Májusi események

Mádon (Zemplén vm.) született, Sárospatakon, Bécsben és Zürichben tanult Lic. Rácz Kálmán gimnáziumi vallástanár, teológiai akadémiai magántanár, egyháztörténész, lapszerkesztő. Pápán hunyt el 1941. október 3-án. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

Prixer József győri nagyprépost, tinini felszentelt püspök szent kereszt feltalálása napján a veszprémi teológiai tanárok és növendék papok segédletével felszentelte a pápai plébániatemplomot. A szentmisét Zsolnay Dávid olvasókanonok, püspöki helynök celebrálta.

A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlése határozatban korlátozza a magyar nyelv használatát, amikor kimondja, hogy a Pápai Református Kollégiumban a teológia és fizika magyarul, minden más tantárgy latinul taníttassék. (Márton István professzor törekvése mindeddig az volt, hogy minél több tárgyat magyarul tanítsanak.)

Pápán hunyt el Pápay Sámuel uradalmi ügyvéd, nyelvész, az első rendszeres magyar nyelvű irodalomtörténet szerzője. Felsőörsön született 1770. március 8-án református nemes családba.

Budapesten hunyt el Liszkay József (1809–1888) református lelkész, teológiai tanár, egyháztörténész, a pápai református kollégium növendéke.

Elhunyt Gyurátz Ferenc (1841–1925) pápai születésű, Halléban tanult evangélikus lelkész, dunántúli püspök, főrendi házi tag. Évtizedekig Pápán szolgált, ő építtette az új paplakot, iskolát, templomot.

A pápai tűzoltóság Flórián-napi ünnepségén átadták a Gelencsér Kálmán alezres, parancsnok kezdeményezésére létrehozott házi tűzoltó-múzeumot.

Pozsonyban született gróf Esterházy Károly (1725–1799) váci, majd egri püspök, Heves vármegye főispánja, Pápa földesura és a barokk város építtetője.

Az első ismert magyar nyelvű színházi előadást tartották a Griff Vendégfogadóban. Balog István színtársulata a Kővári Sándor c. 4 felvonásos „érzékeny játékot” adta elő.

Mészáros Károly polgármestersége alatt megnyílt a közvágóhíd, amely a közfogyasztásra kerülő állatok levágására szolgált. Működését az 1910-ben átadott jéggyár segítette.

Mészáros Károly polgármester a VI. hadikölcsön jegyzésére hívta fel a város lakosságát.

Gyulafehérváron elhunyt Pápai Páriz Imre, aki pápai kereskedőcsaládban született 1618-ban. Fiatalon Erdélybe került, Apafy Mihály későbbi fejedelem nevelőjeként, II. Rákóczi György udvari papjaként szolgált. 1664-től gyulafehérvári lelkész és esperes. A Keskeny út c. műve (Utrecht, 1647) a magyar puritanizmus jeles és népszerű alkotása, a 19. század közepéig tucatnyi kiadása ismert.

Piatsek Gyula elnökletével megalakult a Pápai Kerékpáros Egyesület.

Pápán 66 évesen elhunyt Schoor Ármin városi képviselő, az izraelita polgári fiúiskola igazgatója, a város közéletének meghatározó alakja.

Keszthelyen elhunyt dr. Németh Zoltán (1936–1993), Pápa város utolsó tanácselnöke (1979–1990).

Budapesten elhunyt a devecseri születésű Diósi Géza (1895–1963) piarista szerzetes, irodalomtörténész, a pápai bencés gimnázium volt növendéke.

Elkészült Pápa város közrendészeti szabályrendelete, továbbá a város községi üzemeinek üzemszabályzata.

Pápán született Villax Ferdinánd cisztercita szerzetes, zirci apát (1824–1857). Zircen hunyt el 1857. szeptember 13-án. Reguly Antal néprajzkutató külföldi útjainak egyik fő támogatója volt. 1839–1854 közötti építkezéseivel a zirci apátságot a rend igazi központjává tette.

Miniszteri rendelet írta elő a járási könyvtárak felállítását és a körzeti könyvtárak átszervezését, amelynek következtében kialakult a Pápai Járási és Városi Könyvtár. A könyvtár 1958-ban Jókai Mór nevét vette fel.

Ünnepélyesen megáldották a halastónál (a későbbi Tókerteknél) felállított Nepomuki Szent János-szobrot és a grófi kert mellett, a győri vámnál elhelyezett Szent Flórián szobrot. Az előbbi ma a volt strandfürdővel átellenben, a Flórián-szobor a volt Pártház előtt látható.

Fráter Erős Bertalan lett a Kálvária-hegy remetéje. Csikszentmihály községben született és Pápán hunyt el 1778. szeptember 25-én.

Tóth Ferenc pápai lelkészt, teológiai tanárt, egyháztörténészt az egyházkerületi közgyűlésen dunántúli püspökké választották. Vörösberényben született 1768. november 19-én, Pápán hunyt el 1844. szeptember 2-án.

Pápán elhunyt Peti Józsefné Váli Mari (1840–1915), emlékiratíró, Jókai Mór Eszter nevű húgának és Váli Ferenc gimnáziumi tanárnak a lánya. Kéziratának válogatott szövege Emlékeim Jókai Mórról c. jelent meg (Bp., 1955.)

New York-ban elhunyt Sulyok Dezső (1897–1965) ügyvéd, politikus, író, Pápa város polgármestere (1945). A Pápához tartozó Simaházapusztán született 1897. március 28-án.

Magyar Gyula szerkesztésében megjelent a Pápai Hírlap c. hetilap.

Pápay Sámuel pápai uradalmi ügyész, Veszprém vármegye táblabírája a református kollégium könyvtárának ajándékozta a Veszprém vármegye által kiadott Észrevételek a’ magyar nyelvnek a polgári igazgatásra, és törvénykezésre való alkalmaztatásáról c. nyelvészeti kézikönyvet, „mint ezen Munka egyik készitője”, ahogy a dedikációban olvashatjuk. A vármegye a kéziratot böjtmás (március) havának 4. napján Pápán tartott közgyűlésén fogadta el. A kötet egy elméleti és egy gyakorlati részből áll: a bevezető nyelvészeti tanulmány (3–59.) után latin-magyar szakszótár következik (60–239.), melyet a levélbeli hivatalos megszólítások jegyzéke és vármegyei iratminta-gyűjtemény egészít ki (240–255.) A kötet Veszprémben, a megye egyetlen nyomdájában, özvegy Számmer Klára tipográfiájában készült.

Baján elhunyt a pápai születésű Mannheim József (1820–1893) tanár, tankönyvíró, a bajai zsidó iskola tanára.

Zsigmond király szolgálatai fejében és a Valkó megyei Ivánkaszentgyörgy birtokért cserébe Garai Miklósnak és féltestvérének, Garai Jánosnak adományozta a Veszprém megyei Apácasomlyó várát és Pápa királyi udvarnokbirtokot a hozzájuk tartozó falvakkal és jogokkal együtt.

Szándékos gyújtogatás miatt leégett a belváros.

A pápai Főiskolai Nyomda megkezdte működését.

A városi színházban tartott díszközgyűlésen 269 taggal, három (irodalmi, zene- és képzőművészeti, színészeti) szakosztállyal, dr. Fenyvessy Ferenc elnökletével megalakult a Pápai Jókai Kör, amely 1944-ben átmenetileg megszűnt. Ezen időszakban a város legjelentősebb, legnagyobb hatású kulturális egyesülete volt. (1984. március 14-én szerveződött újjá, 1988-ban vált egyesületté, ma is működik.)

Beregszászon született Bodolay Jenő (1893–1964) pápai festőművész, tanár.