Novemberi események

Mindenszentek napján Spránszky Ferenc nyárádi esperes-plébános megáldotta az 1873–1875 között a román stílusban újjáépített Szent Anna-templomot.

Komáromban elhunyt a vilonyai születésű Pap Gábor (1827–1895) író, költő, református lelkész, 1848-as honvédszázados, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke.

Kriszt Jenő megkezdte Pápán plébánosi működését. 1907-től kerületi esperes.

Tüskeváron elhunyt Molnár István (1906–1983) hittanár, az alsóvárosi Szent Anna plébánia megszervezője (1943), helytörténész, Pápa múltjának kutatója. Kéziratait a Veszprémi Érseki Levéltárban őrzik.

Pápán elhunyt dr. Pongrácz József (1885–1963) a pápai Református Teológiai Akadémia újszövetségi tanszékének professzora, az egyházkerületi könyvtár igazgatója, lapszerkesztő. Etén született, a gimnáziumot és teológiát Pápán végezte, majd ösztöndíjasként Skóciában (Edinburgh) tanult.

A pápai ötvösök céhlevelet kaptak a győri anyacéhtől. Az ötvösmesterekek többek közt arany- és ezüst ékszereket, ezüst serleget, pecsétnyomót készítettek, de vállalkoztak ezüsttárgyak értékbecslésére is. A mezővárosban a 17. században 15–16 céh működött, amely fejlettségét mutatja.

Bakonybánkon született dr. Bakonyvári Ildefonz János bencés szerzetes-tanár, bölcsészdoktor, aki 1893–1896 között Pápán tanított, s megírta a pápai katolikus (pálos, 1806-tól bencés) gimnázium történetét. Bársonyoson hunyt el 1903. január 22-én.

Komáromban született, a pápai református teológián és Bázelben tanult dr. Kathona Géza (1903–1989) református lelkész, egyház- és irodalomtörténész.

A Vártkertfürdő termálvizét hivatalosan gyógyvízzé nyilvánították. A Gróf Eszterházy Kórházzal együttműködve november 5-én reumatológiai-fizikoterápiás szakrendelés indult a Várkertfürdőben.

A városi tanács megkapta az ipartestület körében létesítendő Betegsegélyző Pénztár jóváhagyott alapszabályait. Ezt követően gondoskodott igazgatóság kinevezéséről.

Pápán született dr. Bodolay Géza (1923–2002) irodalomtörténész, a pápai református gimnázium egykori növendéke. Emlékeit Pápától Pápáig c. kéziratos visszaemlékezésében (Bp., 2000.) dolgozta fel.

A hollandiai Kampen 15 fős küldöttsége Pápára látogatott a testvérvárosi kapcsolat 15. évfordulójára. Jan Oosterhof és dr. Kovács Zoltán polgármester megerősítette az 1992-ben megkötött szerződést.

Pápa és Bakonyvidék címmel megjelent a város első hetilapja.

Gróf Esterházy Móric földbirtokos levélben értesítette a városi tanácsot, hogy a református főiskola Pápán tartása érdekében 25 000 forintért hajlandó eladni a Fehérló Fogadót és telkét. (A fogadó telkén épült fel az új református kollégium, a mai gimnázium.)

A Pápa és Vidéke c. hetilap hírül adta, hogy a városi levéltár anyagának rendezését követően megjelent Molnár István: Pápa megyei város levéltára c. levéltár-ismertető kötete.

A Pápai Közlöny hírül adta, hogy az elmúlt hét közepén Gáty Zoltán zeneiskolai igazgató vezetésével megalakult a Kamarazene Társaság.

Gróf Berényi Zsigmond egyházlátogatást tart a városi plébánián. A nép erkölcsét megfelelőnek ítéli. Két jámbor társulat működik ekkor: a Rózsafüzér Társulat és a Harmadrendűek Társulata a ferencesek vezetésével. A betegeket a Polgári Ispotályban ápolják.

A Pápai Lapokközölte, hogy a Pápa és Vidéke Agarászegylet alapszabályát a belügyminiszter jóváhagyta. Az egylet november 12–13-án nagyszabású agarászversenyt rendezett, amelyen szép számú hölgyközönség is részt vett.

Balatonfüreden elhunyt Réthei Prikkel Marián (1871–1925) filológus, etnográfus, a pápai bencés gimnázium volt tanára. A régi magyar irodalom jeles kutatója volt, a magyar néptáncról elsőként írt monográfiát (1924).

Budapesten hunyt el a tapolcafői születésű Csomasz Tóth Kálmán (1902–1988) református lelkész, zenetörténész, a pápai teológiai akadémia növendéke.

A Várkastély Nádortermében aláírták Pápa és a hollandiai Kampen testvérvárosi szerződését.

Bécsben elhunyt idősebb gróf Esterházy Ferenc (1683–1754) tárnokmester, Pápa földesura.

A Pápa és Vidéke hírül adta, hogy mintegy 20 község és a Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár összefogásával megalakult a mozgókönyvtári ellátórendszer.

Hajdúnánáson született, Pápán élt és hunyt el Lux Lajos András tanár, szakíró.

Szentgálon született, a pápai református gimnáziumban tanult Lőrincze Lajos (1915–1993) nyelvész, folyóirat szerkesztő. Az egyetem elvégzése után két évig Pápán, a református kollégiumban (1943–1945) tanított.

Dunakesziben elhunyt Fazekas László költő, író, szerkesztő, aki 1924. július 20-án Pápán született és részben Pápán, részben az Egyesült Államokban töltötte gyermekkorát. Élményeit A megvallott gyermekkor c. önéletrajzi regényében örökítette meg (Bp., 1965.)

Pápán született Szentilonay József (1693–1769) esztergomi kanonok, a pápai Szentilonay-szegényház alapítója (1756).

Veszprémben született Jalsovics Aladár Károly bencés szerzetes-tanár, egyháztörténész, aki 1862-ig Pápán a bencés gimnáziumban tanított.

Görzben elhunyt Pápai (Lip) Károly (1861–1893) nyelvész, etnográfus, a vogulok és osztjákok kutatója. Pápán született, középiskolai tanulmányait is itt végezte.

A Pápai Református Teológiai Akadémia épületének falán felavatták a tragikus sorsú dr. Kőrös Endre református főgimnáziumi tanár, Nőnevelő Intézet-igazgató, lapszerkesztő emléktábláját, Kiss László művésztanár alkotását.

Budapesten elhunyt a pápai születésű Vende Ernő (1861–1933) író, műfordító, pécsi középiskolai tanár.