám-mentességre és adómentességre vonatkozó privilégiumait. A korábbi kiváltságlevelek szövegét tartalmazó oklevelet Veszprém vármegye 1712. július 27-én Pápán tartott közgyűlésén hirdették ki először.

Vanyolán született, Pápán tanult Beliczay Lajos (1843–1878) győri ügyvéd, lapszerkesztő, költő.

A dunántúli református lelkészek a Körmenden tartott zsinaton Pathay István rohonci, korábban pápai lelkészt választották püspöknek. A Dunántúli Református Egyházkerület 2012-ben ennek kapcsán ünnepli megalakulásának 400. évfordulóját.

Kadarkúton született, Pápán tanult Bokor József (1843–1917) sárospataki professzor, a Magyar Filozófiai Társaság megalapítója, egyik elnöke.

A Gömör és Kishont vármegyei Csízen született Ligárt Mihály (1863–1940) a pápai állami tanítóképző gyakorlóiskolájának tanítója, tankönyvíró, a városi kulturális közélet aktív tagja.

Gróf Csáky László katolikus főúr oklevelet adott ki, melynek értelmében letelepíti Pápán a pálos rendet. A szerzetesek beindítják a gimnáziumi oktatást. 1638–1786 között a pálosok, 1806–1948 között a bencések tartották fenn az iskolát.

Megérkezik P. Veichler Konsalvus irgalmasrendi vikárius, július 28-án egy gyógyszerész, egy algyógyszerész és egy alamizsnagyűjtő. 1857-ig, száz év alatt 36855 beteget ápoltak a kórházukban.

Pápán született, Budapesten az ostrom alatt hunyt el Beck Ö. [Ödön] Fülöp (1873–1945) kiváló szobrász, érem- és plakettművész.

Szokoly Ignác pápai rendőrkapitány katonai erővel fékezte meg a rendbontást, amely egyes polgárok kifosztásához, vagyonának rongálásához vezetett.

A Pápai Napló híradása szerint a Veszprémi út mentén megkezdték a Szent Józsefről elnevezett katolikus kápolna és közösségi ház építését.

A keszthelyi, pápai húsipari vállalat és a Veszprémi Vágóhíd összevonásával, kormányhatározattal létrehozták a Veszprém megyei Húsipari Vállalatot. A keszthelyi és veszprémi üzem a pápai központ egységeként működött.