<< Publikációk | Helytörténet | Irodalom | Képzőművészet | Történelem | Szélesvíz
2017-08-14
Gáty Zoltán ének- és zenetanár, karnagy, zeneszerző életének jelentős részét, mintegy 40 évet élt Pápán. Ezer szállal kötődött a város kulturális életéhez. Életműve a magyar zenekultúra küzdelmekkel és nagyszerű eredményekkel büszkélkedő történetének egyik gyöngyszeme. Kerpel Péter művész-tanár, a zeneszerző dédunokája kiemelte, a Gáty név nem ismeretlen a magyar kultúrtörténetben. Gáty Zoltán zeneszerző, zenetanár és karnagy […]
2017-03-05
A magyar nyelv egyedisége és elszigeteltsége miatt nehezen tudta valódi értékén a többi nép elé tárni irodalmunk, költészetünk kincseit. A zenei hangokba foglalt életérzés, gondolat bármely nyelven értő ember számára érzékelhetővé válhat. Így érthető, hogy nemzeti kultúránk világsikerét a 19. század legjelentősebb romantikus zeneszerzője és zongoraművésze Liszt Ferenc, valamint a 20. században Bartók Béla tudományos […]
2017-02-22
Pápa – Kétévente rendezik meg a Bartók Béla Zeneiskolában a megyei csellótalálkozót, aminek idén már hatodik alkalommal volt házigazdája a pápai zeneoktatási intézmény. Ezúttal Veszprémből, Tapolcáról, Balatonfüredről, Balatoncsicsóról és Pápáról érkeztek tehetséges diákok, hogy bemutassák tudásukat hangszerükön. – A megyei csellótalálkozó az első néhány évben még verseny volt. Két évvel ezelőtt azonban versenyről csellótalálkozóvá változtattuk […]
2016-11-19
A Prima Primissima előszobájaként a tegnapi megyei Prima-gálán négy díjazott vehette át a díját. Már jóval az esemény előtt sereglettek a kiöltözött vendégek a megyeházára, a Szent István teremben rendezett díjátadó gálára. A műsort izgatott beszélgetések előzték meg: kik lesznek a díjazottak, kinek hogy megy az üzlet, miképp birkózik meg a nehézségekkel, és végül, de […]
2016-05-09
Gyermekévek Gáty* Zoltán pápai zeneszerző-zenetanár a kétszáz évvel ezelőtt még hazánk keleti felében élt Gáty család sámsoni ágának a leszármazottja. Gáty Zoltánnak dédnagyapja volt I. Gáti István, nagyapja volt II. Gáty István, akinek fia, Lajos lett az ő édesapja. Felesége egy adászteveli lelkész és esperes leánya volt, akit Vincze Teréziának hívtak. Ajkára költöztek, ahol a […]
2016-05-09
ÚJRAKÖZLÉS (Az eredeti leirat megjelent: Kerpel Péter: A Gáty család története. Gyöngyszemek a magyar nyelvészet, zene és természettudomány múltjából. A Pápai Jókai Kör kiadványa 8. Pápa, 2000, 67-70. old.) Magyarország ezeréves története, a létért való küzdelemnek szakadatlan láncolata. Ezzel szoktuk megokolni fejlődésünk, haladásunk hiányait, egy vagy más téren nyilvánvaló elmaradottságunkat. Kétségtelen, hogy úgy szellemi, mint […]
2016-05-09
ÚJRAKÖZLÉS (Az eredeti leirat megjelent: Kerpel Péter: A Gáty család története. Gyöngyszemek a magyar nyelvészet, zene és természettudomány múltjából. A Pápai Jókai Kör kiadványa 8. Pápa, 2000, 77-87. old.) A zenéről pedagógiai szempontból szeretnék egy kissé bővebben szólni. Merész vállalkozásnak tűnhet különösen nálunk Magyarországon a zenéről, még hozzá a nevelés ügyével kapcsolatban beszélni. Mi nálunk […]
2016-05-09
ÚJRAKÖZLÉS (Az eredeti leirat megjelent: Kerpel Péter: A Gáty család története. Gyöngyszemek a magyar nyelvészet, zene és természettudomány múltjából. A Pápai Jókai Kör kiadványa 8. Pápa, 2000, 87-96. old.) Mélyen Tisztelt Hallgatóság. Ha szabad a történésznek az ő kedvenc alakjairól dicshymmnuszokat zengeni, a nyelvésznek az őt lelkesítő problémák felett vitát provokálni, az eszteli korszak ideáljait […]
2016-05-09
ÚJRAKÖZLÉS (A szöveg a pápai Jókai kör első házi estélyén hangzott el 1910. november 27-én. Az eredeti leirat megjelent: Kerpel Péter: A Gáty család története. Gyöngyszemek a magyar nyelvészet, zene és természettudomány múltjából. A Pápai Jókai Kör kiadványa 8. Pápa, 2000, 71-77. old.) Jól esik jeleznem, hogy a pápai Jókai Kör az idei estélyeinek sorozatát […]
2016-05-08
A kezdetek A Dunántúl jellegzetes barokk kisvárosát, Pápát az 1720-as években körülbelül 4000-en lakták[1]. Amíg a XVII. században a protestánsok adták a lakosság túlnyomó részét, addig a XVIII. századra – a gróf Esterházy család várospolitikája és az ellenreformáció nyomán – döntő változások következtek be. A letelepedési engedélyek kiadását, a polgárjog odaítélését, a céhekbe történő tagfelvételt […]
2016-05-08
Pápán számos katonazenekar fordult meg, de hosszabb ideig csak egy szolgált a városban, bár őket sem lehet valójában pápaiaknak titulálni. Azt gondolhatnánk, hogy ez a II. világháború alatt felállított ejtőernyős alakulatnak volt zenekara, hiszen két bejegyzés is található az újságokban, miszerint ejtőernyős-zenekar fellépett Pápán. Az első 1942-ből való az ejtőernyősök csapatzászló avatási ünnepségén szerepel ejtőernyős-zenekar.[1] […]
2016-05-08
Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását és 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). A szövetség, miután a Tanácsköztársaság betiltotta, 1919 szeptemberében alakult újjá. A háború vége felé közeledve a hatalom igyekezett ellehetetleníteni a cserkészmozgalmat, hogy saját, kevésbé népszerű Levente és Őrszem mozgalmát erősítse. 1944-ben a nyilasok fel is oszlatták […]
2016-05-07
A magyar nemzetgyűlés 1921-ben jóváhagyta az LIII. törvénycikket, az úgynevezett testnevelési törvényt, és az 1924-es végrehajtási utasítást. A rendelkezések kimondták, hogy a testnevelés az állam feladata, és ezért létrehozták a leventeegyesületeket, és elrendelték, hogy az iskolát elhagyó ifjúság (pontosabban a nemzetnek minden férfi tagja) 21. életévének betöltéséig köteles részt venni a leventeegyesületek keretei között megszervezett […]
2016-05-07
Pápán 1871 elején szerveződött meg a tűzoltóegylet. A szervezet csak lassan tudott megszilárdulni. A kezdeti lelkesedés csökkenése miatt 1874-ben ismételt tagtoborzást kellett hirdetni. Az egylet 1876. június 4-5-én tartotta zászlószentelési ünnepélyét, melyen 13 testvéregyesület képviseletében 256 vendég érkezett a városba. Ezen az ünnepségen még a győri tűzoltózenekar működött közre: „Hajnalban 3 és 4 óra között […]